A Nép, 1925. szeptember (7. évfolyam, 194-218. szám)
1925-09-01 / 194. szám
lásait figyelemmel kísérni, ahogyan igaz a gyáriparosok és- a „fegyelmit eddig oly feltűnő egyoldalúság-ímezeit“ liberális sajtó tette. Cseh vélemény az előnyvámok kérdésében A provizórium kérdésében a magyar gyáriparosok részéről a tárgyalások folyamán és a tárgyalások után is tudvalévően olyan kijelentések hangzottak el, hogy Ausztria főleg a preferencális vámok miatt hiúsította meg a tárgyalások eredményes befejezését. Ezzel kapcsolatosan Dvoracsek mérnök, cseh meghatalmazott miniszter — az egyik bécsi lap szerint — a pozsonyi kereskedelmi kamara kereskedelempolitikai bizottságának ülésén úgy nyilatkozott az utódállamoknak egymás közötti preferenciánk rendszerére vonatkozólag, hogy ha tettek volna is ilyen indítványt, annak első és elengedhetetlen feltétele a nemzetközi megegyezés lett volna. A további feltétel az utódállamoknak egymásközötti gazdasági viszonyának rendezése. Tekintettel a közvetlenül megkezdés előtt álló népszövetségi tanácskozásokra, amelyeken az osztrák kereskedelempolitikai kérdés is tárgyalásra került, ezt az ügyet, a preferencia ügyét előbb meg kell vitatni. A nyáron ugyanis két népszövetségi megbízott vizsgálta felül Ausztria gazdasági helyzetét s ezek a kiküldöttek most javaslatot tesznek Genfben az osztrák közgazdaság szanálása érdekében. Hogy ez a javaslat milyen irányú lesz, még ismeretlen. Azonban nyilvánvaló, hogy Ausztria mostani helyzete tarthatatlan, a Németországhoz való csatlakozás pedig politikai ellenállásba ütközik, így valószínű, hogy a kiküldöttek az utódállamoknak előny vámos rendszerbe való összefogására tesznek indítványt Ez a cseh nyilatkozat tehát fedi azt az értesülést, amely A NÉP hasábjain látott napvilágot, hogy a provizórium tárgyalásának idejében a preferencia kérdése Ausztria és Csehország között még nem került szóba. Ezzel a nyilatkozattal a budapesti liberális sajtó természetesen nem foglalkozik. Hogy ez az elhallgatás „fegyelmezettség“-nek, avagy a gyáripari érdekek megvédésének tekinthető-e, azt nem nehéz eldönteni. Inkább csak a kuriózum kedvéért említjük meg, hogy ugyanez a bécsi lap közli egyik budapesti keresztény laptársunk fejtegetéseit is a Népszövetség beavatkozásának kérdéséről Ausztria és Magyarország meghiúsult tárgyalásai alkalmából. Ezt a mesét annak idején egyik liberális magyar újság tálalta, fel és azóta hivatalosan is megcáfolták. A NÉP is megírta ennek a hírnek a képtelenségét. Wilt ír a „S?@*chspost£‘? A bécsi „Reichspost“ legutóbbi vasárnapi számában „A Magyarországgal való kereskedelempolitikai megállapodás lehetőség“ címen érdekes cikket közöl. A budapesti tudósítást a következőkben ismertetjük: A Reichspost cikke megállapítja, hogy Schürft dr.ovaiák kereskedelmi miniszternek a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalásokról tett nyilatkozata igen jó benyomást gyakorolt a magyar közvéleményre. Azok a magyar lapok is regisztrálják ezt, amelyek eddig a magyar mezőgazdassági termeléssel ellentétes érdekeket szolgáltak és kénytelenek elismerni, hogy az osztrák miniszter megnyilatkozásában foglalt kijelentések és annak álltatoban korrekt álláspontja rendkívül nagymértékben segítette előannak lehetőségét, hogy a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások kérdésében újabb puhatolódzó lépések történjenek. A magyar, keresztény sajtóban írja laptársunk — figyelemreméltóan méltatta Schürft dr. nyilatkozatát Haller István volt magyar kultuszmaniszter. A NÉP főszer- készítője. Majd ekként folytatja: A magyar keresz tényelvei allsta párt vezére hivatkozott arra, hogy elsősorban a keresztényszocialista néposztály érdekeit is szolgálta volna a két ország között való kereskedelmi megegyezés. Megemlíti, hogy a magyar kereskedelmi minisztériumiban Schürft dr. nyilatkozata nyomán máris bizonyos, egyelőre félhivatalosnak, minősíthető tárgyalások indultak meg és pedig elsősorban az ipari érdekeltséggel, amely tárgyalásokat később a földművelésügyi minisztériumban, a mezőgazdasági érdekképviseletek meghallgatásával fognak folytatni. Ezeknek az előzetes tárgyalásoknak kétségtelenül az a céljuk, hogy lehetőleg bizonyos közeledést, hozzanak létre az osztrák kormány által is több ízben említett tárgyalási alap eléréséhez. Ma már kétségtelen, hogy a provizórium ügye túlhaladott álláspont és már csak egy végleges tarifális szerződés megkötéséről lehet Ausztria és Magyarország között szó. Ezután azt a visszhangot ismerteti, melyet az osztrák miniszter nyilatkozata egyrészt a magyar sajtóban, másrészt az illetékes magyar körökben keltett. Aut trtamányhoz hasonlóan, szintén készen áll a kereskedelmi tárgyalások folytatására. Megemlékezik Szterényi József bárónak az Osztrák lapokban idevonatkozóan megjelent cikkéről is és utal arra, hogy Szterényinek is az volt a véleménye, hogy a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalásoknál a politikai szempontok túlságosan jelentékeny szerepet játszottak — Ausztria részéről. — A magyar közvéleménynek egy jelentékeny része — írja a Reichspost. — semmiesetre sem ért egyet Szterényi József fejtegetéseivel és többek között nem azonosítja magát azzal a felfogással sem, hogy egy esetleges „vámháború" Ausztria és Magyarország között inkább csak Ausztria számára jelent károsodást. Az az érvelés ugyanis, hogy az agrárállamok a mai világpiaci helyzetben, Oroszország kikapcsolódása következtében, jelentékenyen előnyösebb helyzetben vannak az ipari államoknál, kissé egyoldalú beállítás. Ha meggondoljuk, hogy Magyarország nemzeti vagyonosodásának legjelentékenyebb alapja éppen mezőgazdasági termelésének akadálytalan kivitele. Szterényi érvelésére vonatkozóan megjegyzi osztrák laptársunk, hogy az összeomlás után, a megcsonkított és kifosztott Magyarország legnagyobb gazdasági válsága idején, a szabadkereskedelmi ideológiának egyik leghangosabb apostola volt. Ő volt az, aki az első atuse» 1835 szeptember X, kedd hadversenyt a forgalom „szabad levegődés a legelszántabban követelte. Most mindenesetre meglepő, hogy a magyar ipar magas vámvédelmét támogatja. A továbbiakban rámutat laptársunk a két állam között felmerült vámdifferenciákra, amelyeket a múlt héten A NÉP bőven ismertetett. Érdekes cikkét ekként fejezi be: ország közvéleményében gyökeret, vert az a tudat, hogy a gazdasági véig annyira egymásra utalt két ország nem zárkózhatik el egymástól. Schürff miniszter nyilatkozata és az arra támadt visszhang felvilágo-sítóan hatottak. A gazdasági bűvébanéniy, valamint a hivatalos körökis látják, hogy a mesterségesen táp-látt politikai előítéletek eltávolítósa után szabaddá vált az út a megértét . Ma a helyzet az, hogy mindkét fél megegyezés felé. Ellentéteket akarnak szítani a keresztény felekezetek között a szabadkőművesek — A NÉP tudósítójától — A Református Lelkészegyesület kecskeméti kongresszusával kapcsolatosan A NÉP megírta, hogy a Kovács J. István által felhánytorgatott református sérelmek képzelődés és rémlátás szülöttei és a valóság az, hogy az állami és megyei tisztviselők státuszában kiváltképp az utóbbi évek alatt, egyáltalában nem történt olyan eltolódás, amelyet a protestáns egyházak a legkevésbbé is sérelmezhetnének. Jellemző azonban, hogy mint a múltban, most is mennyire kapnak a zsidó és szabadkőműves orgánumok ezeken a panaszokon, és mennyire iparkodnak azok felhasználásával a múltban kitűnően bevált receptjük szerint féltékenységet, idegenkedést, ellenszenvet kelteni a keresztény felekezetek között. A lóláb rendesen kilóg azonban ezekből a cikkekből, talán sehol sem olyan láthatóan, mint a „Világ“ egyik múlt heti cikkéből, amellyel kettős célt akar elérni. Először a keresztény felekezetek féltékenységét fölkelteni, másodszor ezt mindjárt politikai célra is kihasználni. A „Világ“ azt akarja elhitetni, hogy nemcsak a szabadkőműves berkekben van jól tájékozva, hanem katolikus főpapi és egyházi körökből is egyenesen nekis M Mgyarország ellen ezidőszerint már csak egyetlen behozatali tilalom áll fenn, ez pedig a magyar szőlőre vonatkozik“. (Meg kell jegyeznünk, hogy a „Reichspost“ tudósítója e részben tévesen interpretálja az illetékes magyar felfogást. Nálunk ugyanis Ausztria barátságos magatartását, többek között azzal az indokolással vonták kétségbe, hogy Ausztriában ma éppen csak a magyar szőlőre áll fenn behozatali tilalom. A szer..) Ugyanekkor — folytatja laptársunk. — illetékes magyar helyen kijelentették, hogy„ a„hí~nlmn”mih in formá a magyar kormány, az osztrák kor-a IfSUnalmasabb in forma■ - szintén készen Taliik így tudni veli, hogy a közoktatásügyi miniszter tevé-1 kenységével és alig várja a pillanatot, hogy a vallásalapnak s a kultuszügyeknek jelenlegi kezelé-se megváltozzék és a kultusztárca" gazdát cseréljen. Aligha tévedünk, ha ezt az óhajtást oda vezetjük vissza, hogy Klebelsberg Kunó gróf még min-dig nem volt hajlandó és nyitván- valóan nem, is lesz hajladó meg- tenni a szabadkőművességnek és a zsidóságnak azt a szívességet, hogy a numerus claususról szóló törvény módosításáról tegyen indítványt a nemzetgyűlésnek. Erősen bíztak valamikor abban, hogy Klebelsberg gróf ezt rövidesen meg fogja tenni. S miután, most rájöttek, hogy erről szó sínes, egyszerre egyik aknát, a másik után iparkodnak ellene felrob bantani. Az eredmény természetesen sí nullával egyenlő, mert hiszen attól csakugyan nagyon távol vagyunk, hogy a magyar főpapság, a magyar katolikusság és bizonyára így van ezzel a protestáns, egyházai, vezetősége is — a „Fi- tág“-tól kérjen tanácsot, politikai magatartására vonatkozólag uta- sítást és a „Világ“ hasábjain tanulja meg, hogy kivel szimpatizáljon és kitől „kedvetlenedjen, el“. is Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszternek a f katolikusság szemében nagy szerencséje, hogy a „Világ“ támadja, mert ez kétség- telenül nagyban hozzájárul — ha pozíciójának,a katolikus főpapság is elégületlen s erre szükség volna Klebelsberg Kunó gróf vallás- és megerősítéséhez. Ma reggel óta háromezer korossá az átszállójegy Premier a villamoson — A NÉP tudósítójától — Hosszas hírlapi harcok után ma reggel életbe lépett a budapesti, villamosvasút igazgatóságának tarifacsökkentő határozata. A határozat értelmében ma reggeltől kezdve háromezer koronába kerül az átszállójegy és egy órán belül kétszeri átszállásra jogosít. Ugyancsak ma léptették életbe az úgynevezett „ölelkező“ szakaszrendszert is, melynek lényege az, hogy a funkaszjegygyel hosszabb vonalon, is lehet utazni és több új szakaszt állapítottak meg. A villamoskocsikon az utazó közönség nem nagy lelkesedéssel fogadta a tarifacsökkentést, úgy látszik, hogy az emberek már hozzászoktak ahhoz a gondolathoz, hogy mától kezdve olcsóbb a villamos. Egyes vonalakon azonban voltak derűs jelenetek, amikor az utasok a kalauzoktól az „ölelkező“ szakaszrendszer mibenléte iránt érdeklődtek. A kalauzok természetesen komolyan szolgáltak felvilágosítással, de az utasok jókedvűen végig, mire ez a "jókedv a kalauzoknemzetgyűlésen a kereskedelmi szara is ráragadt. Egyes vonalakon pedig az történt, hogy akadtak utasok, akik nem tudtak a. leszállító®- ról és továbbra is 3500 koronát fizettek sz átszálló jegyért. Voltak kalauzok, akik az ötszáz koronát visszaadták, de voltak olyanok is, akik szó nélkül eltették." Érdeklődtünk az igazgatóságnál az új tarifa, első napjáról, ahol azt a választ kaptuk, hogy eredményt még nem tudnak mondani, legfeljebb csak holnap, de még az sem biztos, mert csak az egész heti jö védelem után tudnak kielégítő fel- világosítással szolgálni. EGYESÜLETI EIÜSADAÍJI HÍREK • Műsoros estély. Kelenföld-Légymá- nyosi Képgondozó Egyesület szeptember hó 3-ég — szombaton — este fél 9 óta: kezdetiől az Erzsébet sósfürdőban — Kelenföldön — tánccal egybekötött nagyi hallgattáklByAri aűűsoros estélyt rendez szegény, 5 gyermekek és családok védelmi alapja.; javára. — Főiskolások tánctanfolyama. Cellé-rum Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szervezete VIII., Schovszky tér 2.. L (gróf Zichy-palota) az első tánctanfolyamát a főiskolai hallgatók részére szerptember hő 2-ire nyitja meg Tóth BSSt'to-. váló tánctanár vezetésével. Beiratkozni és érdeklődni lehet naponta ótat .