A Nép, 1925. szeptember (7. évfolyam, 194-218. szám)

1925-09-01 / 194. szám

lásait figyelemmel kísérni, ahogyan igaz a gyáriparosok és­­- a „fegyel­mit eddig oly feltűnő egyoldalúság-ímezeit“ liberális sajtó tette. Cseh vélemény az előnyvámok kérdésében A provizórium kérdésében a magyar gyáriparosok részéről a tárgyalások folyamán és a tár­gyalások után is tudvalévően olyan kijelentések hangzottak el, hogy Ausztria főleg a preferen­­cális vámok miatt hiúsította meg a tárgyalások eredményes befejezését. Ezzel kapcsolatosan Dvoracsek mérnök, cseh megha­talmazott miniszter — az egyik bécsi lap szerint — a pozsonyi ke­reskedelmi kamara kereskedelem­politika­i bizottságának ülésén úgy nyilatkozott az utódállamok­nak egymás közötti preferenciánk rendszerére vonatkozólag, hogy ha tettek volna is ilyen indít­ványt, annak első és elengedhe­tetlen feltétele a nemzetközi meg­egyezés lett volna. A további fel­tétel az utódállamoknak egym­ás­­közötti gazdasági viszonyának rendezése. Tekintettel a közvet­lenül megkezdés előtt álló nép­szövetségi tanácskozásokra, ame­lyeken­ az osztrák kereskedelem­politikai kérdés is tárgyalásra került, ezt az ügyet, a preferencia ügyét előbb meg kell vitatni. A nyáron ugyanis két népszö­vetségi megbízott vizsgálta felül Ausztria gazdasági helyzetét s ezek a kiküldöttek most javaslatot tesznek Genfben az osztrák köz­gazdaság szanálása érdekében. Hogy ez a javaslat milyen irányú lesz, még ismeretlen. Azonban nyilvánvaló, hogy Ausztria mos­tani helyzete tarthatatlan, a Né­metországhoz való csatlakozás pe­dig politikai ellenállásba ütközik, így valószínű, hogy a kiküldöttek az utódállamoknak előny vámos rendszerbe való összefogására tesznek indítványt Ez a cseh nyilatkozat tehát fedi azt az értesülést, amely A NÉP hasábjain látott napvilágot, hogy a provizórium tárgyalásának ide­jében a preferencia kérdése Ausztria és Csehország között még nem került szóba. Ezzel a nyilat­kozattal a budapesti liberális sajtó természetesen nem foglal­kozik. Hogy ez az elhallgatás „fe­­gyelmezettsé­g“-nek, avagy a gyár­ipari érdekek megvédésének te­kinthető-e, azt nem nehéz el­dönteni. Inkább csak a kuriózum ked­véért említjük meg, hogy ugyan­ez a bécsi lap közli egyik buda­pesti keresztény laptársunk fejte­getéseit is a Népszövetség beavat­kozásának kérdéséről Ausztria és Magyarország meghiúsult tárgya­lásai alkalmából. Ezt a mesét annak idején egyik liberális ma­gyar újság tálalta, fel és azóta hi­vatalosan is megcáfolták. A NÉP is megírta ennek a hírnek a kép­telenségét. Wilt ír a „S?@*chspost£‘? A bécsi „Reichspost“ legutóbbi vasárnapi számában „A Magyaror­­szággal való kereskedelempolitikai megállapodás lehetőség“ címen ér­dekes cikket közöl. A budapesti tu­dósítást a következőkben ismer­tetjük: A Reichspost cikke megállapítja, hogy Schürft dr.­ovai­ák kereske­delmi miniszternek a magyar-oszt­rák kereskedelmi tárgyalásokról tett nyilatkozata igen jó benyomást gyakorolt a magyar közvéleményre. Azok a magyar lapok is regisztrál­ják ezt, amelyek eddig a magyar mezőgazdass­ági termeléssel ellentétes érdekeket szolgáltak és kénytelenek elismerni, hogy az os­zt­rák minisz­ter meg­nyilatk­ozásában foglalt ki­jelentések és annak álltato­ban kor­rekt álláspontja rendkívül nagy­mértékbe­n segítette elő­­annak lehe­tőségét, hogy a magyar-osztrák ke­reskedelmi tárgyalások kérdésében újabb puhatolódzó lépések történje­nek. A magyar, keresztény sajtóban írja laptársunk — figyelem­remél­­tóan méltatta Schürft dr. nyilatko­zatát Haller István volt magyar­­ kultuszma­­­ni­szter. A NÉP főszer-­­ készítője. Majd ekként folytatja: A magyar keresz tényelvei allst­a párt vezére hivatkozott arra, hogy első­­sorban a kereszt­én­yszocialista nép­osztály érdekeit is szolgálta volna a két ország között való kereskedelmi megegyezés. Megemlíti, hogy a magyar keres­kedel­m­i minisztériumiban Schürft dr. nyilatkozata nyomán máris bi­zonyos, egyelőre félhivatalosnak, m­inősíthető tárgyalások indultak meg és ped­ig elsősorban az ipari ér­dekeltséggel, amely tárgyalásokat később a földművelésügyi miniszté­riumban, a mezőgazdasági érdek­képviseletek meghallgatásával fog­nak folytatni. Ezeknek az előzetes tárgyalásoknak kétségtelenül az a céljuk, hogy lehetőleg bizonyos kö­zeledést, hozzanak létre az osztrák kormány által is több ízben emlí­tett tárgyalási alap eléréséhez. Ma már kétségtelen, hogy a provizóri­um ügye túlhaladott álláspont és már csak egy végleges tarifális szerződés megkötéséről lehet Auszt­ria és Magyarország között szó. Ezután azt a visszhangot ismer­teti, melyet az osztrák miniszter nyilatkozata egyrészt a magyar saj­tóban, másrészt az illetékes ma­gyar körökben keltett. Aut trta­­mányhoz hasonlóan, szintén készen áll a kereskedelmi tárgyalások foly­tatására. Megemlékezik Szterényi József bárónak az Osztrák lapokban ide­­vonatkozóan megjelent cikkéről is és utal arra, hogy Szterényinek is az volt a véleménye, hogy a ma­gyar-osztrák kereskedelmi tárgya­lásoknál a politikai szempontok túl­ságosan jelentékeny szerepet ját­szottak — Ausztria részéről. — A magyar közvéleménynek egy jelentékeny része — írja a Reichs­­post. — semmiesetre sem ért egyet­­ Szterényi József fejtegetéseivel és­­ többek között nem azonosítja ma­gát azzal a felfogással sem, hogy egy esetleges „vámháború" Auszt­ria és Magyarország között inkább csak Ausztria számára jelent káro­sodást. Az az érvelés ugyanis, hogy az agrárállamok a mai világpiaci helyzetben, Oroszország kikapcsoló­dása következtében, jelentékenyen előnyösebb helyzetben vannak az ipari államoknál, kissé egyoldalú beállítás. Ha meggondoljuk, hogy M­agyar­ország nemzeti vagyonoso­­dásának legjelentékenyebb alapja éppen mezőgazdasági termelésének akadálytalan kivitele. Szterényi érvelésére vonatkozóan megjegyzi osztrák laptársunk, hogy az összeomlás után, a meg­csonkított és kifosztott Magyaror­szág legnagyobb gazdasági válsá­ga idején, a szabadkereskedelmi ideológiának egyik leghangosabb apostola volt. Ő volt az, aki az első atuse» 1835 szeptember X, kedd hadversenyt a forgalom „szabad le­vegődés a legelszántabban köve­telte. Most mindenesetre meglepő, hogy a magyar ipar magas vám­vé­­delmét támogatja. A továbbiakban rámutat laptár­sunk a két állam között felmerült vámdifferenciákra, amelyeket a múlt héten A NÉP bőven ismerte­tett. Érdekes cikkét ekként fejezi be: ország közvéleményében gyökeret, vert az a tudat, hogy­ a gazdasági véig annyira egymásra utalt két ország nem zárkózhatik­ el­ egymástól. Schürff miniszter nyilatkozata és az arra támadt visszhang fel­világo-­­sítóan hatottak. A gazdasági bűvé­­b­anéniy, valamint a hivatalos körök­­­is látják, hogy a mesterségesen táp-­­látt politikai előítéletek eltávolítósa után szabaddá vált az út a­ megértét . Ma a helyzet az, hogy mindkét f­él megegyezés felé. Ellentéteket akarnak szítani a keresztény felekezetek között a szabadkőművesek — A NÉP tudósítójától — A Református Lelkészegyesület kecskeméti kongresszusával kap­csolatosan A NÉP megírta, hogy a Kovács J. István által felhány­­torgatott református sérelmek képzelődés és rémlátás szülöttei és a valóság az, hogy az állami és megyei tisztviselők státuszá­ban kiváltképp az utóbbi évek alatt, egyáltalában nem történt olyan eltolódás, amelyet a protes­táns egyházak a legkevésbbé is sérelmezhetnének. Jellemző azonban, hogy mint a múltban, most is mennyire kap­nak a zsidó és szabadkőműves or­gánumok ezeken a panaszokon, és mennyire iparkodnak azok felhasz­nálásával a múltban kitűnően be­vált receptjük szerint féltékeny­séget, idegenkedést, ellenszenvet kelteni a keresztény felekezetek között. A lóláb rendesen kilóg azonban ezekből a cikkekből, talán sehol sem olyan láthatóan, mint a­ „Vi­lág“ egyik múlt heti cikkéből, amellyel kettős célt akar elérni. Először a keresztény felekezetek féltékenységét fölkelteni, másod­szor ezt mindjárt politikai célra is kihasználni. A „Világ“ azt akarja elhitetni, hogy nemcsak a szabadkőműves berkekben van jól tájékozva, ha­nem katolikus főpapi és egyházi körökből is egyenesen neki­s M M­­gyarország ellen ezidőszeri­nt már csak egyetlen behozatali tilalom áll fenn, ez pedig a magyar szőlőre vo­natkozik“. (Meg kell jegyeznünk, hogy a „Reichspost“ tudósítója e részben tévesen interpretálja az il­letékes magyar felfogást. Nálunk ugyanis Ausztria barátságos maga­tartását, többek között azzal az in­dokolással vonták kétségbe, hogy Ausztriában ma éppen csak a ma­gyar szőlőre áll fenn behozatali ti­lalom. A szer­..) Ugyanekkor — folytatja laptársunk. — illetékes magyar helyen kijelentették, hogy­­„ a„hí~nlmn”mih in form­á a magyar kormány, az osztrák kor-­a IfSUnalmasabb in forma­■ - s­zintén készen Taliik így tudni veli, hogy a közoktatásügyi miniszter tevé-1 kenységével és alig várja a pilla­natot, hogy a vallá­salapnak s a­ kultuszügy­eknek jelenlegi kezelé-­­se megváltozzék és a­ kultusztárca" gazdát cseréljen. Aligha tévedünk, ha ezt az óhaj­tást oda vezetjük vissza, hogy­­ Klebelsberg Kunó gróf még min-­­dig nem volt hajlandó és nyitván-­­ valóan nem, is lesz hajladó meg-­­ tenni a­ szabadkőművességnek és­ a­ zsidóságnak azt a szívességet,­­ hogy a numerus claususról szóló­­ törvény módosításáról tegyen in­dítványt a nemzetgyűlésnek. Erő­sen bíztak valamikor abban, hogy Klebelsberg gróf ezt rövidesen meg fogja tenni. S miután, most­ rájöttek, hogy erről szó sínes,­­ egyszerre egyik aknát, a másik­ után iparkodnak ellene felrob­­­ bantani. Az eredmény természetesen sí nullával egyenlő, mert hiszen­ attól csakugyan nagyon távol va­gyunk, hogy a magyar főpapság, a magyar katolikusság és bizo­nyára így van ezzel a protestáns, egyházai,­ vezetősége is — a „Fi-­ tág“-tól kérjen tanácsot, politikai magatartására vonatkozólag uta-­ sítást és a „Világ“ hasábjain ta­nulja meg, hogy kivel szimpati­záljon és kitől „kedvetlenedjen­, el“. is Klebelsberg Kunó gróf kultusz­­miniszternek a f katolikusság sze­­­mében nagy szerencséje, hogy a­ „Világ“ támadja, mert ez kétség-­ telenül nagyban hozzájárul — ha­ pozíciójának,a katolikus főpapság is elégületlen s erre szükség volna Klebelsberg Kunó gróf vallás- és­­ megerősítéséhez. Ma reggel óta háromezer korossá az átszállójegy Premier a villamoson — A NÉP tudósítójától — Hosszas hírlapi harcok után ma reggel életbe lépett a budapesti, vil­­la­mosvasút igazgatóságának tarifa­­csökkentő határozata. A határozat értelmében ma reggeltől kezdve há­romezer koronába kerül az átszálló­­jegy és egy órán belül kétszeri át­szállásra jogosít. Ugyancsak ma léptették életbe az úgynevezett „ölelkező“ szakaszrendszert is, mely­nek lényege az, hogy a funkaszjegy­­gyel hosszabb vonalon, is lehet utazni és több új szakaszt állapítot­tak meg. A villamoskocsikon az uta­zó közönség nem nagy lelkesedéssel fogadta a tarifacsökkentést, úgy lát­szik, hogy az emberek már hozzá­szoktak ahhoz a gondolathoz, hogy mától kezdve olcsóbb a villamos. Egyes vonalakon azonban voltak derűs jelenetek, amikor az utasok a kalauzoktól az „ölelkező“ szakasz­rendszer mibenléte iránt érdeklőd­tek. A kalauzok természetesen ko­molyan szolgáltak felvilágosítással, de az utasok jókedvűen­­ végig, mire ez a "jókedv a kalauzok­­nem­zetgyűlésen a kereskedelmi sza­­ra is ráragadt. Egyes vonalakon pe­dig az történt, hogy akadtak uta­sok, akik nem tudtak a. leszállító®-­ ról és továbbra is 3500 koronát fizettek sz átszálló jegyért. Voltak kalauzok, akik az ötszáz koronát visszaadták, de voltak olyanok is, akik szó nélkül eltették." Érdeklődtünk az igazgatóságnál az új tarifa, első napjáról, ahol azt a­ választ kaptuk, hogy eredményt­ még nem tudnak mondani, legfel­jebb csak holnap, de még az sem biztos, mert csak az egész heti jö­­ védelem után tudnak kielégítő fel-­ világosítással szolgálni. EGYESÜLETI EIÜSADAÍJI HÍREK • Műsoros estély. Kelenföld-Légymá­-­ nyosi Képgondozó Egyesület szeptember hó 3-ég — szombaton — este fél 9 óta­: kezdetiől az Erzsébet sósfürdőban — Ke­lenföldön — tánccal egybekötött nagyi hallg­attáklByAri aűűsoros estélyt rendez szegény, 5 gyermekek és családok védelmi alapja.; javára. — Főiskolások tánctanfolyama. Cellé-­­rum Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szervez­ete VIII., Schovszky tér 2.. L (gróf Zichy-palota) az első tánctanfolya­mát a főiskolai hallgatók részére szerp­­temb­er­ hő 2-ire nyitja meg Tóth BSSt'to-. váló tánctanár vezetésével. Beiratkozni és érdeklődni lehet naponta­­ ótat­ .

Next