A Reggel, 1932 (11. évfolyam, 30. szám)

1932-07-25 / 30. szám

2 aReccel 1932 julius 25. István visszatérésének lehetőségéhez1 Gaal Gaszton minden szót megfontolva válaszol: — Ha Bethlen István politikája tartható lett volna, akkor szükségtelen lett volna ha­talma tetőpontján távoznia. Mivel el kellett mennie, és nem személyi okokból, hanem éppen tízéves elhibázott kormányzásának következ- ményeképen: visszatérését politikai lehetetlenségnek , tartom! Esetleg lehet ezzel kísérletezni, de eredményt az ország kritikus helyzetéből való kibonta­kozás szempontjából ilyen kísérlettől nem­csak, hogy nem várok, de éllzépzelni sem tu­dom, Ilyen restauráció csak a legfékcvesztet- tebb erőszakoskodások árán tarthatná fönn magát, ilyen állapotok előidézése pedig aligha állna az ország érdekében. Itt azután önkéntelenül adódott a német példa és Gaal Gaszton a német eseményekkel kapcsolatban a következő kijelentéseket tette: — A német helyzetet illetőleg nem ismerem annyira a viszonyokat, hogy megítélni tud­nám, alkotmányosak, törvényesek-e a legújabb rendelkezések? Amennyiben nem azok, nagyon nem szeretném és a mi országunkra végzetesnek tartanám, ha ez a példa ná­lunk is alkotmányellenes törvénytelensé­gek felé hajlamosítaná a kedélyeket. Az alkalmi diktatúrákkal való játék a törté­nelem tanúságai szerint majdnem mindig előre nem látható végzetes következményekkel jártak ; ............... * Grzezinsky, Berlin volt rendőr- elnöke nagy beszédet mondott vasárnap Boroszlőban a német . 'államcsínyről Fétholtra verték a l9Vossische Zeitung“ egyik szerkesztőjét Berlin, julins 24. (A Reggel tudósilójának telefonjelentése.) A nópgyiilések özöne és a beszédek áradata je­lezte vasárnap, hogy egy hét múlva választ a német birodalom. A pártok harci készülődését ma is izgalmassá tették helyenként véres összeütközések, de meg kell állapítani, hogy tak a kommunistákkal szemben. Nem látok különbséget közöttük és a nemzeti szocialis­ták között, mert mindkettő erőszakkal akarja megdönteni az alkotmányt. A régi kormánynak azért kellett eltűnnie, mert szociáldemokrata kormány alatt nem lehetett előkészíteni az államcsínyt. Kműé augusxtus t-ére igeiéi olcsó bérért Pozsonyt*«! 4/d alatt 4 szoba hallos lakás 2-uobás garasén V szoba konyhái Pozsony!-ut4/6 és Újpesti rakpart G/a 2-SZObáS dunai kilátású lakások Sziget-utca 38. alatt 3 és 4 szoba hallos utcai lakás, ugyanitt nagy ssuterén és két üzlethelyiség. Bővebbet helyszínen házfelügyelőnél, vagy d. n. 2—4 óra között gondnoknál. Auf. 12-4-57 toSofonon. tűk akadályozni a vérontást. A politikai események közé tartozik, hogy. Papén kancellár vasárnap visszaérkezett Stutt­gartból, ahol Gayl báró belügyminiszterrel a tartományok értekezletén vett részt. Már itt találta Poroszország volt miniszterelnökének levelét, amelyet a vasárnap reggeli lapok kö­zölnek. Braun miniszterelnök levelében köve­teli, hogy miután az ő elmozdítását rádión indokolta meg a birodalmi kancellár, neki ír joga le­gyen rádión keresztül ugyanerről a kér­désről szólni a német néphez. Ezután a .-következőket Írja: Elmozdításom tehát úgy a birodalmi alkot, mány, mint a porosz tartomány alkotmá­nyának megsértése, vérontások csak szórványosan fordultak elő a múlt vasárnaphoz képest. Ez azonban nem a diktatúra erélyes intézkedéseinek tudható bo, hanem annak, hogy Hitlerék nagyon tartóz­kodó magatartást tanúsítanak. Rogy igazolják a diktatúra létjogosultságát, nem kötnek bele a kommunistákba, sőt kitérnek minden provo­káció elől. Miután minden fölvonulás tilos, a pártok plakátharca gigantikus méreteket öltött. Én és Severing belügyminiszter sohasem tűr­tük terrorista csoportok garázdálkodását. Csak azért nem válaszoltunk erőszakkal az alkotmány megsértésére, mert meg akar­ezérl tiltakozom e rendelkezés ellen, valamint szolgálati épületem hivatalos tevékenységem megakadályozása céljából való megszállása el­len és föntartok magamnak minden jogot. A statárium és a Papen-diktatura csak epizód... A diktátor máris megtisztította a köztársasági elemektől az egész porosz közigazgatást, amely sóvárogva várja, hogy véget érjen a „Kaiserlose, schreckliche Zeit** rA köztársaság hívei arra törekszenek, hogy a Papen-kormány népszerűtlenségét a nemzeti szocialistákra hárítsák. ,J?apen és Hitler egy!" — kiáltja az egyik plakát, amelyen Hitler a Papén és a kancellár Hitler álarcát tartja maga elé, A másik plakáton fogasra akasztott elegáns náci-uniformis lóg, alatt a fölirás: „Ki fizeti ezt meg?“ A vasfront egyik plakátja hatalmas betűkkel juttatja a választók eszébe: „A bárók kormánya 520 milliót vett el a munkanélküliektől, 300 milliót az alkalmazot­taktól, 70 milliót a hadikárosultaktól7“ A kom­munisták plakátja ezt ordítja: „Vörös Berlin, rázd le magadról a. barna pestist!" A nemzeti szocialisták így válaszolnak: . „Tartsatok népitéletet! Pusztítsátok el a német nép minden ellenségét!“ Nyilván ennek a plakátnak fogadtak szót Hitler hívei, Leiferdeben. ahol megtámadták vasárnap a Vasfront embereit. Az összeütkö­zés során több lövés dördült el és utána két súlyosan sebesült nemzeti szocialistát és a Vasfront két súlyosan sebesült tagját szállí­tották be a wolffenbütteli kórházba. Köriy- nyébb sérüléseket nyolc ember szenvedett. Neu- münsterben a változatosság kedvéért a Vas­front tagjai támadtak a választási röpiratokat osztogató nemzeti szocialistákra, akik közül négyet snlyos szúrt sebekkel kórházba szállítottak. Berlinben a Liitzowstrassen volt vasárnap reggel összeütközés röpiratosztogató centrum­pártiak és nemzeti szocialisták között, de egyébként figyelemreméltó rendzavarás nem történt. Hitler hívei, úgy látszik, a tömeg- csaták helyett az egyéni akciókra térnek ál. Ennek jele, hogy Winner Richárdot, a „Vossische Zeitung“ egyik szerkesztőjét Charloitenburgban nemzeti szocialisták támadták meg, amint éjszaka hazafelé tartott. Az újságíró gomblyukában a vasfront háromnyilas jel­vénye volt, ami szemet szúrt négy vele szembejövő egyenruhás nemzeti szocialistá­nak. „Le ezzel a ronggyal!“ — kiáltotta az egyik s ki akarta szakítani a jelvényt. Win­ner védekezett, a támadók agyba-főbe verték, úgy hogy agyrázkódást és koponyatörést szenvedett. A sokezer vasárnapi népgyülés legérdeke­sebb szónoka kétségtelenül Berlin elmozdított rendőr elnöke, Grzesinsky volt. aki a vasfront nagy boroszlói gyűlésén beszélt. — A birodalmi kormány diktatórikus intéz­kedéseit a nemzeti szocialisták kedvéért tette — mondotta Grezesinsky. —, Teljesen .légből kapott az az állítás, hogy a volt porosz kor­mány a kommunistáktól függött és hogy ma- gasáílásu porosz tisztviselők részrehajlók vol­Berlin, julius 24. • (A Reggel tudósitójától.) Ponyvás kocsi gör- j dűl végig az Unter den Lindenen; a kiváncsi ( szem, amely a. ponyván keresztül a kocsiba kukkant, vidáman mosolygó katonákat lát alatta. Diszkrétebb diktatúrát elképzelni sem lehet; mintha cl akarnák felejtetni a, berliniek­kel a megváltozott helyzetet. Sőt, bizonyos te­kintetben Berlin kevésbé militarista színezetű, mint a porosz kormány erőszakos eltávolítása előtt. A rohamcsapatok, amelyek heteken ke­resztül valóban pihenést nem ismerő buzga­lommal nyugtalanították Berlint és barna uniformisaikat kora hajnaltól késő éjszakáig köriilhordozták a berlini utcákon, — eltűntek. Néha a villamoson vagy a Kurfürstendamm sétálói között látni ugyan egy-egy kaszárnyája vagy őrhelye felé iparkodó Hitler-katonát, a különböző esti nagygyűléseken zászlódiszes pompában, dobpergés közepette még mindig fölsorakozik a rohamcsapatok kivezényelt gárdája, de a tüntető séták egy csapásra elmaradtak. Nincs rájuk többé szükség, az első célhoz Hit­ler befutott. A nemzeti szocialisták egyelőre megint „jó fiuk", akiket csak az bosszant, hogy a szociáldemokraták nem rosszalkodnak, ha­nem bámulatos fegyelmezettséggel tűrnek és várnak. Nem tesznek semmit: a hatalmi pozí­ciókat ellenállás nélkül engedték át a reak­ciónak. Pedig de nehezen várták Hitlerek a nagy pillanatot, amikor Severing katonai kordon közepette elindul keserű rabsága felé. Nem igy történt. , Severing „az erőszaknak engedve“ — vissza­vonult, lakosztályába. Közben pedig szerényen és ismeretlenül egy másik ur üldögélt a bel­ügyminisztérium előtt veszteglő gépkocsin: Bracht, Essen főpolgármestere. Poroszország nóvkig helyettes, de tényleg valódi diktátora, aki az első órákban — a postától kért kölcsön egy automobilt. Ebben üldögélt, mindaddig, amíg Severing kivonult, ő pedig bevonult. Az erőszak alkalmazása, amely már ebben az esetben is tisztára formai jellegű volt, később egyenesen komikussá vált. Herr ven Papén telefonon fölhívta a vonakodó porosz minisz­tereket, akik.nem mindjárt az első szóra hagy­ták ott állásukat s megkérdezte, hogy az erőszak milyen formában való alkal­mazására tartanak igényt. A porosz miniszter urak megnyugtatták a diktátor urat, hogy katonaság vagy rendőr­ség fölösleges, elég lesz Bracht vicediktátor személyes erőszaka. Bracht ur megjelent, erő­szakolt alkalmazott, a kidobott miniszterek pedig tanácskozásra gyűltek össze, hogy bíró­sági végzései szólítsák föl a hatalom birtolto­sait a diktatúra abbahagyására. Minden igy derűsen és kedélyesen hangzik. A német demo­krácia, amely a reakcióval szembeni lojalitá­sának áldozata lett, a katasztrófa pillanatá­ban is inkább a lojalitásba, mint a demokrá­ciába kapaszkodott. Az uj urak 24 óra alatt megtették azt, amire a német köztársasági pártoknak tizenkét esztendő alglt nem volt idejük: megtisztították a közigazgatást a szá­mukra kényelmetlen elemektől. Uj emberekről nem kellett gondoskodniok; a német köztársaság az összes hivatalokat tele­tömte a reakció szolgálatkész híveivel. Csak meg kellett nyomni a gombot és a hivatali szobákból máris előugrotíak a diktatúrára es­küdő s fölesküdő bürokraták, akik eddig csön­des szabotálással viselték el a „császártalan szörnyű időt“. (Németül jobban hangzik: Die kaiserlose, schreckliche Zeit...) Hogy csak egy példát említsünk, a rádió birodalmi kor­mánybiztosa — a német köztársasági rádió legfelsőbb vezetője — mihelyt Papenék hozzá­láttak a nemzeti szocialisták követeléseinek megvalósításához, ünnepélyesen bejelentette belépését a Hitlcr-pártba. Berlin, amely egész Németország tükörképe. Ivét ellenséges táborra oszlik: a nyugaton és néhány más 'kispolgári és hivatalnoknegyedben horogkeresztes zászlók ezreit lengeti a szél. Északon és keleten a mun­kásnegyedek egyhangú, sivár uteatengerében szuverénen uralkodnak a vörös lobogók. Egy részük a Vas.front három nyilát, másrészük a szovjet sarlóját viseli. A miniszteri palotákban a lojális dikta­túra udvariasan kitessékeli a lojális demo­kráciát; az erőszak etikeítszerü játékká finomodik. De a birodalmi kormány sajtófőnökének igaza van, a statárium, a Papen-diktatura csak epi­zód. A zászlók árnyékában egyre vadabban lo­bog a szenvedély és kirobbanását nem tudja soká visszatartani sem diktatúra, sem párt- fegyelem ... Meghalt Santos Dumont Rio de Janeiro, julius 24. Az Havas-ügynökség jelenti: Santos Dumont világhírű röpülő, az aviatika egyik előfutára, meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents