A Reggel, 1945 (19. évfolyam, 2-12. szám)

1945-04-16 / 2. szám

o mennyiséget Hogy ebből mennyi ment ki a külföldre és mennyi ma­radt az országban, nem tudja senki. Bizonyos az, hogy annyi bankjegynek kell rendel­kezésre állni, amennyi a forga­lom lebonyolításához szükséges. A­ jelenlegi bajok igazi forrása az, hogy a bankok pénztárai üresek és a pénzintézetek nem tudják finanszí­rozni a termelést. Az aranyfedezet e pillanatban éppoly kevéssé aktuális kérdés, mint a pengő nemzetközi ér­tékelése. A mi pénzünk értéke nem az aranyfedezettől függ, hanem attól, hogy mennyit termelünk, aranyra csak kiegyenlítésül lesz szükség a nemzetközi forgalomban.­­ — Miképpen képzeli el a miniszter úr az ország belső pénzügyi egyen­súlyának helyreállítását­! — A bankjegyek kicserélésével elő kell bújnia az elrejtett milliárdok­­nak; a belső államadósság növelésé­vel a kormánynak módja lesz a hitelélet megindítására és abban a pillanatban, amikor a bankok fizető­képessége helyreáll, amikor nemcsak a betéteket tudják azonnal vissza­fizetni, hanem hiteleket is tudnak folyósítani, helyreáll a közönség bi­zalma, a pénz előbujik rejtekhelyei­ről és egészséges vérkeringése ismét megindul. Itt áll előttünk a debre­ceni példa­. Debrecenben máris jelent­keztek betevők a bankoknál, mert látták a fizetési készséget; a városi pénzintézet már hiteleket is folyósít és a pénz forgalmának normalizáló­dása megkezdődött. A pénzszükséglet csökkenéséhez hozzá fog járulni az árak további lemorzsolódása is. A mai árak indokolatlanok, magyarázatukat elzártságunkban kell keresni. A főváros azonban fokoza­tosan be fog kapcsolódni az ország normális forgalmába és az árucsere megindulhat a ma még elzárt Tiszán­túllal éppúgy, mint a Dunántúllal. A belső forgalom fokozatos helyre­­állásával és a hitelélet és pénz­forgalom egészséges megindulásával helyrebillen majd az átnívó, kereset é­s pénzforgalom természetes egyen­súlya is. Meg fog szűnni hamarosan az a helyzet, hogy a vállalatok nem tudják fizetni a munkásaikat, mert a bankokban nincs pénz. — Az államháztartás kiegyensúlyo­zására mik a miniszter úr tervei! _—Az adózási készség kikényszerí­tése. Nálunk könnyen vették az adó­­zást, különösen Budapesten; hatalmas adóhátralékok vannak, amelyeket a kormánynak be kell hajtania. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ke­resni fogunk ott is, ahol valóban nincs, de ahol fizetési lehetőség van, ott me­g fogjuk találni a módját a fizetési készség kierőszakolásának is. Fz nem adómorál kérdése, hanem­ — ismétlem — fizetési készségé. A normális gazdasági élet megindítá­sához a kormánynak pénzre van szük­sége és ezt a pénzt a pénzügyi kor­mányzat legjobb tudása szerint elő is fogja teremteni. Déri Imre Kevés a rézgálic, veszélyben a szőlő! A. Szőlősgazdáit soksz­ázezr­es társadalma érthető izgalommal néz az ezidei gazda­sági év elé. Érvnek egyik oka, hogy ed­dig nem tudták, hogy mi lesz a legfon­tosabb védekezőszerükkel, a rézgáliccal, amellyel szőlőiket a legveszedelmesebb kártevőtől, a poronoszpórától meg tudják védeni. Holdanként legalább 20 kg réz­­gálicra volna szükség, de ez a háborús viszonyok miatt természetesen­­ nem áll­hat rendelkezésre. Hiteles értesülést kap­tunk arról, hogy a holdamként­ kiosztható rézgálic mennyisége csak 2,7 kg lehet, mely bizony kevés. Ezt úgy kell felhasz­nálni, hogy csak a legveszedelmesebb időkben félszázalékos a­datban kell ki­permetezni. Bízzunk a jószerencsében, hogy az idei nyár száraz lesz, akkor ta­lán megmenekül a félmilliónyi kis sző­lősgazda a veszedelemtől. Őzy Oszk­árné Stei­nitz Olgn úgy a maga, mint távollevő fia János és leánya El­y nevében fu­daom­mal tud­a , hogy imádott férje Halápi Oszkár földbirtokos életének 74-ik évében elhunyt. Drága halottun­kat április 13-án helyeztük örök nyugalomra a családi sírboltban. Hálijti Frigyes, dr. Of­er Ócskáiné testvérei és Vera unokája-­ a Reccel A nácik felgyújtották Bécset London, április 15. Bécsből érkező hírek szerint Bécsben még nagy tüzek égnek. A németek több középületet aláaknáztak és felrobbantottak. A parlament ép. A Szent István katedrális tornya még áll, de a templom falai össze­omlottak és épnek. A csapatok bevonulásakor égett­­meg a Burg is. Az Operaház homlokzata épségben ma fiat, de az épü­let hátsó része beom­lott. . El­pusztult a Burg-színház is. Bécs hét nagy állami m­úzeumát a németek kirabolták. Súlyos kár érte az Augustiner Kirchet is. a Őrizet­be vették Szeleczky Zita férjét, hitlerista Halten­berber Gyula mérnököt . A budai rendőrség politikai osztá­lya letartóztatta Haltenberger Gyula mérnököt, a Sopronban halálba szö­kött Szeleczky Zita férjét. A nyurga fiatalember közismert volt erősen szélsőjobboldali felfogásáról. Lelke­sedett »Hitler zsenialitásáért« és náci­ rendszeréért, szoros kapcsolatot tartott fenn a hazai náci­ zsoldosok­kal. Ő maga mindenesetre úgy illesz­kedett be az általa hangosan dicsőí­tett »Új Európába«, hogy mérhetet­len vagyont spekulált össze. Egyik főjövedelmi forrása az a vegyi ipari vállalat volt, amely »tiro« elnevezés­sel az arckrémtől a borotva­szappanig különféle mutatós, de silány pipere­cikkeket hozott forgalomba, német receptre való hivatkozással. Decem­berben már nem volt oly biztos Hit­ler zsenijében. Az ostromgyűrű bezá­rása előtt azt a sürgős ajánlatot tette az egyik svájci összeköttetésekkel rendelkező ügyvédnek, hogy félmillió pengőt lefizet Napóleon aranyakban, ha kieszközli szá­mára a svájci beuta­zási engedélyt. Közben Budapest kö­rül az ostromgy­űrű­ bezárult és ez ke­resztülhúzta a svájci menekülés ter­vét. Szerepe volt abban, hogy felesé­ge, Szeleczky Zita beledobta magát a­ nyilas­ mozgalmakba és egyik vezér­­szereplője lett Szálasiék rádiópropa­­g­andájának. Amikor a detektívek kihallgatták Haltenberger Gyulát, meglepő véde­kezéssel állt elő. — Besmerem, — vallotta — hogy igenis lelkesedtem a németekért, most azonban revideálom álláspontomat! Szeleczky Zitával kapcsolatban Haltenberger ezt a meglepő nyilat­kozatot tette: — Megérdemelte a sorsát. Úgy kell neki, miért volt a nyilasoknak any­­nyira lelkes propagálója! \ Sigray Antal Dél-Franciaországban? A touloni rádió e héten kétszer is jelentette, hogy Sigray Antal grófot, akit a Gestapo Budapestről, Uri­ utca 60. számú lakásáról még a múlt év március 19-én erőszak­kal elhurcolt, az angolszász csapa­tok Köln felszabadításakor a Neu- Köln internálótáborból kiszabadí­tották. Az »antigermán ellenzék tiszteletreméltó vezéregyéniségét« Dél-Franciaországba vitték, hogy az átélt megpróbáltatásokat és fá­radalmakat kipihenje. Örömmel, de fentartással közöljük ezt az egész magyar társadalomnak oly jóleső hírt, mert Sigray családja a sze­rencsés megmenekülésről eddig még nem kapott hírt. Új sajtópolitika Az újjáéledő demokratikus Ma­gyarországon természetesen új sajtó­­politikára van szükség. Ezzel a kor­mány az első perctől kezdve tisztá­ban volt és a sajtóval szemben kö­vetett magatartása feltétlen szakí­tást jelent a múlttal szemben: a kor­mány a teljes sajtószabadság állás­pontjára helyezkedett. Nincs többé úgynevezett sajtófőnök, és a minisz­terelnökség sajtóosztálya nyilvántar­tási szervvé zsugorodott. A sajtónak a kormány, vagy bármilyen más ha­tóság által való irányításáról tehát többé szó sem lehet. Előfordul néha, hogy a miniszterelnökség, a minisz­terelnök vagy a kormány valamelyik tagja nyilatkozatának közlésére­­ kéri fel a­ lapokat — itt is csak kérésről, nem pedig utasításról van szó —, ez azonban csak olyankor történik, ami­kor a nyilatkozat nyilvánosságra ho­zatala fontos külpolitikai érdekeket szolgál. A Szovjetunió s­ajtója, az amerikai, angol, francia lapok is ren­delkezésre állnak ilyen ügyekben kormányuknak, anélkül, hogy ezt sa­j­tóirányításnak tekintenék. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy­­tel­jesjogúságunk be­következtéig bizonyos szempontokat feltétlenül figyelembe kell venni, így teljes erővel szolgálnunk kell a re­akció elleni legerélyesebb küzdelmet nemcsak azért, mert ezt vállaltuk a fegyverszüneti szerződésben, de mert az új Magyarország alapjait enélkül le sem lehet rakni. Ennek a küzde­lemnek ped­ig eleje,p­ id­e, hogy le­gyen egy bizonyos előzetes cenzúra, amely természetesen elveti­­ a régi cenzúra szempontjait és egész más jelleggel bír. Erre vonatkozólag hó­napokkal ezelőtt rendelet jelent meg, amelyből megállapítható, hogy a kormány ezt a cenzúrát nem a demo­kratikus pártok ellen használja, leg­kevésbé sem akarja vele m­egcsorbí­­tani a sajtószabadságot, de minthogy felelős az ellenőrző bizottsággal szem­ben, az esetlegesen jelentkező reak­ciós kísérletet már csírájában el akarja fojtani. Éppen azért, hogy mindenki lássa, hogy nem a sajtó­szabadság, hanem a reakciós kísérle­tek ellen irányu­t, a kormány a cen­zúrát nem is az ügyészségre, hanem a polgármesterekre bízta. Budapesten ez természetesen csak addig állott fenn, amíg a kormány nem érkezett meg a fővárosba, mert most már a miniszterelnökségen végzik ezt a munkát. Ebben az ügyben megkér­­deztü­k Balogh István miniszterelnök­ségi államtitkárt, aki a következőket mondotta: — Nincs egyéb mondanivalóm, mint idézem a fegyverszüneti egyez­­mény 16. §-át, amely így szól: Adó­­szaki és más sajtótermékek kiadása, behozatala és terjesztése Magyaror­szágon, színház vagy mozgóképelő­adások tartása, rádióállomások, pos­ta, távíró, távbeszélő működése a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnok­sággal való megegyezés alapján tör­ténik. (L­d. Függelék 16. pont.) ­ D­ö­n­t­ö sister! WATERLOO BRIDGE Witdan T'e!gft Rattert Tay torU RÁNIA BRD & DWAY MELODY Fred. 71 st­a­ re Eleanor RáutaltAK­AMARA legköze­lbbi műsora 1945. április 16. Budapest csodá­ja Pár hét elő­tt még szorongó szív­vel szemléltük Budapest — helye­sebben Buda és Pest — gyötrel­­mes agóniáját. Vérerei, ideg­­szálai szétszabdalva, meggyötört testén borzalmas égési sebek, ki­ütköző hullafoltok, érvelése két­­ségbeejtően meglassúbbodott, lé­legzete zihálva akadozott... min­den kórtünet egy nagyváros szá­­­­nalmas haláltusájára utalt. És ime, most mégis nyugodt lélekkel kiadhatjuk az örvendetes orvosi bulletint: a nagybeteg túljutott a krízisen. Él. Megtisztult testtel, lüktető vérkeringéssel, újjáéledő idegekkel, a lábadozók megköny­­nyebbü­lt közérzetével sütkérezik az áldott tavaszi­­ napsütésben.­­ Még messze van a teljes gyógyu­lástól, de máris megállapítható, 11 hogy fiatalos, rugalmas szerve­­i­­­zete kiheverte a szörnyű betegsé­­­­get. Él. És minden remény meg­van arra, hogy hamarosan, fel fog épülni, meg fog szépülni és újra az lesz, ami volt: a Duna királynője. A nyilasok elhurcolták a miniszterelnök fivérét A napokban érkezett a hír Buda­pestre Dalnoki Miklós Béla családjá­hoz, hogy a nyilasok a Vörös Had­sereg megérkezése előtt letartóztatták révfülöpi villájá­ban a miniszterelnök fivérét, Dalnoki Miklós Aladár nyugal­mazott pénzügyigazgatót és sző­lőbirtokost. A szom­szédos szőlőbirtokosok előadá­sa szerint Dalnoki Miklós Aladár nyíltan hangoztatta demokratikus el­veit. Ismeretes volt az a közeli ba­rátság is, amely Bajcsy-Zsilinszky Endréhez fűzte őt. De a legfőbb bű­néül azt rótták fel, hogy a miniszter­elnök fivére volt. Néhány nappal a Vörös Hadsereg megérkezése előtt csendőrök és fegyveres nyilasok ro­hanták meg a Miklós-villát, a m­inisz-­­terelnök fivérét megbilincselték és ismeretlen­­ helyre elhurcolták.­ Ez egyébként már második eset, hogy a nyilasok a miniszterelnökön ij­’ akarnak bosszút állni. Még a múlt év őszén elfogták a miniszterelnök fiát is, Dalnoki Miklós Lajos huszárfő­hadnagyot és azóta az ő sorsa is is­meretlen... Beszámoló két filmről I. A párttitkár A zagyva és brutális német propagan­dafilmek után milyen jól esik látni az orosz filmművészet pompás alkotásait. Itt nem nyomja rá a képre sötét bélye­gét a hírverés, nem halványítja el a szépséget és filmszerűséget az »eszme«. Ivan Prizrev Sztálin-díjjal jutalmazott filmje,­­»A pók­ titkár«, a partizánmoz­­galmak hősi eposzát viszi a néző elé. Ki­tágult szemmel, ökölbeszorult kézzel bá­muljuk ezt a lenyűgöző képet, amelynek kísérőzenéje az orosz nemzet szívedobo­­gása. II. Waterloo Bridge Már a Metro oroszlánjának is óriási kikérő volt. Azután egymásután a többi, öt éve nem látott ismerősnek: Robert Taylornak, a csillogó hajával, villogó fogsorával. Aubrey Smithnek, aki most is zord, de »a rideg külső« alatt nemes szívet takar, Duna­ Stefinek, akinek böl­csőjét Budapesten ringatták és a bájos öreg Ouspenskajának. És megismerked­tünk Vivian Leigh művésznővel, akinek jóhíre a háború viharában is átrepült az Óceánon. Minden eddigi nagy amerikai filmszínésznő erényeiből fénylik benne valami. ———'imi..... w ■■» in ii—Tiniu« lira—i Gergely Vilma üzletét ismét megnyitotta IV., Váci-utca 14.

Next