A Rend, 1925 (5. évfolyam, 52. szám)

1925-07-11 / 52. szám

Q. iS h. • V. évi. 52 Hornit . szám ámmfoat, fööns 11 'mi at A REND RENDÉSZETI ÉS TÁRSADALOMPOLITIKAI SZAKLAP (Megjelenik minden szerdán ős szombaton a Bűnügyi Körözések Lapja melléklettel) Kiadóhivatal; (dőliaetések A» blrrtfitéselr fch'Ófcfct Budapest, Vi. két, Rózsa ucca 1)1 szám TeMon: «8-30 éeSMK Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Közlemények legkésőbb kedden és pénteken este 7 óráig küldendők be a szerkesztő dbe Pelelős szerkesztő: BAKBA JÁNOS , „ m. klr. államrendörségl tfitanácsoe \ . tfifíZíT # Előfizetési ára; Félévre ••• Hl «M Hl 180.000 korona Bitófa árnyékában (B) Az abolicionisták újra mennyelörögnek majd Lédererné halálos ítélete miatt. Az embe­riesség, a bírói tévedések lehető­sége, az elrettentő célzat ered­ménytelensége és a többi ismert érv újra fölsorakoznak és bizo­nyára tapsolnak is hozzá azok, akik földi zarándokútjuk legma- gasztosabb céljának az irgal­masság testi és lelki cselekede­teit tűzték ki maguk elé. Tiszteljük mindenkinek a meggyőződését, úgy vélekedünk mindazonáltal, hogy. az irgal­masság cselekedeteinek gyakor­lására annyi más terület kíván­kozik ma, hogy az igazi ember­barátok életük végéig nem fogy­nának ki a munkából, ha csak­ugyan a Szentírás szavai szerint akarnának élni. Annyi nyomorú­ság régen sikoltott hasztalanul segítség után, annyi fájó seb ré­gen várt hiába gyógyító bal­zsamra, mint mostanában. Aki­nek meleg szíve, résztvevő köny- nye. vigasztaló szava és főként nélkülözhető vagyona van, sies­sen hozzánk, akik a bajok forrá­sai körül járunk naponként, majd mi rámutatunk azokra, akik szánalmat, segítséget ér­demelnek. Hagyjuk egyelőre az akasztó­favirágok védelmét. Szánja-e valaki a veszett ebet, amely ha­lálra mar boldog-boldogtalant, ha elébe kerül? Melyik állatvédő egyesület tiltakozik lebunkózá- suk ellen? Pedig az a nyomorult állat nem tudja, mit cselekszik. Vak dühe váratlanul, orozva és ellenállhatatlanul lepi meg. Romboló ösztönének szabad fo­lyást enged, mert mást nem te- het­A teremtés remeke pásztor­órára hívja embertársát. Alvás közben megöli, kirabolja. Aztán ez éjszaka rémeit elhessegetve, hideg vérrel földarabolja, elrejti áldozatát. Tudja, mit cselekszik. Az ölés dühe nem ellenállhatat­lanul, hanem lassú megfontolás után üt tanyát fekete lelkében. A bírói emelvény előtt ciniku­san tagad, hazudik, arcáílanko- dik, a lelkiismeretfurdalásnak, a bűnbánatnak legkisebb jele nél­kül. Nem rosszabb ez a veszett eb­nél? Miféle igazság, emberszere­tet, könyörület az, amelyik itt vétót kiált? Mit akarnak itt menteni? A testet, amely ölelés közben hullabűzt lehel, vagy a lelket, amely silányabb, mint a veszett kutyáé? Ilyenkor, a rablógyilkosságok szaporasága idején vonuljanak csak más területre a szám ari fif nusok és abolicionisták. Hadd lépjen elő a hóbér és teljesítse kötelességét. Akció az egész világon a bolseviki veszedelem ellen A bolsevik! yeszedelem . ellen ala­kult világszövetség az összes kor­mányokhoz a bolsevik! veszedelem­ről az alábbi emlékiratot nyújtotta be: A nemzetek eddig is többízben jöttek össze nemzetközi tanácsko­zásra. ha egyes európai államok, avagy a világ összes népei .valamely közös veszéllyel állottak szemben. Az ilyenkomferencLáknak aél jalröztöö harcot indítani vagy fizikai (vörös­kereszt, epidémiák) vagy erkölcsi jellegű (leánykereekedás) veszélyek­kel szemben, avagy esetről-esetre egyidejűiéig erkölcsi és fizikai (ópi­um) avagy politikai (anarchikus merényletek) támadások ellen véde­kezni. Mai napság azonban nemcsak az államok létét, hanem a civilizáció sorsát is nagymértékben veszélyez­teti a be lsev izmus és a kommunista III. intemacionale. E veszélyek és eszközeik sokoldalúságát Szinovjev, a Komintern elnöke a következőké­pen fejezi ki: i „A polgárság, a szocialista -\«ulólk . és a pacifisták ellen minden fiarci ! eszköz felhasználandó.“ A III. internacionaie az egyes államok belső ; biztonságát veszélyeztetik I Minden állam kommunista jj pártja már a Kominterabe való be- “ lépése által kötelezte magát arra, l hogy a moszkvai végrehajtóbizott- ■ ságnak — amely parancsait nemzet- |közi összeköttetésed által továbbítja i — minden tekintetben engedelmes­kedik. jj B) A Komintern minden egyes ál­ltamban tant ügynököket, akiknek feladata az izgatás és a lazítás. A Komintern ez osztálya három nem­zetközi titkárságból és negyvenkét országos alosztályból áll. Ezen osz­tály minden kommunista pártot kényszeríthet forradalmi akcióra még akkor is. ha a párt maga ezt még túlkorainak tartaná. C) Minden egyes államban a „Kül­politikai Igazgatóság“ — a G. P.U. részére ügynököket tart, A G. P. U. a Csókának új elnevezése. Ez Moszk­va szeme, terrorisztikus és az egész világot behálózó kémszervezet, D) Minden egyes államban vau egy sportinlernacionálé, amely te- ktrrtSttSf rt 'íTTöIT IWTOWs közked­veltségére, kommunista harcegysé- geket igyekszik teremteni és ezek céljaira embereket toboroz. E) Minden egyes államban van amelyek a tomnelkuii parasztok es ioldmun- kások szervezete, a vagyonos föld­mívesek ellen. F) Minden egyes államban van egy ____-vörös segély-int er náció wílé. áiúél y Hék'lelaílafa nyomóiban tevő vagy üldözött kommunistákat támo­gatni. Ezen szervezet képviselői ezenkívül, sőt főleg az országok és kormányok elleni propagandával is foglalkoznak. G) Minden egyes államban aszalj szervc^tc]íjí!múiii£imásna^a a ■ffTarakban. az.üzemekben es a mnn- kásszervezetekben sejteket helyezel. Ezen ‘sejtek feladata az illető ország ip,. lezüllesztése és forradalmi csapotok szervezése. II) Mindezen, a Komintern által életrekeltett különböző szervezet va­kon engedelmeskedik neki és tőle nagy pénzösszegeket kap. bogy a ma i tá rsadalo m min den rétegébe behatolhassanak és ott az enyészet csíráit elvethessék. Á társadalmi életnek egyetlen része sem mentes ezen pusztító munkától. Ezek a szer­vezetek az egész világot mindjobban sűrűsödő sugarakkal és harci egy­ségekkel hálózzák be, azzal a nyíltan bevallott célzattal, hogy a kormá­nyokat megdönisék és az alkotmá­nyos tényezőket véres forradalom­mal helyükről eltávolítsák, az alkot­mányt és a fennáltó törvényeket megsemmisítsék és végűi, hogy az egész világon a proletárdiktatúrát életrekeltsék. Ezen diktatúra Orosz­országban az összes társadalmi osz­tályokat. kivéve a diktátorokat és ezek barátait, a legrettenetesebb sorsnak dobta oda. a polgárságot le­gyilkolták, a munkásságot és a pa­rasztokat kiszipolyozták, megcsalták és nyomorba döntötték. E sokoldalú szervezetekkel és nagy pénzzel igyekszik a Komintern cél­tudatosan a modern államot meg­semmisíteni. Ezért állandóan, osz- tályhurcra izgat, dolgozik az állam gazdasági tönkretételén, hogy forra­dalomra érett helyzetet teremtsen. Mindezeken kívüli felhasználja az elégedetlenségnek, az irigységnek, a kapzsiságnak és az elkeseredettség nek miniden formáját. A nemzeti ki­sebbségeket izgatja. bogy követelé­seiknek erőszakkal szerezzenek ér­vényt, ugyanezt teszi a gyarmatok ban a bennszülöttekkel is.. A bolsevizmus eddigi eredményei a világrongálásban Egyesült Államokban nagyará­nyú kommunista propaganda. Ázsia és Afrika népei között nagy propagandamunká­vá III, Internationale az államok Telét és á világbékét veszélyezteti. ^ —A 'Vég réhá j uíb i zo f hsa g es annak“ á nemzetközi összeköttetéseket kiépítő osztályai, minden vörös nemzetközi kongresszus a lehető legnagyobb gondot fordítja a nemzetközi poli­tika kérdéseire, továbbá az egyes államok között fennálló viszonyok tanulmányozására. Az események összes következményeit a lehető legalaposabban mérlegelj és minde­nütt keresi az utat és módot, bogy a maga érdekeit az előtérbe tolja­A nemzetközi események azonban esik akkor hasznosaik a® ő céljaik­ra. ha ezek az egyes államok közötti jó viszony megrontására alkalma­sak. A Komintern a világ minden részén elhelyezett ügynökei útján kitűnően van mindenről értesülve. Egy tipikus példa erre azoknak a francia kommunista képviselőknek az esete, akik egyúttal a parlamenti külügyi bizottság tagjai is, akik vo­nakodtak esküt tenni arra. hogy a bizottság határozatait titokban fog­ják tartani. Amidőn a Komintern a világeseményekre ügynökei által titkos hatást gyakorolhat, nem fe­lejti el azt. hogy Oroszországban a hatalmat csakis a világháború ál­tal' felidézett általános zűrzavarban ragadhatta magához és hogy befo­lyása a többi államokban! is csakis a háború következményei folytán állhatott be­A Komintern hamarosan rájött arra, hogy minden nagy világégés — Európában vagy azon kívül — céljainak csak hasznára lehet, ellen­ben a nemzetek egymásközti ver­sengésének megszűnése — az egyes népek vagy osztályok közötti vi­szonyban helyreállott nyugalom — romboló szándékainak csak útjában állhat. Ezért tüzeli és mérgezi titkon az egyes országok között meglevő vi­szálykodásokat. A szovjet a Komintern mesterke­dése folytán viselt háborút Finnor­szág és Lengyelország ellen. Észtor­szágot és Romániát pedig állan­dóan veszélyezteti. A szovjet magában Oroszország­ban, ahol uralmon van, erős. jól fe­A mai napig, tehát nyolc év allatt a következő eredményeket érte el: Oroszországban, tehát a föld egy- hetedrészén a hatalom megszerzése, FimVországbam, bolsevik! térhódí­tás és vörösterror, Litvániában bolseviki térhódítás és vijrösterror. Lengyelországban a vörös hadse­reg betörése, állandó lazítás, össze­esküvések. Csehszlovákiában fegyveres felke­lés a kormány ellen, rendőrkozegek íegyillkolása, katonai kémkedés, Görögországban izgatás és sztrájkra való szervezkedés. Macedóniában és Albániában bol- «evizálasi kísérletek, Bulgáriában a szovjet-vöröske- reszt-kütömtmény által végrehaj­tott bolseviki lázi tás. Bolseviki fel­kel és -me ré nyetek, legbo r zasztóbb a szófiai ezékesegyházbeíi, Jugoszláviábati terrorisztikus merényletek, izgatás a Bote Inter­nationale által, paraszt i ntor náció - nale, Magyarországon a hatalom' ideig­lenes bitorlása, terror és pusztítás (kiszámították, hogy a bolsevik! terror Magyarországnak ngyanany- nyijába került, mint a világháború), Ausztriában izgatás, propagamda- frözpMt megszervezése, “ ■ —űtmSÖfszSgb'an izgatás, gyárak elfoglalása, az ipar alapjainak meg- renoítése, számos terrorisztikus me- ránvlet, Spanyolországban izgatás és tcT- rorisztikus merényletek, Svájcba» általános sztrájk 1918- ban. veszélyes sztrájkok B a selben és Zürichben 1919-ben. Ném etországban, Bajoro rs zágba n a hatalom ideiglenes megszerzése, terror és fosztogatás. Szászország- ban izgatás és cseka-merényletek, Berlinben fegyveres felkelés és iz­gatás, Hamburgban fegyveres fel­kelés, Neu-Kölnben hamis útlevél­iroda , Franciaországban a vöröskereszt misszió propagandája, izgatás, fegyveres gyilkosságok Marseilles- Iven s Pá risban, Belgiumban izgatás és propagan­daközpontok felállítása. Hollandiá­ban és a Skamdmáv államokban ugyanaz. Angliában izgatás, Campbell-eset, Zinovjew,

Next

/
Thumbnails
Contents