A Rend, 1925 (5. évfolyam, 52. szám)

1925-07-11 / 52. szám

gyel ráesett és jól élelmezett vörös hadsereget tart fenn, míg az orosz lakosság­ éhezik. Ellensége a Népszövetségnek. Utasítást adott a kommunisták­nak, hogy harcoljanak a Dawes­­javaslat ellen. Ellenezte, hogy Németország be­lépjen a Népszövetségbe. Kínában zavarokat igyekezett tá­masztani, Japánt pedig össze akar­ja veszíteni az európai és az Észak amerikai Egyesült­ Államokkal. Különösen nagy gondot fordít azokra az államokra, amelyeknek fegyverkezése a békeszerződések ál­­tal megszoríttatott és pedig nem­csak azért, mert ezen államokban a ranid fen­tartása nehéz, hanem mert ily módon tartja legkönnyebb­nek nemzetközi bonyodalmakat tá­masztani, Így szít Németországban és Bul­gáriában állandóan kommunista za­varokat, hogy ezen államok szom­szédait megfélemlítse. A Balkánon pedig állandóan intrikál, mert tud­ja, hogy az a világ tűzfészke..­­Addig, amíg a Komintern Orosz­országban uralkodik, a fegyverke­zés csökkentéséről szó sem lehet. Éppen most vonakodott a fegyver­kezést ellenőrző bizottság tárgyalá­sán résztvenni. A REJTŐ A SIS. Internacionale a magánjog alapjait és a modern államok erkölcsi létét dönti meg A szovjet követségek az őket vendégül látó államok felőrlői A világ összes törvényei — ki­véve a szovjet, illetve Komi­y tervtől származó törvénye­ket — mind a magántulajdon joga alapján állanak, amely a mo­bil és immobil vagyon érintetlensé­gében jut kifejezésre. Ezen jog szentsége az egyedüli alapja az ösz­­szes népek gazdasági jólétének, melynek megtagadása viszont Oroszország gazdasági nyomorának lett okozója. A Komintern ezen jog­nak a törvénykönyvekből való ki­törlésére törekszik. Célját pedig nem törvényes módon, hanem erő­szakos eszközökkel, forradalmi úton akarja elérni. Az egyes államok, valamint az egyes személyek kö­zötti jóviszony tartóssága attól függ, hogy az elvállalt kötelezettsé­get, a letett esküt és az aláírást mindkét fél szent és sérthetetlen­nek tartja. A Komintern ellenben szavát nem tartja meg egyetlen olyan állammal vagy személlyel szemben sem, amely vagy aki nem az ő eszméinek hódol. A családi élet, a házasság szent­sége, továbbá a szülők és gyerme­keknek egymással szemben való kötelességtudása az állam és fáj­­dalmi életnek erkölcsi alapja. A Komintern ellenben ezen erkölcsi kötelezettségeket nem ismeri. En­nek hatása Oroszországban már óriási mértékben érezhető is, ameny­­nyiben ott az elhagyott és nemihe-­­­tőségekben sínylődő és betörő haj­­­­­lamú gyermekek száma óriásilag­­ megnövekedett. Azon alapelemek, amelyeket a Komintern az­ ifjúságba óhajt be­oltani és amelyek, szeriin­tük, kell, hogy a világot uralják, a követke­zők: Az álla­m kötelessége a gyer­mekekről gondoskodni­ (Ez azon­ban csak teoretikus kötelezettség, mert a gyakorlatban, mint Oroszor­szág példája mutatja, ennek meg­felelni nem képes.) A vérbeli köte­lékeket meg kell lazítani és minél előbb szétszakítani. Azon szülőket, akik nem tiszta kommunisták, meg­vetni és gyűlölni kell. Még a kom­munista­­szülőket sem köteles a gyermek tisztelni, egyáltalában ne is­­törődjék velük. A kommunista gyem­eknek min­den erejéből gyűlölni kell azt a gyermeket, amelyik nem az. Az asszonyok megszabadítandók az anyaság igájától. A házasság kölcsönös megegyezés után bíróság nélkül is felbontható. A magzatelhajtás jogos, ha a gyermek az anyának kellemetlen. A Komintern a magánjog és a modern társadalom ezen lényeges alapelveinek az egész világon való megsemmisítésére a következő szer­vezetekkel dolgozik: A vörös női internacionale, mely­nek célja az asszonyok megszaba­dítása a családi iga, az anyaság, a vallás­ és a polgári erkölcs alól. A kommunista ifjú internaciona­le, avagy Komsomol, melynek cél­ja a gyermeket már születése pil­lanatától kezdve az emberiség, az erkölcs, a hazafias érzület, a csalá­di kapcsolat megbecsülése elveinek megvetésére nevelni, a jelenlegi tár­sadalmat megsemmisíteni és helyet­te a materialigztikus­, kommuniz­must létesíte­n. .it Ez a Szinovjev által a „jövő bal­­csője“-nek nevezett internacionale már az egész világon el van terjed­ve és többszázezer tagot számlál. Az ifjú vörös pionérek feladata a cserkészeket leküzdeni. Fő alapelve,­­ a nem kommunista alapon álló gyermekekkel szemben gyűlöletet és megvetést kelteni. Ezen ifjú szervezetek fő műkö­dési tere Németország, Anglia, a kommunista vasárnapi ( iskolák), Franciaország, Hollandia, Skandi­náv ál­llamok, Kína stb. Komk­rmunista gyermekfolyóiratok megj­elenn­i francia, holland és dán nyelven. Jól megjegyzendő, hogy a­­Co­rn intern minden vallással szemben ellenséges érzületet tanúsít, hogy egy folyóiratot, „Az Istentagadó“-o t kétszázezer példányban ad ki, hogy „Istentagadó“ egyesületeket alakít és hogy minden vallás papságát üldözi. Minden kormánynak köteles­sége az együttes akció megin­dítását megbeszélni. Ezen adatok birtokában köteles­sége minden államnak összes ere­jével a Komintern hatalom ellen fellépni, mert ezen utóbbi veszé­lyezteti minden állam belső biztonságát, külső biztonságát, gazdasági jólétét, államjogi alapelveit, a magánjog és a társadalmi erkölcs alapelveit, a szomszédokkal való jóviszo­­nyát, a nemzetközi békét, tehát mindazt, amit minden kor­mánynak kötelessége elsősorban is megvédeni. Az a kormány, amelyik ezen leg­lényegesebb kötelességét nem tel­jesíti, az államot gyors romlásba viszi. Sohasem lehet békés úton megegyezni a III. Internacionáléval A modern állam és a III. Interna­­cionálé között soha át nem hidalha­tó oly szakadék van, hogy kés­hegyig menő harcot kénytelenek egymással folytatni. Egyiknek a kettő közül el kell pusztulnia. En­nek megerősítésére nem kell más tanút felhozni, mint Lenint, aki győzelmének hajnalán Oroszország­ban kijelentette: pusztulás vár, ránk, ha­ a forradalom a legközelebbi időkben nem győzedelmeskedik a tBBH államokbab'lA ' 1 " " ttf AfU^ttSggrChett a III. In­­ternacionale óriási és állandó fá­radozása a világ forradalmasítása körül. Megérthető továbbá az is, hogy ezen cél elérésére, valamint a vörös hadseregnek fentartására, — dacára a nagy gazdasági nyomor­nak, — Oroszországban oly nagy összegeket adnak ki. És ezt nemcsak azért teszik, hogy alapítójának szellemében cselekedjék, hanem azért is, mert veszedelmes éleslá­tással a helyzet mibenlétét felis­meri, továbbá ismeri azt a halálos antagonizmust, amely közötte — a NIT. Internacionale és a modern, ál­lamok között fennáll. A modern államnak tehát a­­ fontosabb kötelessége ezen igazsá­got felismerni és azonnal a III. In­­terrnacionale ellen a győzedelmes harcot megkezdeni. Azonban ezen harc, amelynek minél előbb a III. Internacionale megsemmisítésére kell vezetni, csak akkor lesz győzedelmes, hű ,ha­m­­zetközi alapon lesz megszerve.”. Az ellenfél lényegénél, ment­ai­tásánál és szervezeténél fogva nemzetközi. — A világforradalom az, amire az összes államokban jö­Magyarország, Bajorország, Svájc, Hollandia, Ausztria, a Né­met birodalom, Olaszország, később Anglia, Kína, most Franciaország, holnap az Egyesült Államok, Ja­pán és a többiek egymás után a Komintern propagandájának tár­gyául szolgáltak. Akcióját rendesen egy szovjet követség, avagy misz­­szió előreküldése előzte meg, amely­nek titkos működését bevallani soha sem akarja. Csodálatos véletlen az is, hogy a Komintern ügynökei, akik mint szovjetügynökök,­ avagy a szovjet vöröskereszt tagjai szerepelnek, oly óriási szabadsággal rendelkeznek, mint amilyen a civilizált államok ügynökeinek soha nem lehet, mert ezek az államok soha sem enged­nék meg maguknak azt, hogy a szomszéd állam alkotmányos fun­damentumát semmisítsék meg. Még mielőtt nem késő, fel kell is­merni ezeket a veszélyeket­. Nem szabad újabb hibát elkövetni. Az államoknak egymás között meg kell beszélni, hogy az eddig elkö­vetett hibákat hogyan tegyék jóvá. Mert a társadalmi rend nyugodt fen­tartása mindnyájunknak közös érdeke. Ámbár, ha a forradalmi ak­ciók egyelőre nem is léptek fel több államban egyszerre, (ami meg fog történni, ha a kormányok nem készülnek fel közös harcra) mégis, a propaganda, továbbá a bolseviki forradalom titkos előkészítő mun­kálatai már­is mindenütt szaka­datlanul megszűnés nélkül folynak. Itt is egyöntetű eljárás szükséges! Hogy az egyes államok között megegyezés létesüljön, annak egy másik parancsoló oka is van és pe­­­dig az, hogy a „Komintern“ rendel­sen nem abban az államban készíti elő akcióját, amelyben a legközel­­ebbi támadás megindítását tervezi. Ezen taktika a harmadik interna­cioná­lénak kettős előnyt nyújt: elő­ször meglepetésszerűen hat, másod­szor pedig megmérgezi a viszonyig az általa megtámadott és azon ál­­lam között, amelynek területén a „Komintern“ a támadást előkészí-Tehát annak lehetőségét, hogy a ,,Komintern“ az általa áldozatul ki­választott állam határain kívül vesse meg stratégiai bázisát, az ál­lamok nemzetközi konferenciája ré­vén meg kell semmisíteni. Ezáltal elveszti a kommunista agitáció azt az éles karakterét, amely bizonyos mértékben, például a Bulgáriában lefolyó bolseviki agi­táció alkalmával nyilatkozott meg. A Il­. Internacionaléban rejlő ve­szélyt nem lehet majd többé idegen érdekek miatt meghamisítani. Azaz ezt a kérdést nem­ lehet többé a nemzetek egymásközti versengései­­ből és súrlódásaiból keletkező pro­blémák­ által elhomályosítani, ame­lyekből, kifolyólag "a­­„Komintern“ nek eddig oly könnyű helyzete volt. Attól a pillanattól kezdve, amióta az államok léte a III. Internaciona­le által veszélyeztetve van, minden kormánynak kötelessége minden idegen befolyást félretéve, közös működés alapját együttesen keresni és megtalálni. Hogy a fenti okfejtés mennyire helytálló, annak legjobb bizonyíté­ka az, hogy a III- Internacionale mennyire ta­rt­ egy ellene irányítan­dó olyan nemzetközi mozgalomtól, amely az ellene indított, harcot az ő saját és általa eddig teljesen ellent­mondás nélkül uralt térre és alapra hevezi át. Mond azon hír is, hogy a HL Internacionale ellen egy Ellen­ Internacionale bár csak társadalmi­­ alapon is szervezkedik, nagy gondot okoz a szovjetnek. Ha a ITT- Inter­­nacionale mindig és mindenütt go­nosz állhatatossággal arra törek­szik, hogy az államokat egymástól elidegenítse, ezt azért tesz .",mert ebben találja egyetlen lehetőségét annak, hogy felettük egy napon az uralmat gyakorolhassa. A III- Internacionnaile ellen, alakult ezen nemzetközi egyesületnek, amely tisztelettel fordul Európa, az Egyesült­ Államok és Japán­­kormá­nyaihoz, majd minden állasmibam van országos csoportja. Ellenmondás nélkül állítja e nem szervezet azt, hogy az egész művelt világnak a. ..Komintern m­üzelmeinek előrehaladásával állandóan nyugta­lanabbá váló közvélemény nevében beszél akkor, amidőn felkéri a kor­mányokat, hogy ezen előterjesztett kérvényt komolyan és behatóan mérlegeljék. Tiszteletteljesen és állhatatosan kéri a kormányokat, hogy a III. In­­ternacionalé felforgató törekvései­nek és propagandájának közös erő­vel való megakadályozására sürgő­sen alakítsák meg az államok szö­vetségét. Amidőn a népek sorsáért felelős államférfiakat a cselekvésre az El­­leminternacioniale felhívja, ezen ké­résének okadatolására nem hozhat fel meggyőzőbb érvet, mint Lenin következő kijelentését: „Elveszünk, ha a forradalom a legközelebbi időkben nem terjed ki a többi országokra is.“ Lenin ezen szavai a modern ál­lamok és a III. Internacionale kö­zött, késhegyig menő harcot je­lentik. A 111. Internacionale ellen alakult nemzetközi egyesülés nevében az állandó iroda. Az egyes nemzeti csoportok: Németország, Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnor­szág, Franciaország, Egyesült­ Ál­lamok, Magyarország, Görögország, Olaszország, Norvégia, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Svájc, Csehszlovákia, S. H. S. rekszik. Joggal mondták a Komin­tern végrehajtó bizottságára, hogy az a világforradalom vezérkara. Minthogy a Komintern nagy szer­vezetei nemzetközi alapon vannak berendezve, ennélfogva hatalmában áll internacionális erejét („ügynö­kök“, repülőtestek, pénz, stb.) az egymást nem támogató és ennélfog­va határozottan alárendeltebb hely­zetben lévő egyes államokkal szem­ben összpontosítani. Emellett még nem szabad elfe­lejteni azt sem, hogy a Komintern még mindig uralkodik Oroszorszá­gon és hogy ezen országnak a Rió­ban, és hogy ezen országnak a mo­dern államok ellen vívott harcá­ban legutolsó segédforrása is tel­jes mértékben rendelkezésére áll. Szombat, 1925 július 1. Bűntények a vidéken Debrecenből jelentik: Ordas László bárándi asztalosmester­­ teg­nap leány­kérőben járt Szűcs Lajos házánál. A leány szüleitől kosarat kapott­, mire heves szóváltás támadt köztük. Ordasa egyszerre kést­ rán­tott elő. Szücsnét kétezer hasba szúrta, majd a kést önmaga ellen fordította és testén kilenc szúrást ejtett. Mindkettőjüket súlyos sebeik­kel a debreceni sebészeti klinikára szállították. Szüc­snét valószínűleg meg tudják menteni. Ordasi felépü­léséhez azonban nincs remény. Az ózdi csend­őrség a napokban nagyarányú lócsempészést leplezett le Arié községben. Nyolc árnéi és környéki fuvaros, név szerint Pa­­taiki-Németh János, Marmnaik Kis Pál, Szitányi Mihály, Gondos Pét, Kut­acs Mihály, Böjti István, Borki Gyula és Katona András június 16-án több lovat csempésztek­­ki a cseh megszállott területen lévő Ri­maszombatba. Ott azonban­ nem volt szerencséjük, mert a cseh rend­őrség megszimatolta a csempészést s közülük kettőt lovastól és szeke­restől együtt elfogott. Miután azon­ban a két fuvaros letagadta, hogy a hat ló és a két szekér az ő tulaj­donuk volna és tagadták a csempé­szést is, a csehek a két szekeret s a lovakat elkobozták, a két fuva­rost pedig lezárták engedély nélkül­i határátlépésért. 8­8 napra és június 25-én Bánrévénél ba fcoS*wwci*ták őket, így jutott a lócsempészés a magyar hatóságok tudomására, mely után az ózdi csendőrőrs rövi­desen kiderítette az egész ügyet, és mind a nyolc lócsempészt beszállí­totta a miskolci jár­­ügyészségre.

Next