A Színes Sport, 2000. augusztus (1. évfolyam, 72-101. szám)

2000-08-02 / 73. szám

Szeptember 15-től mintegy száznyolcvan magyar sportoló versenghet az érmekért az évszázad utolsó olimpiáján Sydneyben. Természetesen nem egyforma eséllyel veszik fel a versenyt, mert csapatunkban lesznek olyanok, akik már azzal is a maximumot nyújtották, hogy kiharcolták a részvétel jogát a világ legjobb sportolóinak a vetélkedőjén, amelyen csak nehéz kvalifikációs versenyek után lehet indulni. Szerencsére azonban versenyzőink többségének nem csupán a részvétel a fontos, ők döntős helyezésekért, érmekért utazhatnak Sydneybe. °Q5 SPORTLÖVÉSZET ■ Borbély László A férfiak többségének volt valamilyen él­ménye, amely a fegyverekhez kötődik. Ki­nek a céllövöldében kiérdemelt jutalom, ki­nek a hadseregben az elmulasztott fegyver­­pucolásért járó büntetés. A Sydneybe ké­szülő Ángyán József szerencsésnek vallja magát. Amiatt is, hogy édesapja sportlövő volt. Ez a tény befolyásolta a keszthelyi fia­talembert abban, hogy ő is ezt a sportágat válassza. Ha igaz, hogy az apák a fiaikban élnek tovább, akkor ez teljes mértékben vo­natkozik kettejükre, hiszen Ángyán József élete első olimpiájára készül, míg édesapjá­nak sokkal szerényebb sikerekkel kellett be­érnie annak idején. - Senki sem erőltette otthon, hogy sportlö­vő legyek - mondta el Ángyán. - Eleinte egészen más foglalkoztatott. Bokszoló vagy vívó szerettem volna lenni, de megpróbál­koztam a kosárlabdázással is. A várt siker­élmények nem jelentkeztek, és ekkor dön­töttem a sportlövészet, pontosabban a futó­céllövés mellett. A magyar futócéllövők közül ketten vívták ki az olimpiai részvétel jogát. Sike József lesz a másik résztvevő Sydneyben. - Jóskával jó barátságban vagyunk, ám az edzőtáborozni. Ángyán sok szállal kötődik Keszthely­hez, ahol a két kislá­nyával és feleségé­vel él. Sok kilométert kell utaznia még ak­kor is, ha magyarországi versenyen kíván részt venni, hiszen Keszthelyen évente egy rangos erőpróbát ren­deznek, a többit az or­szág más pontjain. A pályafutása furcsa fordulatot vett 1995- ben, amikor kiderült, hogy nem lehet válo­gatott. Letette a fegy­vert, s csak az atlan­tai olimpia után kez­dett újra versenyez­ni. Talán a sors fin­tora, hogy most ép­pen ugyanaz a szö­vetségi kapitány, dr. Hammerl László, aki annak idején. Ángyán szerint azonban ez nem befolyásolja a kapcsolatu­kat, mindketten az eredményes szereplésért dolgoznak. A szűkös anyagiak miatt kevés nemzetközi verseny szolgálta az olimpia felkészülést. Mint Ángyán elmondta, so­kat számított, hogy tavasszal részt vehetett a sydneyi elő­­olimpián, ahol hatodik lett. Hosszú évek óta ezt a ver­senyt élvezte a legjobban. Az csak kisebb nehézséget oko­zott, hogy első alkalommal versenyzett Ausztráliában, és az akklimatizáció néha meg­tréfálta. Bízik benne, hogy a szeptem­beri visszatérés után egyértel­műen sikerként könyvelheti el az olimpiai részvételt. - Kimondom bátran, hogy nyerni szeretnék Sydneyben, nem csupán bekerülni a döntő­be. Szerintem minden igazi sportoló ezzel a céllal vág neki a hosszú útnak. Meggyőződé­sem, hogy a sportágunknak nem finalistákra, hanem érmesekre, közöt­tük egy olimpiai bajnokra lenne szüksége ahhoz, hogy kilábaljon a mostani lehetetlen helyzetéből. A futócél­lövők között tíz nehéz ellenféllel kell számolni, egyikük éppen a válogatottbeli társam, Sike József lesz. Hi­hetetlenül sokat edzettünk az utóbbi két év­ben, ez nem veszhet el nyom nélkül. „Bokszoló vagy vívó szerettem volna lenni, elkerülhetetlen, hogy ne rivali­záljunk egymás­sal. Ne értse fél­re senki, egész­séges versen­ ,­gésről van szó. Ő sokkal nagyobb nemzetközi rutin­nal bír, mint én, hiszen már a har­madik olimpiájára készül. Rövidesen együtt folytatjuk a felkészülést, Szlo­vákiában fogunk ángyán József -SZKSSiSSi­­ NeveSW'-Stri­sz Miklós Edzője: Keczeli Zoltán Versenyszáma: Futoce ' Egyéni legjobbja: 58^ ^ 999_es milánói vi-I Az olimpia' 3­2 helyezésével tágkupa-versenyen elért . szerezte meg. , ng89. sza-Sydney) ___ _ (oj uuijui°JuC^jn ií]I°jl C°j „Eladta a kocsiját, hogy biciklit vehessen" Keczeli Zoltán edző: - Nincs közöttünk a hagyományos értelemben vett edző-tanítvány viszony, s ennek az oka alighanem az, hogy én csak két évvel vagyok idősebb Jóskánál. An­nak idején egyszerre kezdtük el a sportlövészetet, majd hosszú évekig együtt versenyeztünk. Talán a legfontosabb vele kapcsolatban, hogy az edzésmun­kája és életfelfogása alapján igazi példakép lehetne minden fiatal számára. A nap minden percében igyek­szik úgy gondolkodni, mint egy vérbeli élversenyző. Nem volt meglepetés, hogy kivívta az olimpiai kvótát, mert rengeteget dolgozott érte. Különösen nagy fi­gyelmet fordít a fizikális felkészülésre, ennek érdeké­ben még arra is hajlandó volt, hogy eladja a kocsiját és vásároljon egy biciklit magának. SYDNEY 2000 mmm­m I. évfolyam 73. szám , 2000. augusztus 2. Beszélgetés Vajda Lászlóval, az olimpiai szervezőbizottság magyar munkatársával írtJJJ­JJ UjjjJjJJJiJUM less kicsivel Fövideötő Csurka Gergely - Kemény telük van odalenn? - Cseppet sem hasonlít az otthonihoz. Ma is fantasztikus időnk volt, húsz-huszonkét fok, arra már nem is emlékszünk, mikor esett legutóbb. Bár épp most beszélget­tünk arról, hogy az ég csatornái ugyan el vannak zárva, de aztán szeptemberben majd szépen kinyílnak. - És mit mondanak a hosszú távú prognó­zisok mesterei? - Ezt feszegették az újságírók is a minap, mire a szervezőbizottság egyik vezetője közölte, hivatalos helyről tudja, hogy nem fog esni az olimpia alatt. - Vicces. - Az. Nézze, itt kimutatták, hogy az elmúlt száz év átlaga alapján a szeptember a leg­szárazabb, legszélcsendesebb hónap. - Akkor az általam tapasztalt tavalyi lég­mozgás nyilván a szabványt erősítő kivétel volt.­­ Pontosan. Én két szeptembert töltöttem el itt, az egyik forró volt, a másik szeszé­lyes. Tudja hogy van: a statisztika addig érdekes, amíg alátámasztja az ember vá­rakozásait, magyarán megjósolhatatlan, hogy másfél hónap múlva épp abban a két hétben milyen lesz az idő. - És milyen lesz a város? Szintén évszáza­dos megfigyelés, hogy az olimpia idején a rendező települések veszítenek a bájaik­ból­­ a forgatag miatt. - Sydney legfőbb bája a csodálatos fekvé­se, amit nehezen tud elveszíteni. Egyéb­ként pedig itt harminc-harmincöt nemzet él egy lakáson, az elmúlt huszonöt év so­rán multikulturálissá lett a város, azaz fo­lyamatosan rengetegen vannak az utcá­kon, nem hiszem, hogy az olimpia miatt feltűnőbb változás lesz tapasztalható. Ha csak annyiban nem, hogy már most kezdik dekorálni a várost, egyre több plakát és zászló jelenik meg, de ez csak szépít az összképen. - Atlantában az őskáosznál valamelyest nagyobb zavar alakult ki a közlekedésben amiatt, hogy lezárták a belvárost. Sydney­ben mi várható e tekintetben? - Lesz útlezárás és közlekedési dugó is, jóllehet egy négymilliós városban a csúcs­­forgalom idején nem kell olimpia ahhoz, hogy nehézkessé váljék az autózás. Az is természetes, hogy az esemény súlya okán még a kisebb várakozás is óhatatlanul na­gyobbnak és elviselhetetlenebbnek tűnik majd, abban azonban biztos vagyok, hogy olyan anarchia nem lesz, mint négy éve. —1 ISP­I —A­v— K—7

Next