A Toll, 1932 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1932-01-30 / 1. szám
A ReiinMti Stank t mérlege. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa január IV-én tartott mesélte«« «Dr. Schober Béla vezérigazgató előterjesztése alapján jóváhagyta a bank mérlegét, valamint nyereség- és veszteségszámláját, amelyek szerint in 19.11. éii tiszta jövedelem,739.000 pengő. A főtanács elhatározta, hogy az elért üzleti eredményitől, úgy mint az előző évben, 12c,1%-os osztalék kifizetését fogja a február 1-én tartandó közgyűlésnek javaslatba hozni. A főtanács ezután elhatározta, hogy január 20-án, kezdődő hatállyal a bank által váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok leszámítolásánál alkalmazott kamatlábat 0%-ról 7%-ra a népszövetségi kölcsön kötvényeire adott kölcsönöknél alkalmazott kamatlábat pedig 8,4%-ról 74 % - ra mérsékli. A főtanácsot ennek az intézkedésnek megtételénél az a megfontolás vezette, hogy a gazdasági életre nehezedő terhek enyhítéséhez a lehetőségek keretében hozzájárni jön. A láereitMiekur Bank mérlege*. A jesli Magyar Kereskedelmi Bank mérlege az elmúlt héten került az igazgatóság elé, amely azt elfogadta. A mérleg a mai súlyos viszonyok mellett sikeres munka eredményét jelenti és Weisz Fülöp, a bank elnöke, akit tisztviselői melegen ünnepeltek működésének ötvenedik évfordulója alkalmával, jóleső elégtétellel láthatja ebben a mérlegben érdemes munkájának gyümölcsét. A bank hivatalos jelentése szerint az 1931. üzletév a múlt évi átdozattal együtt 5,.597.359 P tiszta nyereséggel zárult (1930-ban: 5.938.510 P), több lebonyolított üzlet nyeresége még nincs elszámolva. Az igazgatóság elhatározta, hogy a február 3-án tartandó 90-ik rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az osztalék kifizetésére 2,500.000 P, vagyis részvényenként 5 P (tavaly 7 l*) fordíttassék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 1,000.000, az alkalmazottak segélyalapja pedig 60.00o pengővel javadásttattassék, ugyanúgy, mint a múlt évben. Javasolni fogja végül, hogy az intézeti épületek értékcsökkenési alapjának javadalmazására 200.000 P fordíttassék, az 1932. üzletévre pedig 997.370.81 P nyereség vitessék elő, szemben a tavalyi 463.605.95 P-vel. A takarékbetétek összege 133.968.748 pengőről 156.642.121 pengőre, a folyószámlabetétek pedig 117.379.446 pengőről 146,558.18 pengőre emelkedett, úgyhogy a két tétel egybevetése végeredményben 51,852.000 pengős, vagyis közel 21 százalékos betétemelkedést mutat. A pénzintézeteknél és bankoknál elhelyezett tőkék 27,627.656 P-ről 23,515.400 P-re csökkentek, viszont a pénztári készletek állománya 12.973.375 P-ről 45.107.412 P-re és a váltótárca 119.759.678 Pről 143.156.299 P-re emelkedett, úgyhogy ezen három tétel egybevetve 213.779.111 pengőnyi összege 53.418.000 pengős, vagyis 33%-os növekedést tüntet fel a betétállománynál elért körülbelül 21 c/c-os emelkedéssel szemben. A forgalmi adatok részben emelkedést, részben csökkentést mutatnak, amenynyiben az 1930. évi 13,212.846.000 P összforgalommal ,szemben 1931. évben 13,604.678.000 P volt az összforgalom. Az igazgatóság megemlékezett arról, hogy éppen ötven esztendeje annak, hogy Weiss Fülöp elnök a bank kötelékébe lépett, akit ezen jubileuma alkalmából meleg ünneplésben részesített. Dr. Teleszky János alelnök az igazgatóság nevében üdvözlő beszédet intézett az elnökhöz és lendületes szavakkal méltányolta azokat a hervadhatnemeket, amelyeket Weiss Fülöp félszázados működ fejlődése körül szerzett.