A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-06 / 1. szám
Elül a szél s majd újra hull a hó, hullása ringó, ringató. Puhán alusznak lenn a hegy meleg sarában a szakállas gyökerek, szuszognak és felsírnak néha, álmukba lobban nyári álmaik zöldfényü, könnyű buboréka RADNÓTI MIKLÓS Mai számunk tartalmából: Kelet- Szlovákia színész szemmel Hajós elágja ........................................... A kongresszus életem legnagyobb eseménye..................................................................... A mozgás költészete........................... Felhőkarcolók a tengeren .... Szavak, amelyeket fáj kimondani (Vita) A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulcskregyesliletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston. Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gyorsaik József, Lerlecz Gyula, Mécs József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Hassá. Szerkeaxtáség: Bratislava, jesenského 8. Poatafiák C-398, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és lavélkés beská. Kutfildre szóló előfizetéseket elintéz: Poltovni navinovi árád, vjtoi tlska, Jind Hiské nilé, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Sterova 4. Előfizetési dij negyed évre 18,50 Kis, fél évre 38.— Kés, egész évre 78.— Kés. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. K-21*21604 A Csemadok * •évzáró közgyűlései elé Eljött az idő, amikor a Csemadok helyi szervezetei évzéró közgyűléseiken számot vetnek az 1902-es évben végzett munkéről. Értékelik az elmúlt esztendőben elért sikereket és hiányosságokat. A Csemadok helyi szervezetek vezetősége mérlegre teszi munkája eredményeit, a szervezet egész évi működését és a vezetőségi tagok megkérdezik, mit tettem, mit tettél és mit tettünk mindnyájan a szocialista kultúra fejlesztéséért, az ember szocialista neveléséért. Ha visszapillantunk az elmúlt esztendő munkájára, akkor azt látjuk, hogy sikerekben gazdag év áll mögöttünk. Újabb fejlődésen ment keeresztül a népművészeti és a népművelési munka Dél-Szlovákia járásaiban. A járási, területi és a gombaszögi központi dal- és táncünnepély népművészeti csoportjaink további fejlődését bizonyították. Népművészeti csoportjaink tevékenysége országszerte szerves részévé vált a falu kulturális életének. Az egyes népművészeti csoportok közül említésre méltó például a rimaszombati tánccsoport Kamarás Imre tanító vezetésével, melynek tagjai az év elején 22 aratási kultúrbrigád megszervezését vállalták és 30 kultúrbrigádot szerveztek. Így szórakoztatták és nevelték a rimaszombati járás falvainak dolgozóit abban az időben is, amikor a csúcsmunkák következtében a legnehezebb kultúrmunnkát végezni vidéken. A rimaszombati példa nem egyedülálló, országszerte sok ilyen kultúrbrigáddal dicsekedhetünk. Fokozódott a dolgozók érdeklődése az irodalom és a művészet iránt. Megalakult a bodrogközi és a rimaszombati irodalmi színpad, melyek munkája követendő példa a többi járások számára is. Az érsekújvári járásban az újvári helyi szervezet kezdeményezésének alapján megindult a „Ki mit tud“ esték szervezése, mely igen nagy sikernek örvend a járás dolgozói között. Az elmúlt esztendő sikerei közé tartozik, hogy elmélyült a Csemadok és a népi szervek közötti gyakorlati együttműködés a népművészeti és a népművelési munka irányításában. Több járásunkban, mint pl. a rimaszombati, losonci és dunaszerdahelyi járásokban a járási vezetőségek munkájában meghonosodtak a helyes munkamódszerek, melyek a helyi szervezetek és a járási vezetőség szoros személyi kapcsolatában jutnak kifejezésre. Mindazok az eredmények, amelyeket elértünk, azt bizonyítják, hogy a Csemadok szervezete ezer és ezer olyan lelkes kultúrmunkással rendelkezik, akik magukévá tették az ember szocialista nevelésének gondolatát és aktív megvalósítói ennek az eszmének. Évzáró közgyűléseink természetesen akkor lesznek sikeresek, ha azt a célt fogják szolgálni, hogy a már elért eredményeket tovább fejlesztjük, és a helyi szervezeteink kritikus szemmel fognak nézni eddigi működésükre. Szükség van erre, hisz nem kevés olyan helyi szervezetünk van, ahol a negatív tények túlsúlyban vannak. Nem kevés olyan helyi szervezetünk van, ahol a vezetőség passzivitása következtében nem dicsekedhetünk kellő eredményekkel, sőt, vannak olyan helyi szervezeteink is, ahol az évzáró közgyűléseknek a legfőbb célja az lesz, hogy újjászervezze a helyi szervezetet és megteremtse a jövő új munkájának alapjait. Igen eltérők tehát a viszonyok az egyes helyi szervezetek között. Ezért az egyik legfontosabb feladat az lesz, hogy a járási vezetőségek már az évzáró közgyűlések előkészítésénél vegyék figyelembe a tényeket, és főleg azoknak a helyi szervezeteknek szenteljenek figyelmet, melyeknek munkája az elmúlt évben nem érte el a kellő színvonalat. Tudatosítani kell, hogy évzáró közgyűléseink csak akkor lesznek sikeresek, ha annak eredményeként az eddigi, részben vagy teljesen passzív helyi szervezetek is bekapcsolódnak a szocialista kultúra terjesztésébe és az ember szocialista nevelésének felelősségteljes munkájába. Ebből kiindulva az egyik további feladat az lesz , hogy a helyi szervezetek élére olyan emberek kerüljenek, akik egyéniségüket, tudásukat és lelkesedésüket a közösség szolgálatába tudják állítani, akik nemcsak hangzatos jelszavakban juttatják kifejezésre a szocialista kultúra jelentőségét, de azért tenni is tudnak valamit. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva szükséges, hogy a helyi szervezetek évzáró közgyűlésein konkrét határozatok szülessenek, melyek a helyi viszonyokból kiindulva megszabják a Csemadok munkájának Irányát az elkövetkező időszakra. Ezeknél a határozatoknál főleg a CSKP XII. kongresszusánakhatározataiból kell kiindlni, valamint a VIII. országos közgyűlés határozataiból, mely hangsúlyozza a dolgozó tömegek nevelésének szükségességét a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében. Hangsúlyozza azt, hogy a fejlett szocialista társadalom építésénél olyan kultúrmunkára van szükségünk, melyben az ember feleletet talál napi problémáira és segít neki megoldani a falu vagy város konkrét problémáit. Egyszóval évzáró közgyűléseinknek meg kell hozni a Csemadok munkájának konkretizálását, kiindulva a helyi viszonyokból és meg kell szabni a kulturális és népnevelő munka olyan formáinak alkalmazását, amellyel a legjobban elősegíthetjük a falu gazdasági és kulturális felemelkedését. Meg vagyunk győződve arról, hogyha az évzáró közgyűlések előkészítéséhez teljes felelőséggel lát hozzá minden járási vezetőség és minden Csemadok-tag, az eredmény nem is maradhat el, és jövő ilyenkor még nagyobb sikerekkel dicsekedhetünk. VARGA JÁNOS A Csemadok KB titkára