A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 1. szám

A cé­l­munkafegyelem megszilárdítása Változások a Munka Törvénykönyvben A Munka Törvénykönyv 1960. ja­nuár 1. óta volt érvényben. Ara a dolgozók és a vezetők dolgozók jogait s kötelességeit szabályozó intézkedései a fejlődés folytán sok esetben már nem feleltek meg a követelményeknek. Az egyes jog­szabályok módosítását, illetve ki­egészítését ezen a tényen kívül azonban gazdasági nehézségeink kiküszöbölésének, gazdasági és po­litikai életünk mielőbbi konszoli­dálásának szükségessége is indo­kolttá tette. A Szövetségi Gyűlés két kamarájának legutóbbi plená­ris ülése ezért tűzte napirendre s ezért hagyta jóvá a CSKP KB 1909. májusában hozott határoza­ta alapján a Munka Törvénykönyv több jogszabályának módosítását. Dr. Jaroslav Dostal, a Munka­ügyi­ és Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője az említett ren­delkezésekkel kapcsolatban min­denekelőtt a módosítások célját hangsúlyozta. — Életbevágóan fontos — mon­dotta — az anyagi bonyodalmat és kárt okozó hiányos munkafe­gyelem megszilárdítása. Noha tisztában vagyunk azzal, hogy e kedvezőtlen jelenségek fokoza­tos kiküszöbülés­e nélkül, a pusz­ta jogszabályokkal nem sokat érünk el. Nem vitás azonban, hogy az új rendelkezések sok minden­ben segítségünkre lesznek. Meg­könnyítik például a munkaviszony felbontását, sőt, indokolt esetek­ben lehetővé teszik a munkavi­szony azonnali megszakítását is. Mi történik abban az esetben, ha valaki munkaadójának ezzel a döntésével nem ért egyet? A dolgozó jogorvoslatéval a bí­rósághoz fordulhat. És ha valamely üzem­vállalat vezetősége szegi meg a munkafe­gyelmet, például­ azzal, hogy dol­gozókat csal­ál vagy munkavi­­szonyt létesít olyanokkal, akik másutt vannak munkaviszonyban? A kettős munkaviszony többnyi­re káros, mert a dolgozó rendsze­rint sem az egyik, sem a másik munkahelyén nem teljesíti mara­déktalanul feladatait. Ezért ezen­túl a dolgozók csak munkaadójuk írásbeli engedélyével vállalhatnak mellékfoglalkozást. A munkaadót a járási nemzeti bizottság a munkajogi szabályok megsértéséért — az új törvény értelmében — 100 000 koronáig ter­jedő pénzbírsággal sújthatja és kötelességei isméteit megszegése es­etén ez az összeg 500 000 koro­nára is felemelhető. Természetes azonban, hogy ilyen esetekben az üzem, viszontkereset jogával él­ve, a pénzbírság egy részét kárté­rítés címén azon a dolgozón fogja behajtani — 3 havi átlagos kere­sete erejéig —, aki a törvénysér­tésre okot szolgáltatott. Felmondási okok? Az új törvény lehetővé teszi a munkaadónak, hogy felmondjon azon munkavállalónak, akinek a munkájával — az üzem hibáján kívül — nincs megelégedve, vagy­is, ha a dolgozó minden várako­zás ellenére sem teljesíti rendesen feladatait. A felmondás feltétele az, hogy a munkaadó az elmúlt 12 hónap folyamán írásban kifogásol­ta a dolgozó munkáját, aki azon­ban a figyelmeztetés ellenére sem mutatott fel jobb eredményeket. Az új jogszabályok értelmében annak a dolgozónak is fel lehet mondani, aki tevékenységével a szocialista társadalmi rendet ve­szélyezteti vagy ennek megbontá­sára törekszik s ennek következté­ben elvesztette munkadója bizal­mát. Ebben az esetben a munka­adónak — akárcsak a többi fel­mondáshoz — az üzemi bizottság előzetes beleegyezésére van szük­sége. Ha pedig a társadalmi ér­dekek megkívánják, hogy a dolgo­zó a felmondási idő leteltéig se maradjon az üzemben, mert je­lenlétével veszélyezteti a munka­adót feladatainak teljesítésében, akkor az üzem az ilyen dolgozó­val — az üzemi bizottság előzetes beleegyezésével — azonnali ha­tállyal is megszüntetheti a mun­kaviszonyt. Ám ha a közérdek meg­kívánja, az üzem a jövőben fegyel­mi eljárás és előzetes figyelmez­tetés nélkül is felbonthatja a mun­kafegyelmet megszegő dolgozóval a munkaviszonyt. Milyen intézkedéseket tartalmaz a Munka Törvénykönyv a munka­­erővándorlás megakadályozása ér­dekében? A munkaviszony stabilizálását célozza az a jogszabály is, mely­nek alapján a munkaadó költségei megtérítését követelheti attól a dolgozójától, akinek, miután lehe­tővé tette minősítése fokozását, ta­nulmányai befejeztével, előzőleg vállalt kötelezettsége ellenére (hogy t. 1. bizonyos ideig megma­rad munkahelyén­, idő előtt mun­kaviszonya felbontását kéri. Az a vállalat, amely ilyen dolgozót fel­vesz, köteles megtéríteni a dolgozó előző munkaadójának a kárát, amelyet a dolgozó tanulmányai folytatásával, illetve munkahelye ■elhagyáséval okozott neki. Ugyan­ez az elv érvényes az ipari tanu­lókra is, akiket munkadóik abban a reményben taníttattak,­­hogy mint képesített szakmunkások ná­luk fognak dolgozni. A munkaerkölcs megszilárdítását célozza az az intézkedés is, mely szerint a munkaadó időben, tehát a munkaviszony fölbontása előtt köteles az illetékes nemzeti bizott­sággal azoknak a dolgozóknak a névsorát közölni, akikkel fegye­lemsértés következtében felbon­totta a munkaviszonyt. Ezt az el­járást megkívánja a nemzeti bi­zottságok tájékozottsága. A fegyel­mezetlen dolgozókról szerzett át­tekintés esetén ugyanis a nemzeti bizottság megfelelő befolyást gya­korolhat a dolgozó újabb munka­­vállalására. Milyen lényegesebb változásokat hoz az új törvény a munkaerők érdekében? Lényeges változást jelent pél­dául a munkabalesetet szenvedet­tek kártalanítása. Eddig munka­­csoportok szerint legfeljebb ha­vi 1000, lll00, illetve 2200 koronát lehetett kifizetni. Ez ma már ide­jét múlta, mert hiszen ma már a dolgozók havi jövedelme orszá­gos átlagban pl. az iparban meg­haladja a II. munkacsoportban ed­dig kifizethető legmagasabb össze­get, az 1800 koronát. Ezért kivé­tel nélkül valamennyi dolgozó ré­szére a munkabaleseti kártalaní­tás összegének felső határát egy­ségesen 2500 koronában állapítot­tuk meg, azzal, hogy azok a dol­gozók, akiknek az átlagos havi jövedelme a 2500 koronát is meg­haladja, a különbségnek további 50 °/o-ára tarthatnak igényt. A dolgozók helyzetének további enyhülését a törvényes szabadsá­gokkal kapcsolatos intézkedés biz­tosítja, mely szerint a szabadság tartamának megállapításánál ezen­túl beszámítjuk a dolgozó vala­mennyi munkaviszonyát (18 éves korától kezdve), tekintet nélkül arra, hogy milyen oknál fogva sza­kította meg munkaviszonyát és hogy mennyi ideig tartott ez a megszakítás. Ám ugyanakkor azt is hangsúlyozni kívánom, hogy nem leszünk tekintettel az illegá­lisan külföldön tartózkodó és ott dolgozó polgáraink munkaviszo­nyára, illetve munkaidejére. Ez az idő semmi esetre sem lehet mér­vadó és nem számítható be tör­vényes szabadságuk hosszának megállapításánál. Milyen kedvezményt nyújtanak az anyáknak? A további előnyt a munkavi­szonyban lévő anyáknak nyújtott kedvezmény jelenti. Ezek ezentúl szülési szabadságuk fizetés nélküli meghosszabbítását gyermekük ed­digi egy éves kora helyett két éves korukig kérhetik. Munkaadó­juk az új törvény értelmében kö­teles kívánságuknak eleget tenni. Milyen intézkedéseket hoztak a dolgozók jogbiztonságának foko­zására? Fokozott jogvédelemben része­sülnek az ellenállási harcok részt­vevői, amennyiben munkaviszo­nyuk felbontáséhoz munkaadójuk­nak ki kell kérniök az illetékes járási nemzeti bizottság előzetes beleegyezését. De valamennyi dolgozó jogvédel-­­ me megkívánja, hogy ha a munka­adó egy hónapnál hosszabb ideig­­ foglalkoztat valakit. írásbeli szer­ződést kössön vele, feltéve, hogy a munkaviszony 1970. január 1 után jött létre. Milyen költségekkel jár az új törvényes intézkedések megvalósí­tása? Erre a célra évi 170 millió ko­ronát szánunk. Ezt a költségtöbb­letet olyan intézkedések teszik szükségessé, amelyek jelenlegi, ró­zsásnak éppen nem nevezhető gaz-' dasági helyzetünkben is — tekin- - tettel nagy fontosságukra — tel­jes mértékben indokoltak, sőt nél­külözhetetlenek. Hiszen célunk: gazdasági életünk konszolidálása, aminek biztosítékát részben éppen ezekben az új jogszabályokban is látjuk. —km— A (!srhszlov«ikial MH^yarnk T*irs«i »1 a­­­nii »ín Kulturális Sziivuts 'genttl­ k­i'li lapja M«,K|H»*i»lk m»ntl«n vuxAruap lusy,i»rlu­szlo Major Akonion­ KfiszorkHXXtti h­olyellBXük: Mat s jozsiff ŐS lUxvald­ Árpád Szrrkus/.tak­­­ l.ovhsttk IVtíIa Nu KV I. a s z 11 • No KV I.Hjos llrdnily Katalin PAImjc l.oszló ľarjnui Andor (I r a f ik a l i* I ro n d iízók : llsadt't láillá ľn nykŕípész. Piaiul) Sándor S/nrlu's/.tos»K: IJrntislava, Obrliotl na u. 7 Postaiiók (,’ .'Piti liildon ftikZiirküs/tO 341 .14 s7i;rk«sztftsííg 3211 t»1 Irrjeszti a Posta Iliilapszolg.'ílata. »•lót i­zi ft* sirkirt rll'ogad minden pnsk­itnivnlal és levélkiizbnsító Hilltóldrp s/olo elöl izntésnkrt el vili!/ PNS­LUIrednn expedreiH (hitre. Hra tisla ve, (»ult waldovu n a m 40 VII Nyomja a PRAVN­A nymndaválla­lat Bratislava, Sturova 4 r fófizetési díj a ne gyed évre 20, Kis. let évre 02, ••es. irgesz. év­re Ilii, Kés­v e/ira­tok­at nem urzünk és nem küldünk vissza 2

Next