A Hét 1970/1 (15. évolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 1. szám

A cé o munkafegyelem megszilárdítása Változások a Munka Törvénykönyvben A Munka Törvénykönyv I960. Ja­nuár 1. óta volt örvényben. Ara a dolgozók ős a vezetők dolgozók jogait s kötelességeit szabályozó intézkedései a fejlődés folytán sok esetben már nem feleltek meg a követelményeknek. Az egyes Jog­szabályok módosítását, illetve ki­egészítését ezen a tényen kívül azonban gazdasági nehézségeink kiküszöbölésének, gazdasági és po­litikai életünk mielőbbi konszoli­dálásának szükségessége Is Indo­kolttá tette. A Szövetségi Gyűlés két kamarájának legutóbbi plená­ris ülése ezért tűzte napirendre s ezért hagyta jóvá a CSKP KB 1909. májusában hozott határoza­ta alapján a Munka Törvénykönyv több Jogszabályának módosítását. Dr. Jaroslav Dostal, a Munka­ügyi- és Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője az említett ren­delkezésekkel kapcsolatban min­denekelőtt a módosítások célját hangsúlyozta: — Életbevágóan fontos — mon­dotta — az anyagi bonyodalmat és kárt okozó hiányos munkafe­gyelem megszilárdítása. Noha tisztában vagyunk azzal, hogy e kedvezőtlen Jelenségek fokoza­tos klküszöbülés-3 nélkül, a pusz­ta Jogszabályokkal nem sokat érünk el. Nem vitás azonban, hogy az új rendelkezések sok minden­ben segítségünkre lesznek. Meg­A (!srhszlov«ikial MH^yarnk T*irs«i <1 a 1 nii »ín Kulturális Sziivuts 'génttlt lii'li lapja M«,K|H»*i»lk m»ntl«n vuxAruap lüsy,i»rlu;szlo Major AkonIoii KfiszorkHXXtti liolyellBXük: Mat s jozsiíf ŐS lUxvaltl Árpád Szrrkľs/.tôk - l.ovhsttk IVtíIa Nu KV I. a s z 11 • No KV I.Hjos llrdnily Katalin PAImjc l.oszló ľarjnui Andor (I r a f ik a l i* I ro n d iízók : llsadt't láillá ľn nykŕípész. Piaiul) Sándor S/nrlu's/.tos»K: IJrntislava, Obrliotl na u. 7 Postaiiók (,’ .'Piti liildon ftikZiirküs/tO 341 .14 s7i;rk«sztftsííg 3211 t»1 Irrjcszti a Posta Iliilapszolg.'ílata. »•lót i zľ ft* siíkiít rll'ogad minden pnsliitiivnlal és levélkiizbnsíló Hflltóldrp s/olo elól izntésnkrt el inli!/ PNS ťUIrednn expedíeiH (hitre. Hra tisla ve, (»ult waldovu n a m 40 VII Nyomja a PKAVIIA nymndaválla tat Bratislava, Sturova 4 r lólizetesi díj u«»gyed évre 20, Kis. let évre 02, ••es. irgesz. év­ié Ilii, Kés K e/ira tok ut nem ur7Ónk és nem küldünk vissza könnyítik például a munkaviszony felbontását, sőt, Indokolt esetek­ben lehetővé teszik a munkavi­szony azonnali megszakítását Is. Mi történik abban az esetben, ha valaki munkaadójának őzzel a döntésével nem ári egyet? A dolgozó jogorvoslatéval a bí­rósághoz fordulhat. És ha valamely üzem vállalat vezetősége szegi meg a munkafe­gyelmet, például' azzal, hogy dol­gozókat csal ál vagy munkavi- szunyt létesít olyanokkal, akik másutt vaunak munkaviszonyban? A kettős munkaviszony többnyi­re káros, mert a dolgozó rendsze­rint sem az egyik, sem a másik munkahelyén nem teljesíti mara­déktalanul feladatait. Ezért ezen­túl a dolgozók csak munkaadójuk írásbeli engedélyével vállalhatnak mellékfoglalkozást. A munkaadót a Járási nemzeti bizottság a munkajogi szabályok megsértéséért — az új törvény értelmében — 100 000 koronáig ter­jedő pénzbírsággal sújthatja és kötelességei isméiéit megszegése as-itén ez az összeg 500 000 koro­nára Is felemelhető. Természetes azonban, hogy ilyen esetekben az üzem, viszontkeresel jogával él­ve, a pénzbírság egy részét kárté­rítés elmén azon a dolgozón fogja behajtani — 3 havi átlagos kere­sete erejéig —, aki a törvénysér­tésre okot szolgáltatott. Felmondási ekük? Az ú) törvény lehetővé teszi a munkaadónak, hogy felmondjon azon munkavállalónak, akinek a munkájával — az üzem hibáján kívül — nincs megelégedve, vagy­is, ha a dolgozó minden várako­zás ellenére sem teljesíti rendesen feladatait. A felmondás feltétele az, hogy a munkaadó az elmúlt 12 hónap folyamén Írásban kifogásol­ta a dolgozó munkáját, aki azon­ban a figyelmeztetés ellenére sem mutatott fel Jobb eredményeket. Az új jogszabályok értelmében annak a dolgozónak is fel tehet mondani, aki tevékenységével a szocialista társadalmi rendet ve­szélyezteti vagy ennek megbontá­sára törekszik s ennek következté­ben elvesztette munkadója bizal­mát. Ebben az esetben a munka­adónak — akárcsak a többi fel­mondáshoz — az üzemi bizottság előzetes beleegyezésére van szük­sége. Ha pedig a társadalmi ér­dekek megkívánják, hogy a dolgo­zó u felmondási Idő teteltélg se maradjon az üzemben, mert Je­lenlétével veszélyezteti a munka­adót feladatainak teljesítésében, akkor az üzem az Ilyen dolgozó­val — az üzemi bizottság előzetes beleegyezésével — azonnali ha­tállyal Is megszüntetheti a mun­kaviszonyt. Ám ha a közérdek meg­kívánja, az üzem a Jövőben fegyel­mi eljárás és előzetes figyelmez­tetés nélkül Is felbonthatja a mun­kafegyelmet megszegő dolgozóval a munkaviszonyt. Milyen intézkedéseket tartalmaz a Munka Türvénykőnyv a munka- erővándorláa megakadályozása ér­dekében? A munkaviszony stabilizálását célozza az a Jogszabály is, mely­nek alapján a munkaadó költségei megtérítését követelheti attól a dolgozójától, akinek, miután tehe­tővé tette minősítése fokozását, ta­nulmányai befejeztével, előzőleg vállalt kötelezettsége ellenére (hogy t. 1. bizonyos ideig megma­rad munkahelyén], idő előtt mun­kaviszonya felbontását kéri. Az a vállalat, amely Ilyen dolgozót fel­vesz, köteles megtéríteni a dolgozó előző munkaadójának a kárát, amelyet a dolgozó tanulmányai folytatásával, illetve munkahelye ■elhagyáséval okozott neki. Ugyan­ez az elv érvényes az ipari tanu­lókra Is, akiket munkadóik abban a reményben taníttattak, 'hogy mint képesített szakmunkások ná­luk fognak dolgozni. A munkaerkölcs megszilárdítását célozza az az Intézkedés is, mely szerint a munkaadó Időben, tehát a munkaviszony fölbontása előtt köteles az Illetékes nemzeti bizott­sággal azoknak a dolgozóknak a névsorát közölni, akikkel fegye­lemsértés következtében felbon­totta u munkaviszonyt. Ezt az el­járást megkívánja a nemzeti bi­zottságok tájékozottsága. A fegyel­mezetlen dolgozókról szerzett át­tekintés esetén ugyanis a nemzeti bizottság megjelelő befolyást gya­korolhat a dolgozó újabb munka- vállalására. Milyen lényegesebb változásokat boz az új törvény a munkaerők érdekében? Lényeges változást Jelent pél­dául a munkabalesetet szenvedet­tek kártalanítása. Eddig munka- csoportok szBrlnt legfeljebb ha­vi 1000, lflOO, Illetve 2200 koronát lehetett kifizetni. Ez ma már Ide­jét múlta, mert hiszen ma már a dolgozók havi Jövedelme orszá­gos átlagban pl. az Iparban meg­haladja a II. munkacsoportban ed­dig kifizethető legmagasabb össze­get, az 1800 koronát. Ezért kivé­tel nélkül valamennyi dolgozó ré­szére a munkabaleseti kártalaní­tás összegének felső határát egy­ségesen 2500 koronában állapítot­tuk meg, azzal, hogy azok a dol­gozók, akiknek az átlagos havi Jövedelme a 2500 koronát Is meg­haladja, a különbségnek további 50 °/o-ára tarthatnak igényt. A dolgozók helyzetének további enyhülését a törvényes szabadsá­gokkal kapcsolatos Intézkedés biz­tosítja, mely szerint a szabadság tartamának megállapításánál ezen­túl beszámítjuk a dolgozó vala­mennyi munkaviszonyát (18 éves korától kezdve), tekintet nélkül arra, hogy milyen oknál fogva sza­kította meg munkaviszonyát és hogy mennyi ideig tartott ez a megszakítás. Ám ugyanakkor azt Is hangsúlyozni kívánom, hogy nem leszünk tekintettel az Illegá­lisan külföldön tartózkodó és ott dolgozó polgáraink munkaviszo­nyára, illetve munkaidejére. Ez az Idő semmi esetre sem lehet mér­vadó ős nem számítható be tör­vényes szabadságuk hosszának megállapításánál. Milyen kedvezményt nyújtanak az anyáknak? A további előnyt a munkavi­szonyban lévő anyáknak nyújtott kedvezmény Jelenti. Ezek ezentúl szülési szabadságuk fizetés nélküli meghosszabbítását gyermekük ed­digi egy éves kora helyett két éves korukig kérhetik. Munkaadó­juk az új törvény értelmében kö­teles kívánságuknak eleget tenni. Milyen Intézkedéseket hoztak a dolgozók jogbiztonságának foko­zására? Fokozott jogvédelemben része­sülnek az ellenállási harcok részt­vevői, amennyiben munkaviszo­nyuk felbontáséhoz munkaadójuk­nak ki kell kérnlök az illetékes járási nemzett bizottság előzetes beleegyezését. De valamennyi dolgozó jogvédel- ' me megkívánj?, hogy ha a munka­adó egy hónapnál hosszabb Ideig 1 foglalkoztat valakit, Írásbeli szer­ződést kössön vele. feltéve, hogy a munkaviszony 1970. Január 1 után Jött létre. Milyen költségekkel jár az új törvényes intézkudásek megvalósí­tása? Erre a célra évi 17Ú millió ko­ronát szánunk. Ezt a költségtöbb­letet olyan intézkedések teszik szükségessé, amelyek Jelenlegi, ró­zsásnak éppen nem nevezhető gaz-' dasági helyzetünkben Is — tekin- - tettel nagy fontosságukra — tel­jes mértékben indokoltak, sőt nél­külözhetetlenek. Hiszen célunk: gazdasági áletünk konszolidálása, aminek biztosítékát részben éppen ezekben az ú] Jogszabályokban is látjuk. —km— 2

Next

/
Thumbnails
Contents