A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-03 / 1. szám

mindennapi munka ütemé­ben a feladatok teljesítése, a pihenés egymást váltó ritmusában szinte észre sem vettük, hogy vége az évnek, itt az ideje az elmúlt időszak munkája értéke­lésének. Az elmúlt esztendő különösen nagy jelentőségű volt kulturális-nevelő tevé­kenységünkben. A Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30. évfordulóját ünnepeltük, mely a legfontosabb megmozdulások egyike volt az európai antifasiszta ellenállási mozgalmak történelmében. Az évforduló kapcsán tagjaink munkahelyeiken érté­kes felajánlásokat tettek, kötelezettsé­geket vállaltak, melyekkel nagymérték­ben járultak hozzá országos feladataink teljesítéséhez, ahhoz, hogy a jól végzett munkából eredő sikereinket a bőség asztalánál ünnepelhessük együtt, közö­sen. Nem szeretném itt ismételten felsorol­ni mindazt, amit az évforduló kapcsán tettünk. Meggyőződésünk, mindazzal, amit tettünk, ismét hozzájárultunk tag­ságunk és a magyar nemzetiségű dol­gozók eszmei-politikai neveléséhez, a proletár nemzetköziség eszméinek szi­lárdításához és hazánk iránt táplált szeretetünk elmélyüléséhez. A népművelés terén a megtartott elő­adások széles skálájával segítettük pár­tunk politikájának valóra váltását, tag­jaink, hallgatóink eszmei és szakmai továbbképzését. Az előadások, beszá­molók, találkozók, emlékestek tartalmá­val, mondanivalójával igyekeztünk ápol­ni, fejleszteni azokat a haladó hagyo­mányokat, melyek nemzeteinket és nemzetiségeinket összekötik, szemléltetik közös harcunkat a haladásért, a jobb életért, a közös ellenség ellen. A nép­művelés terén igyekezni fogunk a jövő­ben is nagyobb érdeklődést kelteni lapjaink és a magyar nemzetiségű dol­gozók körében a műveltségi színvonal emelése érdekében. Úgy érzem, hogy a tudományos-technikai forradalom robbanásszerű fejlődésével nincsenek arányban az eddig elért eredmények. Tudjuk, hogy ezt a CSEMADOK egyedül nem oldhatja meg. Szeretnénk többet segíteni a pedagógusoknak, az iskolák­nak, hogy közös erővel emelni tudjuk az érdeklődést, egy sokkal erősebb tanulás­vágy kialakítását. Tudatosíta­nunk kell, hogy amit ma tudunk, a holnap számára már nem lesz elegendő. E gon­dolatok szolgálatába akarjuk állítani népművelési feladatainkat. Meggyőző­désem, hogy közös igyekezettel, együtt­­működve a többi tömegszervezettel, az illetékes intézményekkel, kitartó, szí­vós munkával az eredmények sem ma­radhatnak el. Azt hiszem, a sokat emle­getett érvényesülési lehetőséget is a magas szintű képzettség, műveltség tudja biztosítani elsősorban. Az elkövetkezendő időszakban, ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére széles körű versenyt szerve­zünk „30 év szabad hazában" címmel. Célunk az, hogy tudatosítsuk mindazt, ami felszabadulásunk kapcsán történt, a Szovjetunió értünk hozott felmérhetet­len áldozatait, azóta is nyújtott önzetlen segítséget, dolgozó népünk elért ered­ményeit, mezőgazdaságunk, iparunk korszakalkotó, ugrásszerű fejlődését és mindazt, amit szocialista társadalmunk elért a harminc év alatt. Az elmúlt esztendőben jelentősen fej­lődött szervezetünk népművészeti tevé­kenysége is. Jól sikerültek országos rendezvényeink. Népművészeti Fesztivá­lunkon Zselizen már a hazai gyűjtésből származó táncok domináltak, nagyon szép színfoltja volt a fesztiválnak a nép­­művészeti kiállítás, amely az Ipoly menti palóc terület népművészeti alkotásait, népviseleteit, szőtteseit, hímzéseit mu­tatta be. A kiállítással az volt a célunk, hogy mutassuk meg az egyes tájegysé­gek szerint, dolgozó népünk alkotókész­ségét, tehetségét és egyben népszerű­sítsük a gyönyörű népi motívumok alkalmazási lehetőségét a jelen számá­ra. A következő évben Medvesalja nép­­művészeti alkotásait szeretnénk bemu­tatni Zselizen, amely bemutatáshoz szükséges gyűjtés támogatását kérjük ezúton is e vidék lakosságától. Szintén jól sikerült a Gombaszögi Dől­és Táncünnepély, amelyen legjobb cso­portjaink mellett szlovák, ukrán és ma­gyarországi népművészeti együttesek is felléptek. Vendégszerepelt a Csehszlo­vák Népművészeti Együttes is, melynek színvonala ebben az esetben alul ma­radt a várakozásnak. A következő évben Gombaszögön is kiállítást szervezünk, amely dokumentálná hazánk fejlődését, mindazt, amit dolgozó népünk és a Szovjetunió vezette szocialista tábor el­ért, felszabadulásunk óta. Az elmúlt évben került sorra a két­évenként megrendezendő „Tavaszi szél vizet áraszt"... népdalverseny, amely átütő sikerrel zárult. Jó volt látni az idő­sebb nénikéket, bácsikákat, akik lelkese­désből, kultúránk szeretetéből, ápolásá­ból kitűnőre vizsgáztak. Úgy éreztük, hogy az eleven múlt tárult elénk és igen örvendetes tényként könyveltük el, hogy a fiatal nemzedék is szívesen vállal sze­repet a népdalok tolmácsolásából, és ezáltal biztosítottnak látjuk a népdal­örökség megőrzését. Mondottam már, hogy szépen fejlőd­tek csoportjaink. Műsorpolitikájukban követték célkitűzéseinket, hazai táncfel­dolgozásokat vittek színre koreográfu­saink és így hazai hagyományt ápoltak. Nem szeretném itt felsorolni hány, mi­lyen együttesünk van. Az a nézetünk, hogy mennyiségileg elértük az optimális számokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha valahol új csoport alakul, nem adunk meg minden tőlünk telhető segít­séget. Minden öntevékeny jellegű kultu­rális igyekezetet támogatni fogunk a jö­vőben is. Pártunk novemberi plenáris ülésének célkitűzéseit is akarjuk teljesí­teni azzal, hogy harcot indítunk meg­lévő csoportjaink minőségi javításáért, művészi, tartalmi színvonaluk gyors emeléséért. Hogy ezt elérjük, javítani kell egyes csoportok vezetőinek szakmai képzettségét. A módszertani segítséget nyújtó intézményeket nagyobb és konk­rétabb segítségnyújtásra kell bírni. Úgy szeretnénk, hogy ez az elképzelés, a magasabb szint iránti törekvés már konkrét formáiban jelentkezzen a XX. Népművészeti Fesztiválon Zselizen, a Dal- és Táncünnepélyen Gombaszögön és minden járási és egyéb rendezvé­nyünkön. Színjátszóink szintén eredményes munkát végeztek. Volt bemutató elég, a műsorok kiválasztásánál sem volt na­gyobb probléma. Ez a terület még job­ban rászorul a színvonal emelésére. A darabok kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy összhangban legyen a szín­mű nehézségi foka a színjátszó gárda képességeivel. Ez az első feltétele a színvonal emelésének. Igen örvendetes mindnyájunk számá­ra az irodalmi színpadok további fej­lődése, a fiatalság fokozott érdeklődése e műfaj iránt, örvendetes azért is, mert a vers szeretete, a költő igaza, nem jelent csupán szórakozást, de nemes nevelési eszköz is — a szereplő és a hallgató számára egyaránt. Az év folyamán számos találkozást rendeztünk íróinkkal, költőinkkel. Ezek a találkozások először azért hasznosak, mert a könyv szeretetére ösztönöznek és személyes kapcsolatot teremtenek író és olvasója között, s így élményszerűbbé válik az olvasott mű. Találjunk mindig időt egy-egy jó könyv, vers elolvasásá­hoz, hisz a könyv fölött töltött idő nem veszteség — értelmünket és érzelmi vi­lágunkat tápláló nemes szórakozás. Énekkari mozgalmunk ígéretesen fej­lődik. A jubiláló, 10 éves CSMTKK telje­sítette egyik küldetését — követendő példát mutat a többi énekkar számára. Hiszem, hogy énekkaraink az ez évi Kodály-napokon is bizonyítani fogják kimagasló énekkultúrájukat és öregbítői lesznek a kodályi népdal örök életű tisz­taságának és erejének. Tehát ismét eltelt egy év. A hiányos­ságok ellenére is, eredményekben és sikerekben gazdag esztendő. Ki mennyit tett és kellett volna tennie, ki-ki maga mérje fel először. Elég volt-e, vagy ke­vés. Megtettem-e mindent társadal­munkért, a közösségért, nemzetiségi kultúránk ápolásáért? Kielégítettem-e önmagam kulturális igényét? Feleljünk a kérdésekre, értékeljük és vonjuk le a tanulságot. E tanulság alapján szab­juk meg a­ következő esztendő felada­tait. Bízom benne, hogy az így meg­szabott feladatok és ezek teljesítése sokkal tartalmasabb, céltudatosabb és eredményesebb lesz az előző évinél. Engedjék meg, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága nevében őszinte köszönetet mondjak a jól végzett mun­káért. Mari néninek, mert szépen éne­kelt az éneklő csoportban, Pista bácsi­nak, mert szépen citerázott, Jancsinak, mert lelkesen ropta a táncot, Évának, mert hűen tolmácsolta a költő igazát, Ferinek, mert előadásával lekötötte hallgatói figyelmét, és mindenkinek, aki részt vállalt nemzetiségi kultúránk ápo­lásából, népi hagyományaink megőrzé­séből, mindenkinek, aki a CSEMADOK munkáját közvetlenül vagy közvetve támogatta, segítette. Még nincs mindenütt béke a világon. Még milliók nem dolgozhatnak nyugod­tan, békében, hazájuk felvirágoztatásán. Chilében, a Közel-Keleten, Vietnamban nem ülhetnek le a fehér ünnepi asztal­hoz. A gyermekek szeméből még nem a boldogság sugárzik. De biztosak va­gyunk abban, hogy eljön az az idő, amikor ők is, mint mi, boldog, szabad hazában tervezgethetik jövőjüket. Le­gyen az elkövetkezendő esztendő ered­ményekben és sikerekben gazdag munkahelyeinken és magánéletünkben egyaránt. Az új év küszöbén szeretnék minden CSEMADOK-tagnak, minden kedves olvasónknak boldog, békés, örömteli új­esztendőt kívánni! VARGA BÉLA, a CSEMADOK KB vezető titkára A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia trace, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské t­aciarne, n. p., KoSice. Előfizetési díj negyed­évre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyil­vántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon, és a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next