A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 1. szám
2 Következő számünk tartalmából: Balázs Béla: CSELEKVŐ HAZAFISÁG Agócs Vilmos: RANDEVÚ EGY KIRÁLLYAL Mihály Géza: KÖZÖS CÉLOKÉRT Kőszén Ferenc: ZARÁNDOKLÁSOK MADÁCH IMRÉHEZ Miklósi Péter: TOLL ÉS MIKROFON (Interjú Klimits Lajossal) Címlapunkon Gyökeres György, a 24. oldalon Buday Endre felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs.almády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3326-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A fejlett szocialista társadalom, a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelkedése folyamatosan új szükségleteket hív elő a kulturális érdeklődés kielégítésének és a kulturális-népnevelési tevékenységnek a területén. Ez megkívánja, hogy az ember eszmeileg fejlett, osztályöntudatos és sokoldalúan művelt legyen, olyan, hogy el tudja sajátítani a legújabb tudományos és műszaki ismereteket. A tömegtájékoztatási eszközök is befolyással vannak a lakosság kulturális életére; a kulturális-nevelési ráhatás jelentősége ezzel egyáltalán nem csökken. A kulturális-népnevelési tevékenység egyik alapvető területe a párt és az állam művelődéspolitikája megvalósításának. A CSKP nemzetiségi politikája, amely a marxizmus-leninizmus alapelveiből indul ki, az utóbbi időszakban nálunk, a nyugat-szlovákiai kerületben is pozitív eredményeket ért el. A kerület politikai, gazdasági, kulturális és szociális életét nem lehet teljes mértékben irányítani és megvalósítani a kerületben élő magyar nemzetiség kulturálistársadalmi szükségleteinek tiszteletben tartása nélkül. Ellenkezőleg, célunk a lehető legnagyobb mértékben biztosítani az összes állampolgárok folyamatosan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. A nemzetiségek kultúrájának fejlesztése, a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenysége a CSKP XIV. és XV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusai, a kerületi pártkonferencia határozatainak szellemében, valamint az állami szervek határozatai alapján történik. A pártszervek ideológiai plénumát pontosították és konkretizálták a nemzetiségi politika területén fennálló feladatokat, majd a nemzeti bizottságok ezeket lebontva, kidolgozták a „nemzetiségi kultúrák és a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenysége további fejlesztésének koncepcióját". Kerületünkben hét járásban élnek magyar nemzetiségű állampolgárok nagyobb etnikai csoportokban; ezek: a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda — 80%), a komáromi (Komárno - 72%), a galántai (45%) az érsekújvári (Nové Zámky - 40%), a lévai (Levice - 35%), a bratislavai (10%) és a nyitrai járás (kb. 8%). A magyar nemzetiségi kultúra fejlesztésében és a kulturális-népnevelési munka egyes területein kifejtett tevékenység biztosításában a kulturálisnépművelési intézményeket is fontos hely illeti meg. Tevékenységük egybehangolt, az egységes kulturális-népművelési tervek alapján, az összes társadalmi szervezetekkel s főként a CSEMADOK-kal való szoros együttműködésben történik. Az ebben a tevékenységben részt vevő összes szervek és intézmények jó együttmunkálkodásának feltétele a nemzeti bizottságok kulturális szakosztályain és a népművelési intézményekben a megfelelő irányító funkciók jó személyi betöltése, éspedig nemcsak a szakmai képzettség, hanem a nyelvismeret szempontjából is. A nemzetiségi kultúrák fejlesztése az elmúlt időszakban a nemzeti bizottságok hatáskörében és irányításával a következő területeket ölelte fel: — felnőttoktatás (iskolán kívüli népművelés), — könyvvel való munka, — amatőr művészeti tevékenység, — műemlékek gondozása, — a komáromi Magyar Területi Színház és a Dunamenti Múzeum, — testvérbaráti kapcsolatok Győr-Sopron megyével Az iskolán kívüli népművelés területén a legfontosabb munkaforma a vegyes lakosságú járásokban előadások és tanfolyamok szervezése, megtartása. A kulturális-népművelési intézmények a CSEMADOK-kal együttműködve a felnőttoktatás összes formáit alkalmazzák. A legvonzóbb formák azonban a kérdés—felelet estek, beszélgetések, élő újságok és előadások. De a felnőttoktatás területén elért számos pozitív eredmény ellenére vannak bizonyos fogyatékosságok is, különösen a magyar nyelvű kisegítő anyag (tudományos ismeretterjesztő filmek, diafilmek, előadás-anyagok) kevés. Ugyancsak érezhető a magyar nyelvet jól beszélő lektorok hiánya. Ezeket a fogyatékosságokat igyekeznek kiküszöbölni a járási művelődési központok azzal, hogy kétnyelvű módszertani anyagokat adnak ki az egyes jelentős évfordulókhoz és egyéb más társadalmi-politikai eseményekhez. A könyvvel való munka területén következetesen érvényesül a könyvtárak elkötelezett munkájának lenini koncepciója úgy, hogy a könyvtárak egész tevékenysége a nemzetiségileg vegyes lakosságú járásokban szorosan összekapcsolódjék a magyar nemzetiségű dolgozók feladataival kerületünk viszonyai között, éspedig a szocialista internacionalizmus és a csehszlovák államiság elveinek szellemében. Azokban a járásokban, ahol a magyar lakosság él, a könyvtárak rendszeresen feltöltik könyvállományukat magyar nyelvű kiadványokkal. Például a komáromi járásban az összesen 341 873 kötetet kitevő könyvállományból 153 486 kötet (44,9%) magyar nyelvű. A magyar nyelvű könyvek állománya évente 15 000 kötettel gyarapodik. A lévai járásban csak a járási könyvtár állományának 32 százalékát teszik ki a magyar nyelvű kiadványok. Jelenleg a vegyes lakosságú járásokban a közkönyvtáraknak 800 000 magyar nyelvű kiadvány van az állományában, ami a teljes könyvállománynak 29 százaléka. A népkönyvtáraknak ezekben a járásokban 80 000 nyilvántartott olvasója van. A könyvtárakban, akárcsak a felnőttoktatás területén, A NEMZETISÉGI KULTÚRA FEJLESZTÉSE A NYUGATSZLOVÁKIAI KERÜLETBEN FÁBRY ZOLTÁN SZELLEMÉBEN 1978. december 2. és 4. között rendezték meg — immár a hetedik alkalommal — a Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokat. A háromnapos rendezvénysorozat szervezésének feladatait szinte teljes mértékben a CSEMADOK Kassai (Košice) Járási és Városi Bizottsága vállalta magára és — némi szépséghibáktól eltekintve — sikeresen el is látta. A rendezők munkáját kétségtelenül megnehezítette az a körülmény, hogy az események több, egymástól viszonylag távol fekvő helységekben zajlottak. Szombaton, december 2-án, a Fábry-napok résztvevői koszorúkat és virágokat helyeztek Fábry Zoltán stószi sírjára; este két községben rendeztek író-olvasó találkozót: Pelsőcön (Plešivec) Csontos Vilmos és Duba Gyula, Perbenyiken (Pribeník) Ozsvald Árpád és Tóth László beszélgetett az olvasókkal. Vasárnap délelőtt a CSEMADOK kassai székházában gyülekeztek a vendégek és az érdeklődők: itt került sor a Fábry-szimpozionra, melynek keretében öt előadás hangzott el. Ritzkó Béla „Fábry Zoltán és a Kassai Békemanifesztáció 40 éve" című előadásában azokról a szoros kapcsolatokról beszélt, amelyek a haladó szellemű, baloldali cseh, szlovák és magyar értelmiségiek között kialakultak a harmincas években (Levá Fronta, DAV, Sarló), s amely kapcsolatok eredményeképp valósulhatott meg 1938 nyarán a Kassai Békemanifesztáció. Gál Sándor: „A szlovákiai magyar parasztság 30 éve" című dolgozatában felvázolta azt a bonyolult és nem ellentmondásmentes fejlődési folyamatot, amely meghatározta a szlovákiai magyar parasztság felszabadulás utáni sorsának alakulását, életformaváltását. Mihály Géza „A gazdasági élet és az életszínvonal alakulása Dél-Szlovákiában"