A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-02 / 1. szám
2 Következő számunk tartalmából: Reszeli Béla: ATOMENERGIA — TEGNAP, MA, HOLNAP Kómár Tibor: EREDMÉNYEK •ÉS GONDOK Rácz Olivér: A ROGOZSÁN KOCSMA Miklósi Péter: HOVÁ LETTEK A KÉMÉNYSEPRŐK? Sándor László: EGY HAGYOMÁNY SZÜLETÉSE Gál Sándor: NEHÉZ ÖRÖKSÉG F. Kele: LIBANONI EMLÉKEK Címlapunkon M. Borský, a 24. oldalon Buday Endre felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában: 815 85 Bratislava, ul. Csalmády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szőlőültetvénnyel tűzdelt domboldalak, hegyről völgybe siető patakok, majd az Ipoly völgye. Az ártéri réten suhanc legénykék lábhalják a vizet, mint pár méterrel arrébb a gólyamadár. Varjúfészekkel terhes az Ipoly parti liget. A közép-szlovákiai kerületben járunk, annak is déli részén, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban. Az Ipolyság (Šahy) felől érkező elé a fent leírt kép tárul. Az autóbusz sem tud olyan gyorsan haladni, hogy ne vegyem észre az út menti sáros zsombékokat — itt bizony nemrég még a víz volt az úr. Az árhullám nyomát látom. A „jobb" években „csak" kétezer hektár mezőgazdasági földterület kerül víz alá a járás területén. Hol sok a víz, hol meg kevés. Nyaranta szinte kiszáradnak a patakok. Nagyon kellett szeretnie annak a földet, aki megmaradt ezen a tájon, hát még, ha a mezőgazdasági termelésből akart megélni. Más megélhetési forrás pedig nem volt. Az iparosodás szele a közép-szlovákiai kerület déli részén csak az ötvenes években kezdett fújdogálni, amikor megnyílt a potok majd a kürtösi szénbánya. Az első lépés után a fejlődés megtorpant. — Minek nekünk a szén, hiszen majd atomerőmű szolgáltatja az energiát — volt az elv, s a fejlődés tíz évre megállt. A feltételezés helytelen volt, szükség van s lesz a szénre. 1968-ban alakult meg a járás. Az akkor 2600 lakosú Nagykürtös nem volt egyéb egyszerű lakótelepnél, hiányzott mindennemű infrastruktúra. Ekkortól számítják a fejlődést. A járási székhely lakosainak száma hamarosan eléri a tízezret. Az utóbbi ötéves tervidőszakban 1950 új lakás épült. A járás lakossága alig növekszik. Vannak negatív és vannak pozitív migrációjú körzetek. Szakemberek jönnek, megtelepszenek. A járás hetvennégy települését negyvenöt nemzeti bizottság irányítja. A periferikus falvakban jelentős a lakosságcsökkenés. A családok egyharmada a nagyközségekbe vagy Nagykürtösre vándorol. A mezőgazdasági üzemek ezt az elvándorlást még csak annyira érzik, mint bárhol másutt az országban, növekedett a gépesítés aránya, nem hiányzik a munkáskéz. A nők munkába állásának előfeltétele a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezésének a lehetősége. Ennek érdekében sok üzem nyitott saját gyermekintézményt, de akadt már mezőgazdasági termelő szövetkezet is, amely felismerte a munkaerő lekötésének a szükségességét és saját erőből nyitott óvodát. Ilyen például az óvári (Olovary) földművesszövetkezet. A járási központban nagyon rossz a helyzet. Százkilencven gyermeket nem tudnak elhelyezni. További üzemi óvodák felépítésével próbálkoznak. A más városokra jellemző környezetszenynyezés Nagykürtösön ismeretlen, de a mezőgazdasági üzemek a vegyszerek helytelen vagy nem megfelelő, nem eléggé megfontolt alkalmazásával nagyon sok kárt okoztak. A méhállomány kipusztult, apróvad alig akad. Vízszegény a járás. Kevés a csapadék és ennek is rossz az évi elosztása. Az Ipolyból, mivel határfolyó, sok hasznuk nincs. Nem lehet vízgazdasági beruházást eszközölni. A járás északi részének nincs jelentősebb folyója, a patakok pedig nyáron kiszáradnak. Víztárolókat már régen terveznek. Az egyiket Rárósmúlyad (Mula) közelében. A víz életet jelentene. Színesebbé, gazdagabbá tenné a tájat. Egy terv a Palajtai-völgyben számol víztároló építésével. A geológiai vizsgálattal elkészültek, a talaj alkalmas, a műszaki tervek is elkészültek, csupán egyetlen „apróság" hiányzik a megvalósításhoz: a pénz. A járás s a város ipari fejlődését a bányászat alapozta meg. A Dolina szénbánya sikereit, szocialista kötelezettségvállalásait, Rusnák János országos hírű szocialista brigádját sokan ismerik. A Liptovský Hrádek-i Teslának Szklabonyán van üzeme, körülbelül hatszáz nő talál itt munkát, reléket gyártanak telefonközpontok számára. A Pieta textilárut, női és gyermekpulóvereket, bébiholmit gyárt. A zólyomi (Zvolen) Bučina fafeldolgozó vállalatnak kisebb üzeme működik Ipolynyéken (Vinica), körülbelül 100 embert foglalkoztat. A partizánskej Augusztus 29 cipőgyár cipőfelsőrész-készítő üzemegységet nyitott Hrusovban. Ezenkívül még a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatnak és a Gépkocsijavító Vállalatnak van üzeme a járásban. Utóbbinak Poltáron s ez évek óta eredményesen dolgozik. Közepes nagyságú üzem, több alkalommal szerezték meg a Szakszervezetek Kerületi Tanácsának vándorzászlaját. A termelés kiegyensúlyozott, a kollektíva összeszokott, jó szakemberekből áll. Egyszer-kétszer a szovjetunióbeli Tula-területnek a vándorzászlaját is megkapták. Az elmondottak ellenére, vagy inkább az elmondottakból látszik, hogy az ipari term