A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-03 / 27. szám

2 Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter interjúja Merva Lóránttal, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkárával Zs. Nagy Lajos: VIBRÁLÓ SZÍNEK VILÁGA Lacza Tihamér: ZSELIZ '82 Ozsvald Árpád: HEGYEN-VÖLGYÖN Varga Erzsébet: GÖRÖG MÍTOSZOK L. Sojáková: ALMA-ATA - AZ ALMÁK VÁROSA Címlapunkon Amanda Lear a Bratis­lava­ Lírán. (Fotó: Gyökeres) A 24. oldalon Prandl Sándor felvétele. A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában: 815 85 Bratislava, ul. Cs­­almády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Tele­fon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlap­szolgálat. Külföldre szóló előfizetése­ket elintéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwal­­dovo nám. č. 6. Nyomja a Východo­slovenské t­ačiarne n. p. Košice. Előfi­zetési díj egész évre 156.— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden posta­­hivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydava­teľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Negyven esztendeje, 1942. május 15-én állt át Ján Nálepka, a szlovák hadsereg századosa, bajtársaival a partizánokhoz. A megszállt cseh—morva országrészben a fasiszta német hadvezetést még ennél is kellemetlenebb meglepetés érte. Május 27-én Prágában a szlovák Jozef Gabčík és a cseh Jan Kubiš ejtőernyővel érkezett harcosok merényletet követtek el Rein­hardt Heydrich, a protektorátus birodalmi helytartója ellen, aki június 4-én belehalt sérüléseibe. A cseh nép nyílt és burkolt ellenállása, különösen a munkásság, a dolgozó ifjúság és az értelmiség antifasziszta egysége egyre nyugtalanítóbb szálka volt a meg­szállók szemében, s minden megmozdu­lásra féktelen terrorral, a Heydrich elleni merényletre embertelen megtorlással vá­laszoltak. Kihirdették a statáriumot és elkezdték, sokszor még a formális bírósági tárgyalást is mellőzve, a lelketlen kivégzéseket; két­ezerháromszáz cseh hazafi és honleány, köztük az ellenállás több vezető személyi­sége vesztette ekkor életét, például Jan Zika, Csehszlovákia Kommunista Pártja II. illegális központi bizottságának vezetője is. E tömegmészárlás őrületében gyilkol­ták meg június első napján Vladislav Van­­čura írót és orvost is, aki a földalatti Művelődési Tanács tagjaként az új Cseh­szlovákia kultúrájának irányítását és ki­bontakoztatását előkészítő művészcso­portot vezette. Kurt Daluege lett a birodalmi protektor utóda, június 4-én nevezték ki. Túl akart tenni Heydrichen is, akinek előző évi, szeptemberi statáriális intézkedéseihez a CSKP I. illegális központi bizottsága tagja­inak és további pártfunkcionáriusoknak s más ellenállóknak a kivégzése fűződött. 1942. június 10-én felégették s a föld­del szinte egyenlővé tették a kladnói járás egyik községét, Lidicét. Tizennégy nappal később hasonló sorsra jutott Ležáky. Lidi­ce elhurcolt gyermekei közül a háború után csak 16 tért vissza, Ležáky lakosai közül csupán 2 gyermek. E barbár tetteknek nem kiváltó oka, inkább csak ürügye volt a Heydrich elleni merénylet, hiszen a nácizmus, a német fasizmus ideológiája és politikája a ger­mán faj és szellem térhódítására irányult, amelynek útjában volt mindenki és min­den, ami a népek függetlenségét, kölcsö­nös megértését, a szabadság és a demok­rácia ügyét szolgálta. Hiszen Lidice és Ležáky tragédiájának idején sok ezer más honfitársával már több mint egy éve a fasiszták börtönében vagy gyűjtőtáborá­­ban ül Emil F. Burian és Anton Straka. Hedgrich halálos kimenetelű sérülése előtt egy hónappal került a Gestapo kezé­re Július Fučík .. Lidice nevét a fasisztáknak nem sikerült kitörölni Csehszlovákia térképéről s még kevésbé a nép szívéből és emlékezetéből. Lidice él és az emberek békevágyának, háborúellenességének jelképe lett az egész világon. A rózsatöveket, amelyek ma a lidicei emléktérség parkjában nyíl­nak, megannyi világrész és ország béke­szerető dolgozói küldték oda, ahol szere­tettel és féltéssel ápolják őket mint a népek antifasiszta és antiimperialista egy­ségének kifejezőjét Nem véletlen, hogy a Demokratikus If­júsági Világszövetség tagszervezeteinek Faágában tartott XI. kongresszusa Lidicé­­ben rendezte a község tragédiájának 40. évfordulóján azt az ifjúsági találkozót, amelyről felhangzott a világ ifjúságához szóló, a nyolcvanas évekre programot adó felhívás. Lidice él, mert nemcsak a történelem lapjairól tud a haladó világ a község drá­mai múltjáról, hanem segített újjáépítésé­ben és a béke ligetévé varázsolásában is. Ugyanakkor azonban azt is tudatosítja az emberiség, hogy a világ különböző pontja­in újabb és újabb Lidicék élik át tragédi­ájukat a fejlődő népeket leigázó, szabad­ságvágyukat eltipró imperializmus kö­nyörtelensége következtében. Ezért is oly jelentős és időszerű a csehszlovákiai Lidi­ce évfordulója az egész világ számára. SZÁNTÓ GYÖRGY Zdenék Štecha 3, archívum 1 tahi A Hdicei múzeum egyik részlege

Next