A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-01 / 27. szám
2 KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Hét és az IBUSZ nyári képes versenye Reszeli Ferenc: DODOR ISTVÁN KIÁLLÍTÁSA Koller Sándor: POPNYARALÁS - ROCKVAKÁCIÓ (könnyűzenei verseny) Miklósi Péter: NOTESZLAPOK Lovicsek Béla: ÉGRE NYÍLÓ ABLAK (folytatásos regény) Csáky Pál: BÁZEL — SVÁJC NAGYKAPUJA Címlapunkon V. Bisky felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában: 815 85 Bratislava, ul. Csi.almády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvad Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. 6 Nyomja a Vychodoslovenské daciame z. p.. Kosice. Előfizetési díj egész évre 156.— Kós Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateístvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13. VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A Szocialista Hiúsági Szövetségnékről és a fiatalokról általában rengeteget beszélünk. Úgy tetszik, szinte mindenki ért hozzá. Ilyen körülmények között tud-e még újat mondani erről a témáról. — Határozott igennel kell válaszolnom, bár lehet, hogy az újnak tartott összefüggéseket is közhelynek gondolja valaki. Pedig valóban nem annak szánom, ha azt mondom: a SZISZ egyre inkább tudatosítja, hogy az alulról jövő kezdeményezéseket kell felkarolnia. Valamint arra is, hogy a fiataloknak ne valamiféle kényszerből, vélt vagy valós érdekből legyen fontos a szervezethez tartozás. Szövetségünknek arra kell törekednie, hogy a SZISZ eleven, dinamikus mozgalom és egyúttal felelős politikai tényező legyen; hogy az eddigieknél jobban tudjon megfelelni az ifjúság, a kor és a társadalom követelményeinek. A központi szervek viszont azt kérik tőlünk, hogy a fiatalok kezdeményezőbben vegyenek részt a politika alakításában. Meggyőződésem, hogy ez a követelmény nemcsak az irányító szinteken érvényes, hanem mindenütt, ahol önálló döntések születnek. Munkánkat úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy bátrabban élve a kezdeményezés jogával a SZISZ valamennyi szerve és szervezete érzékenyebben reagáljon a társadalom s az ifjúság problémáira — különös tekintettel az egyes ifjúsági rétegek és csoportok sajátos érdekeire. A demokrácia és a nyilvánosság erejével kell támogatnunk az öntevékenységet, a kezdeményezőkészséget és a céljaink elérését szorgalmazó, ésszerű konfliktusokat is vállaló magatartást. Itt az ideje észrevenni, hogy olyan időszakban élünk, amikor a társadalmi fejlődés által felvetett új meg új kérdésekre gyorsabban kell helyes válaszokat adnunk. Cím Milyen kérdésekre, milyen célokra gondol elsősorban ? — Nem frázisnak szánom, ha azt mondom: a SZISZ változatlanul követelményként állítja tagjai elé a becsületesen végzett munkát, a tanulást, az élénk közéleti tevékenységet és a tisztességes emberi magatartást. Önmagában azonban nem elegendő követelményeket támasztani, vagy a fiatalokat — nevelési célzattal — a felnőttek társadalmába olvasztani. Kell valami más is: elsősorban a közösség örömét, élményét adó és védelmét nyújtó összetartó erő. Szükség van arra, hogy a fiatalok azt tapasztalják: az ifjúsági szövetség munkájában megtestesülnek törekvéseik s szándékaik. Ezért van növekvő szerepe a kezdeményezőkészségnek, az új megoldások keresésének, a kockázatot is vállaló szellemnek. Mind a szövetségi, mind a nemzeti kormányokkal folytatott tárgyalásainkon leszögeztük, hogy mielőbb olyan társadalmi, munkahelyi és oktatásügyi légkör megteremtésében, olyan érdekeltségi viszonyok és munkaformák kialakításában akarunk közreműködni, amelyek képesek felszínre hozni és persze kamatoztatni is a fiatalok alkotó energiáit. Valóban: milyennek látja nálunk a felnőtté válás esélyeit? Mi az oka, hogy a fiatalok minél későbben szeretnének felnőtt korba lépni? — Szerintem a fiatalok számára sohasem gondtalan a felnőtté válás folyamata. Sajnos, társadalmunkban ennek az örökérvényű igazságnak jónéhány sajátos jellemzője is van. Példaként itt van rögtön az anyagi függetlenség megteremtésének, vagy akár az önálló otthon megszerzésének kérdése, ami nálunk bizony sokkal inkább a szülői segítségnyújtás nagyságától, semmint a fiatalok saját munkájától függ. De a pályakezdés sűrűn jelentkező gondjainak megoldásához sem kapnak elég segítséget a fiatalok. Természetes, hogy csupán az ifjúság érdekeinterjú ZSELENÁK JÓZSEF mérnökkel, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkárával is szem előtt tartó célkitűzések helytelenek lennének. Ugyanakkor azonban úgy vélem, hogy önmagában már az is hathatós segítséget jelentene a fiataloknak, ha jobban érvényesülnének az általános társadalmi alapelvek. Arra gondolok, hogy a keresetek nagyságát alapvetően a tényleges teljesítmény, ne pedig ettől függetlenül az életkor és a beosztás határozza meg. Továbbá, hogy mindenütt a lehető legrátermettebbek, legkiválóbbak jussanak a felelős vezetői és irányítói posztokra. Tapasztalataimon alapuló szilárd meggyőződésem, hogy fiatalon is lehet felnőttként cselekedni! n_ Sokan és sok helyütt úgy vélik. f) ], hogy a fiatalok közömbösek. Osztja ezt a nézetet? — Akik a közömbösséget emlegetik, annak alapján ítélnek, hogy a fiatalok — mondjuk — nem szívesen vesznek részt SZDSZ-gyűléseken, ünnepségeken, különböző beszámolókon és így tovább. Én azonban úgy mondanám, hogy ez az állítólagos közömbösség fontos jelzés arról, hogy a fiataloknak valamiről nem jó a véleményük. Ezért, szerintem, nemcsak a közömbösséget kell emlegetni, hanem eltűnődni azon is, vajon mit adnak a fiataloknak az említett események, történik-e ott olyan fontos dolog, ami az ifjúságot érinti, ami számára érdekes, esetleg egyenesen kihagyhatatlan. Ennek őszinte és objektív elemzése nélkül a közömbösség kategóriáját önmagában meglehetősen semmitmondónak tartom, az ifjúságról és a SZISZ-ről, az idősek és a fiatalok kapcsolatáról, arról, fiatalon is lehet-e felnőttként cselekedni FŰ- Helyénvalónak tűnő érvelés, ám In: újságírói tapasztalataim azt is sugallják, hogy van ennek az „éremnek" másik oldala is... — Van bizony, s ez sem titok! Példát is említek rögtön. Nem egyszer tapasztalom, hogy ha megkérdezzük: mit szeretnének a fiatalok kapni a SZISZ-től, akkor elsősorban szórakozást ígérő szabadidős programok megszervezését kérik. Amikor viszont azt vizsgáljuk, hol töltik a szabad idejüket, akkor kitűnik, hogy alig veszik igénybe a SZISZ által szervezett programokat. Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy csak a fiatalokban van a hiba. A szóban forgó ellentmondás lényege inkább abban rejlik, hogy a SZISZ szervezete a múltban nem alulról felfelé építkezett. Sajnos, ez mindmáig meghatározza a működését, hiszen a szükségesnél kisebb mértékben támaszkodhat a fiatalok érdeklődésen alapuló kezdeményezéseire. Mindezzel csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy nem „fémről" és nem kérdőívekkel kell a programok szervezését kezdeni! Ennél sokkal célszerűbb azt mondani: csináljátok azt, amire a saját körülményeitek között lehetőség van. Gondoljátok végig, hogy mire van szükségetek a közvetlen környezetetek formálásához, elképzeléseitek megvalósításához, nemzetiségi hagyományaitok őrzéséhez, érdeklődési köreitek kiteljesedéséhez. Ezzel szemben a mai gyakorlat sok tekintetben még arra van beállítva, hogy mindent megtervezzen, megszervezzen, s azután a készre mozgósítson. Amikor a fiatal csupán „vattaként" jelenik meg valamely rendezvényen, nehezen képzelhető el, hogy azt a sajátjának érezze. Úgy gondolom hát, hogy az ifjúsági szövetség esetében is az általános célokat és elveket egységesen kell megfogalmazni, a tényleges tennivalókat viszont maguknak a szervezeteknek kell kimunkálniuk. Gyakorta halljuk, hogy sok mai tizenévessel sem a szülők, sem a nevelők nem tudnak mit kezdeni. Egyesek szerint az ifjúságra sem szép szóval, sem büntetéssel nem lehet hatni. Hasonlóképpen kényes téma az idősek és a fiatalok közötti viszony. . . Mit válaszol minderre az ifjúság nevében ? — A tizenévesek körében valóban nőtt a nehezebben beilleszkedők száma. E problémák gyökerei — bár valljuk, hogy az ifjúság is felelős önmagáért — alapvetően rajtuk kívülálló okokban keresendők. A fiatalokat érő hatások, a környezet példái nevelik, formálják őket. A felnőttek szemszögéből sokszor gondtalannak minősített életkori szakasz korántsem felhőtlen. A gyermekekről való gondoskodás sok esetben leszűkül az anyagiakra, nem párosul szeretetteljes figyelemmel, munkára, önállóságra, felelősségre neveléssel. Szerintem közösen kell tennünk azért, hogy ez a generáció is meg tudja, meg akarja vívni saját harcait. Csak így érhető el, hogy az úgynevezett gondtalan gyermekkor senkinél se válhasson céltalan időszakká. Persze, ehhez az is kell, hogy a felnőtt társadalom ne tartsa szemtelennek az érvekkel vitatkozó, kérdéseket feltevő fiatalokat. Az elhallgattatás helyett magyarázzon, a tiltás helyett mutasson példát! Milyen esélyeket lát arra, hogy a SZISZ a fiatalok számára valódi cselekvési terepet jelentsen ? — A SZISZ fontos feladata, hogy megjelenítse a társadalom előtt az ifjúság problémáit. Erre csak akkor lesz képes, ha sokszínűbbé teszi a fiatalok életét. A sok-sok helyi szerveződés lehet az az erő, amely megújíthatja az ifjúsági mozgalmat és magát a SZISZ-t is. MIKLÓSI PÉTER to to ri