Magyar Academiai Értesítő, 1848 (8. évfolyam)
1848 / 1. szám
MAGYAR A C Α Ρ Ε ftg IAI i iri i Sl iO. VIII. Év. 1848. JANUAR. I. Sz. K. hivatalos lapból, melly a/, academiai gyűlésekben előforduló 's közzé tételre alkalmas tárgyakat, valamint az intézetet illető fontosabb jelentéseket közli, az academiai szünidő' kivételével minden hó (Odikén egy szám jelenik meg, 's ez a körülmények szerint mindenkor egy vagy több ívből áll. Néha rajzok is járulnak hozzá. Az egész évi folyamra az előfizetés 2 st e. p. — Kapható Fggenberger J. és fia academiai könyvárusoknál 's általuk a' két haza' minden hiteles könyvárusainál. KIS CYCLES, JAN. 10. 1848. Vörösmarty Mihály rt. helyettes elnöklete alatt. Jelen voltak Császár Ferencz tt., Bajza, Balogh, Bugát, Czuczor, Frivaldnzky, Gebhardt, Kállay, Kiss K., Luczenbacher, Szalay, S.emere, Szilasy, Szontagh, Sztrokay rr. tt., Bertha , Garay, Hanák , Henslmann , Karácson, Utátray, Székács , Szőnyi, Waltherr 11. tt.,Toldy Ferencz titoknok, Lukács M. helyettes segédjegy/.6. -a CSÁSZÁR FERENCZ az utolsó nagygyűlésen választott tiszteleti tag, székét elfoglalandó, az adós személyének megitéltetéséről tartott fölolvasást, melly itt kivonatban közöltetik. *) T. T.! A' hitelezők és adósok közti viszonyokra mindenkor fő figyelmet fordított a' törvényhozás. Az azokat szabályozó törvények azonban mindig több pártolást tanúsítottak a' hitelezők , mint az adósok'érdekei iránt. Tekintet nélkül a'jólelkű és uzsorás hitelezőre egyfelől, 's a' nélkül szinte az ártatlanul szerencsétlen és részlelkü adósra más részről—azon általánosságnál fogva, mellyben alkotva lőnek, igazságtalan, mint illyen embertelen 's kegyetlenekké fajultak. Mikép támadtak, mint fejlődtek és változtak e' törvények ? érdekesen előadta Sztrokay Antal úr azon értekezésében,melylyet e' czím alatt olvasott körünkben: „A' hitelezők és adósok közti viszonyok' szemléje, különösen a' régi nemzeteknél." A' tárgyat értekező ott fogta föl, hol Sz trokay bevégezte ; 's előre bocsátván az adósok' megítélését szabályozó törvény' vázlatos történetét hazánkban , igyekezett kimutatni, miszerint e' törvény jogtalan, czélszerűtlen, 's káros hatású a' társaságra, sőt magára a' közhitelre is, mellynek érdekében pedig leginkább szokott védetni. *) Ez értekezés egész terjedelmében , Kilián Györgynél fog legközelebb megjelenni. 1