Magyar Academiai Értesítő, 1848 (8. évfolyam)

1848 / 1. szám

2 MAGYAR ACADEM IAI ÉRTESÍTŐ. VIII. ÉV. Az Iső szakaszban előadta: „Az adós személyének meg­ítélése iránti törvényeket hazánkban." Werbőczy H.tkönyvén, mellynek II. r. 68., és ΠΙ. r. 28. czi­mei szerint: az adós,ki fizetni nem képes, 15 napra a' biró ál­t il bezáratván, ha ezen idő alatt hitelezőjét ki nem elégíti, vagy vele meg nem egyezik: eskü alatt kényszeritendő arra, hogy an­nak , mit szolgálata vagy koldulása által szerez, hitelezőjének, hetenként egy harmadát átadja; ha pedig ezen fogadását meg­szegné , hitelezője őt bárhol is elfoghatja 's bezárathatja. E' törvény'eredetének kimutatására fölhozta, miként az Árpád-házbeli királyok' idejéből nem találunk ide vonatkozó tör­vényt. —Sz. István a'rabszolgaságot megszüntetni 'snem sza­porítani akarta. — Sz. László és Kálmán királyaink'törvé­nyei telvék a' tolvajok, hatalmaskodók, stb elleni rendszabá­lyokkal: de a' fizetni nem képes adósokról nem rendelkeznek ; — mégII. Endre' korából semmutattathatik föl törvény,melly a' fizetni nem képes adós' személyét megítéltetni rendelné. A' vegyes házbeli fejdelmek alatt "Zsigmond király' Ilik, vagyis kisebb rendelvényében fordul elő 1 e g e 1 ő s ζ ö r az adós­ság szó ; de mindig még a' hatalmaskodási, kárositási stb tet­tek' kíséretében, ugy azonban, hogy az adós már, ha nem fi­zethet , személyesen is letartóztathatik a' biró által. Corvin M á t y á s' VI. vagyis nagyobb rendelvénye' 29. czikkében van az első törvény tisztán az adósokról 's hite­lezőikről; melly aztán II. Ulászló alatt megujíttatott 'snémi részben bővíttetett is. Ezen időben esik Werb őczy' alakzása is az adós'személyének megítéléséről. E' törvény azonban, mint Ki t to ni cs' 98ik kételyéből tudjuk, 1619ben már elavult. Az austriai házból származott uralkodók alatt az 1659: 31. t.cz. egyenesenaz adóssági perekben hozott ítéletek' vég­rehajtását szabályozza; de az adós' személyének megítéléséről szóval sem emlékezik. És hallgatnak arról későbbi törvényeink is. Az 1807. 12. t.cz. pedig a'csalárd bukások'megszünteté­sét -czélozva, végszavaiban a' Htk. III. r. 28. czimét egyene­sen és kizárólag a' csalárd bukottak' irányában rendeli alkal­mazandónak , miből nem alap nélkül vonhatni le a' következ­tetést , miszerint W e r b ő c ζ y η e k már Kitt onics' korában elavult törvényét, a' magyar törvényhozás 1807ben csupán a' csalárd bukottakra nézve akarta újra gyakorlatba tétetni. Az 1840ben keletkezett 's 1844ben bővített hiteltörvények, jóllehet a'váltóvégrehajtásokat részletesen tárgyalják, az adós' személyének lefoglalhatásáról avagy hitelezőjének átadatásá­ról, szóval megítéléséről, említést nem tesznek. Miután pedig a' váltótörvényszékek Werbőczy III. r. 38. czimét a' váltó-vég­rehajtásoknál fölelevenítették ; a' hétszemélyes tábla 1845diki

Next

/
Thumbnails
Contents