A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1871 (5. évfolyam)

1871 / 1. szám

Érkezett 1811. január 2. Postára adatott vidéken 1870. dec. 30-án. X. Rövidlátók. Vígjáték 5 felvonásban. Jelige : „Lelkünknek ösztönápolt hajlama Ép oly fogékony roszra, hím­re mint Véralkotásunk a himlőre, min Mindőnknek át kell esnünk egyaránt, S míg át nem estünk rajta, soha sem Tudhatjuk bizton, hol ragad reánk." Mind e pályamunkák — miután a két utóbbi is a határidő lefolyása előtt tétetett postára, s miután a bekötetlenül érkezett IX. számúra az Akadémia nem kivánta a sza­bályok teljes szigorát alkalmazni — pályázásra bocsáttatván, megbiráltatás végett az I. osztályhoz tétetnek át ; rendben talált jeligés leveleik pedig, az Akadémia s az elnöklő tag pecsétjével, közös borítékba zárva, levéltári őrizet alá adatnak. 2.) A főtitkár, sürgősségnél fogva, bejelenti a nagy vallás és közoktatási ministe­rium Budán 1870. dec. 30-án, 29636. sz. a. kelt k. leiratát, melyben az Akadémia fel­hivatik, hogy a f. évben Londonban tartandó kiállításon, a birtokában lévő nevezetesebb régibb nyomtatványok, az általa kiadott tudományos közlemények, évi jelentések, latin nyelven kiadott Monumenták és egyéb alkalmas tárgyak beküldése által, magát képvi­seltesse , s azok jegyzékét i. é. január 15-ig a nevezett kiállításra Magyarország részéről biztosul kinevezett Posner Károly Lajos úrnál jelentse be. Ámbár az Akadémia, 1870. nov. 28-i összes ülésében, Posner úrnak e tárgyra vonatkozó egyenes felhívását, részint a megszabott idő rövidsége, részint más körül­mények tekintetbe vételével, ez­úttal mellőztetni határozta ; tekintve mégis a kormány részéről jött jelen felszólítást, a keblében levő állandó könyvtári bizottságot kiküldi a végre, hogy először is a londoni tárlat eredeti tervrajzát megvizsgálva, szerezzen meg­győződést arról, vajon e kiállítás, mely eredetileg a kézmű­ipar számára terveztetett — kiterjed-e a tudomány tárgyaira, s ah­oz képest intézkedjék, jelentése az összes üléshez beváratván. Ugyanakkor Az I. osztály első ülése (nyelv és széptud.). Toldy Ferencz majd Ballagi Mórr. tt. helyettes elnöklete alatt. 4) (1) Zichy Antal néhány meleg szóval megköszönvén az Akadémia tagjainak iránta való ügyeimet, székfoglaló gyanánt Q. Horatius Flaccus összes szatíráinak magyar fordítását mutatja be s azt egy „Horatius sza­tíráiról" czímű bevezető értekezéssel kiséri, melyben Róma nagy költő­jét főleg etnikai szempontból bírálgatja s igazolja az ellene időnként tá­masztott vádak irányában. A szatírák e két könyve mintegy tükörben láttatja velünk az azon­kori római erkölcsöknek vagyis inkább erkölcstelenségnek minden tudós értekezésnél tanulságosabb és találóbb képét, nagyítás és torzítás nélkül. De a tanulság, melyet e korrajzokból levonhatunk, nincs helyhez, időhöz kötve, s azért nem évül el soha.

Next