Akadémiai Értesítő, 6. kötet (1895. évfolyam)

1895 / 6. szám

Megjelenik ^ AKADÉMIAI ^ ^^ minden hó 15-én -w-^ -p-v »-p» -p-^ ^ r Г fi S~\ s kiadó hivatal a három-négy ívnyi JJj J^ Jij ^ J^ ^J Magyar Tudom. tartalommal. Akadémiában. SZERKESZTI SZILY KÁLMÁN. VI. KÖTET. 1895. Június 15. 6. FÜZET. Elnöki megnyitó beszéd. B. Eötvös Loránd akadémiai elnöktől. (Előadta a május hó 12-ikén tartott közülésen.) Tisztelt gyülekezet ! E mai napon, mely Akadémiánknak nemcsak ünnepe, hanem évi beszámoló napja is, azzal a megnyugtató tudattal léphetünk működésünk iránt érdeklődő pártfogóink, barátaink és az egész magyar közvélemény elé, hogy kötelességünket ez évben is híven teljesítettük. De talán még nem elég ez az ünnepi örömre. Szeretnék már egyszer hallani a diadalmi harsonát, mely a magyar tudo­mány dicsőségét hirdetve, világra szólna, s a helyett még mindig csak az ébresztő tárogató szerényebb hangjait hozhatjuk rezgésbe, mert az önámításnak oly köznapivá vált hibájába esnünk ezen a helyen legkevésbbé szabad. Mi tagadás benne, nemzetünk a tudományos világban még nem foglalta el azt az állást, a­mely öt számának arányában és politikai súlyának megfelelően, a többi nemzetek között megilleti s a melyet sokoldalú képességével, ha komolyan hozzálátna, bi­zonyára rövid idő alatt el tudna foglalni. Egy nehéz akadály áll itt utunkban, bizonyos elzárkózottság a világ tudományától, a melyben élünk, s a­mi ennél még vesze­delmesebb, az a tetszelgés ez elzárkózottságunkban, a­mely külö­nösen napjainkban nemzeti feladataink egyoldalú felfogása folytán közvéleményünkben majdnem népszerűvé vált. Nincsen nemzet a világon, melynek jobban fájna az idegen­nek gáncsa, nincsen nemzet, a­mely büszkébb volna azon fiaira, a­kik a világ szeme láttára lobogtatták a nemzeti zászlót, akár a harczi dicsőség, akár a tudomány vagy a művészet jelvényeit hordozta az magán; nincsen nemzet, melynek forróbb kívánsága AKAD. ÉRTÉS. VI. 21

Next