Akadémiai Közlöny, 1970 (19. évfolyam, 1-20. szám)
1970-09-16 / 14. szám
1%-os bérszínvonal emelkedésig mintegy 150%, 1-2%-ig mintegy 200%, 2%-on felül pedig mintegy 300%). A részesedési alap bérfejlesztési befizetés után fennmaradó része az eddigi szabályok szerint használható fel. Az egy főre jutó bér + nyereség által meghatározott átlagbérszínvonal növekedést kedvezményes (50%-os) befizetés mellett veheti igénybe a vállalat akkor is, ha a tárgyévben nem élt a teljes béremelési lehetőséggel, hanem ezt a tárgyévet követő évben (években) használta fel. Ha az egy főre jutó bér -s nyereség értéke az előző évhez képest csökken, a már elért bérszínvonal tartása esetén is a 10/b. pont alapján kell befizetést eszközölni. 11. Az egy főre jutó bér + nyereség mutatóban a létszám meghatározását úgy kell szabályozni, hogy a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak alkalmazása ne torzítsa a vállalati átlagbérszínvonalat. Ezzel összhangban kell szabályozni az átlagbérszínvonal számításánál figyelembe vett létszámot is. 12. Az 1971. évi elszámolás alapjául szolgáló bázis átlagbérszínvonal az 1970. évi tényleges átlagbérszínvonal, kivéve, ha az egy főre jutó felhasználható részesedési alap 1969. évihez viszonyított csökkentése mellett emelték az átlagbérszínvonalat. Ebben az esetben korrigálni kell az 1970. évi tényleges bérszínvonalat az egy főre jutó felhasználható részesedési alap csökkenésének megfelelően. Amennyiben az 1969. évihez viszonyított átlagbérszínvonal emelés nem haladja meg a 3%-ot, az 1970. évi tényleges átlagbérszínvonalat kell elfogadni bázisul akkor is, ha az egy főre jutó felhasználható részesedési alap csökkent. Az 1972. év és a további évek elszámolásánál mindenkor az előző évi átlagbérszínvonal szolgál bázisul. A személyi jövedelmekkel való gazdálkodás folyamatossága érdekében biztosítani kell, hogy az új bérszabályozásra való átállásból adódó átrendeződés során ne jöjjenek létre szélsőséges változások a személyi jövedelmek színvonalában. 13. A bérszabályozásnak ezt a módszerét a szocialista iparban és a kivitelező építőiparban kell alkalmazni. A kivitelező építőiparban és az építőanyagiparban a szakmai sajátosságoknak megfelelő, hatékonyabb bérformák alkalmazásának elősegítése érdekében a 10/a. pontban jelzettnél magasabb koefficienst kell alkalmazni az 50%-os befizetési kötelezettséggel járó bérszínvonal-emelkedés meghatározásához. 1414. Az alapbér- és besorolási rendszereket úgy kell továbbfejleszteni, hogy a mainál jobban biztosítsák a helyes kereseti arányok kialakulását, és tegyék lehetővé az alapbéreknek a teljesítmények, egyéni munkaeredmények, a szakképzettség, a gyakorlati tapasztalatok és a munkával együtt járó felelősség szerinti erőteljesebb differenciálódását. Az új alapbér-rendszert a termelő ágazatokban 1971-ben be kell vezetni. II. Egyes gazdasági tevékenységekre vonatkozó eltérő szabályok 1. A belkereskedelmi, illetve -forgalmi tevékenységben nagy súlyt kell helyezni a lakosság jó áruellátásának biztosítására, a választék bővítésére, az ellátás érdekében szükséges biztonságos készletgazdálkodásra. Ezeket is mérlegelve: — A már ma is érvényes kereskedelmi adót minden kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó egységre ki kell terjeszteni a nyereségérdekeltség fokozása és a kereskedelmi tevékenységen belül a gazdálkodás feltételeiben megmutatkozó aránytalanságok feloldása érdekében. Az azonos feltételek megteremtése érdekében a kereskedelmi adó, illetve annak megfelelő elvonása (tevékenységük arányában) kiterjed azokra a vállalatokra és szövetkezetekre is, amelyek mellék- vagy kiegészítő tevékenységként kereskedelemmel foglalkoznak. A kereskedelmi adó mértéke általában az árbevétel 1,5%-a, de részbeni vagy teljes mentesítéseket kell adni kereskedelmi szakmánként, a gazdálkodás feltételeiben objektíven meglevő különbségek kiegyenlítésére, kereskedelempolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében preferenciák nyújtására (periférikus és peremkerületek ellátása), illetve szövetkezeti tulajdonforma miatt. A nyereség megosztásánál a készletgazdálkodásban szükséges kedvező feltételek kialakítására a tényleges forgalom emelkedésével arányosan növelt báziskészletet kell a vállalatoknak figyelembe venniük. Ez többleteszközök képződését teszi lehetővé a fejlesztési alapban, amely készletfinanszírozásra használható fel. (Ahol a forgalom csökken, továbbra is a tényleges árukészletet kell figyelembe venni a nyereségmegosztáskor.) A rendszer végleges kialakítása során figyelemmel kell lenni a termékforgalmazás különböző csatornái közötti választási lehetőség biztosítására. A fejlesztési nyereségrész átlagadókulcsának kialakításakor figyelemmel kell lenni a tartós készletnövekedés finanszírozására (adókedvezmény a tartós készletnövekedés pénzügyi fedezetét szolgáló forgóalapbővítésre) és a kiskereskedelemben az amortizáció visszahagyott mértékére. A belkereskedelmi ágazat területén a kedvezményezett bérszínvonalnövekedést az egy főre jutó vállalati jövedelem helyett a forgalom és az egy főre jutó forgalom növekedésétől kell függővé tenni. 2. A külkereskedelmi ágazatban a nyereség és az érdekeltség megfelelő kialakítása érdekében. — A külkereskedelmi és a belföldi vállalatok közötti kapcsolatban jelenleg érvényes indikatív bizományi jutalék (árrés) kulcsokat felül kell vizsgálni és a kereskedelempolitikai következményeknek megfelelően differenciálni kell. — A vállalatok piaci helyzetének különböző adottságai folytán az ágazaton belüli nagymérvű jövedelemkülönbségek csökkentése és a jövedelem egy részének központosítása céljából a külkereskedelmi ágazatban is be kell vezetni megfelelő mértékű kereskedelmi adót.