Alföldi Ujság, 1948. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-01 / 1. szám

IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY­I Szociáldemokrata pártlap | SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH-TÉR L. 1948. JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK. | Megjelenik hétfő kivételével mindennap reggel !___________________________TELEFON: 79. ARA: 40 FILLÉR. Az igazi béke esztendeje írta: Marosán György­ ­ Az új esztendő küszöbén száma­dást kell végeznünk ma­gunkban. E számadást egyetlen mondatban összefoglalhatjuk: nem szűntünk­­meg és nem szű­nünk meg a magyar nép boldo­gulásán fáradozni. Az elmúlt év szakadatlan harcok sorozata volt. Voltak hónapok, amikor a csüggedés is erőt vett a dolo­gozokon. Történtek események, amelyek megzavarták egyesek tisztánlátását és ha visszaesés nem is következett be munkánk­ban, előrehaladásunknak meg­lassult az üteme. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban felismertük, hogy az ingadozás, érzelmek és tettek között, nem a szocialisták sajátossága. A lezárult év egy nagy kér­dést adott fel a magyar nép­nek: szolgaság, vagy szabad­­­ság, háború, vagy béke. A kér­dést kívülről adták fel, az im­perialista tőke harsogta, mag­csillogtatva a­ Starshall-terv ké­pében a dollár fényét és az dombomba mutogatásával , a világ pusztulását.­­Hazánkban volt egy idő, amikor azoknak a reménye, akik a demokrácia haláláért imádkoznak, nem lát­szott meddőnek. demokrácia minden erőinek kemény össze­fogására volt szükség, hogy ki­védhessük a támadásokat. A választásokból pártunk is erő­sebben, tisztultabban és hatá­rozottabb politikai arcéllel ke­rült ki, hogy a béke felé ve­zesse­­a dolgozók Magyarorszá­gát. Az új esztendő feladatainak elvégzéséhez az elmúlt­ év ta­pasztalatai adnak erőt. Az el­múlt esztendő számos alkalmat nyújtott arra, hogy tanuljunk a történelmi leckék sorozatából. Büszkék vagyunk arra, hogy le­rakhattuk olyan építő politika alapjait, amely hozzásegítette M­agyarországot ahhoz, hogy a világ népeinek békéjét, a de­mokráciák és a szocializmus építését kívánja szívvel, lélek­kel. De hogy ez az év az igazi béke esztendeje legyen, meg kell erősítenünk a demokratikus rendszerünket s meg kell erő­­sítenünk szövetségünket a világ szabadságszerető népeivel. Gaz­dasági téren, csupán egy el­­végeznivalónnk van: győzelemre segíteni a hároméves tervet, hogy jobb életlehetőségeket biz­tosítva újabb és újabb tervek­kel tegyük virágzóvá az­ orszá­got. Kétségtelen, az elmúlt évben alaposan megtizedelték a belső­­akció sorait. De ki mondaná, hogy a demokráciának nincse­nek többes ellenségei Magyar­­országon? Ki mondaná, hogy nincsenek már olyanok, akik még mindig külföldre­ kacsin­gatnak? Magyarországnak nincs szüksége többé politikai kalan­dorokra és meg kell szabadí­tani a­­magyar népet attól a­ te­hertételtől, amely az állami és közigazgatási gépezetben még mindig jelen van a reakció ké­pében. Szorosabbá kell tennünk a másik munkáspárttal való együttműködésünket és bízunk abban, hogy sikerül végleg min­den akadályt eltávolítani ennek az együttműködésnek az útjá­­ból, amely a két párt és vele a magyar dolgozók építő mun­kálkodását zavarhatná. Mivel a béke ügyét akarjuk szolgálni, azon fáradozunk, hogy mi magunk is és a világ valamennyi népe szabadon vá­­­­lassza meg útját. Azzal a por­­hintéssel szemben, amely azt akarja elhitetni, hogy Kelet és Nyugat között áthidalhatatlan ellentétek vannak, azt kiáltjuk: nincsenek ellentétek a világ ré­szei, sem, a népek között, ellen­tétek csupán az imperialista tő­ke és a dolgozók törekvései között vann­ak. Ahogy Nyugaton a francia és az olasz fr­unkás­­osztály szembeszegül a tőke zsarnokságával, ahogy Görög­országban küzd a nép az ide­gen bitorlók­­ellen, úgy fordulna szembe a magyar, román, len­gyel, jugoszláv és csehszlovák nép is, ha jogaiért és szabad­ságáért kellene küzdenie. Ezért van, hogy mi minden mester­kedés ellenére. Kelet-Európa többi demokratikus országával együtt haladunk a szabadon vá­lasztott úton, amely a béke és­ a szabadság erőivel való együtt­működés megszilárdító­óhoz ve­zet. Ebben kifejezésre jut pár­tunk egész külpolitikai irány­zata. A béke, a népek összefogásá­nak politikája, a gazdasági kapcsolatok kimélyítését is je­lenti, de nem kizsákmányoló alapon, hanem áthatva a segítő­készségtől. A magyar nép egy­szer már ki volt szolgáltatva a német monopóltőkének és megtanulta: fel kell áldomia ha­zája­ függetlenségét is. Le kell mondania gazdasági törekvései­ről, szolgaságot kell vállalnia, ha e­­ged az imperialista kény­szerítésnek. Ezért választjuk a szabad összeköttetések útját és demokráciánk gazdasági szer­ződései elsősorban a Szovjet­unióval, Jugoszláviával és sor­ra a többi országgal, bizonyít­ják: a béke és szabadság útja gazdasági téren is meghozza gyümölcsét, így tudjuk minden erőnket a hároméves tervünk szolgálatába állítani és ha a hároméves ter­vet maradéktalanul végrehajtjuk, nemcsak magasabb életszínvo­nalat nyújthatunk a magyar nép­nek, hanem leraktuk alapját a következő hároméves tervnek is. Ha­ valóban azt kívánjuk, hogy ez az év az igazi béke­­eszten­deje legyen, ne tántorodju­­k el e célok követésétől. Ez az év a magyar szabadságharc cente­­ná­is esztendeje. Ami 100 évvel ezelőtt még vérbeborult és rész­ben csak jelkép maradt,­­ most valósággá válik. A­ magyar sza­badság nem ábránd többé. De nekünk szocialistáknak tudnunk kell azt is, hogy a szocializmus is centenáriumot ünnepel: a marxi mű alapjait is 100 év­ivel ezelőtt rakták le. Amit Marx 100 éve a Kommunista Kiált­ványban még csak lehetőségnek gondolt, a szocialista­­társada­lom­ megteremtése sem ábránd többé. A béke és szabadság­­harc történetének esztendejében segítsük előbbre a magyar né­e­pet, hogy átléphesse az új tár­sadalom­­küszöbét. Lemondott Mihály román király: Kikiáltották Romániában a népi köztárs­ i köztársaság el­ső elnöke Groza miniszterelnök lesz — Mihály volt király repülőgépen elhagyta az országot — Miniszterelnökké valós­z­­r­­űen Gheorghe­ Dej minisztert nevezik ki kedden a délutáni órákban az Associated Press hírügy­nökség szűkszavú távirata jelentette, hogy Mihály ro­mán király — aki csak pár napja tért haza az angol trónörökösnő lakodalmi ün­nepségeiről — lemondott Románia trónjáról. Ezt a híradást követte nemsokára a román rádió bejelentése is s egyben mikrofonba ol­vasták Mihály király kiált­ványát a román néphez, amelyben le­jelentette le­mondását és közölte annak okát. A király kiáltványa hangsúlyozta, hogy a román életben bekövetkezett át­­alakulások folytán a jelen­­legi alkotmány életképtelen­nek bizonyult és a monarchia nem felel meg többé a je­lenlegi államrendszernek, sőt komoly akadályt jelen­tene. Ezért a maga és leendő utódok nevében lemond mindennemű a királysággal járó kiváltságról. Kikiáltják a népi köztársaságot Később érkezett rádióje­lentések szerint Groza Pé­ter miniszterelnök a király kiáltványa után felszólítást intézett a román néphez, hogy kiáltsa ki a népi köz­társaságot. A király lemondása után a román nemzetgyűlés rend­kívüli ülésre ült össze. Groza miniszterelnök bejelentette a képviselőháznak Mihály király lemondását és felol­vasta a lemondásról kiadott kiáltványt. Ezt követően a képviselőház lelkes helyes­lése közepette olvasta fel a kormány kiáltványát az or­szág népéhez. Sadoveanu, a képviselő­ház elnöke bejelentette, hogy a parlament tudomásul veszi a király lemondását és kikiáltja a népköztársa­ságot. Az elnök Groza lesz Román parlamenti körök­ben úgy tudják, hogy a köz­társaság elnökévé Groza je­lenlegi miniszterelnököt vá­lasztják meg, a kormány elnöke pedig Gheorghiu Dej lesz ■* A köztársaság kikiáltása alkalmával a hadügyminisz­ter felhívással fordult a had­sereg tagjaihoz, hogy tegyék le az esküt a román népi köztársaságra. A szabadsá­golt katonáknak is azonnal jelentkezniök kell esküté­telre. Mihály román király hírek szerint kedden délután 5 órakor repülőgépen elhagyta az országot. ---------oooOooo---------< A hároméves terv vásárhelyi beruházásai 1947-ben A hároméves terv 1947. au­gusztus 11-ével indult. Az elmúlt hónapokra visszatekintve jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy úgy országos, mint vásárhelyi viszonylatban kiadói munkát végzett. Ha figyelembe vesszük az immár 3 éve tartó aszályt, valamint a Vásárhelyt ért ször­nyű vihar- és jégkárt, végül azt, hogy a város gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetben van, mégis egész sereg olyan beru­házást eszközöltek, amire a terv végrehajtásában nem is számí­tottunk. A hároméves tervhez való hozzájárulásaként az 1947 —1948 as évre­­közel 3 millió fo­rint értékű beruházást eszközölt. A várostól — mint közülettől — ennél többet kivánni nem is le­het. Csoda,­­hogy anyagi nehéz­ségei ellenére ennyit is áldoz­hatott, illetve áldozott. Kiáradt a Tisza , négy községet kiürítenek Takács Ferenc személyesen irányítja a munkálatokat . A Kárpátokban hirtelen bekövetkezett olvadások kö­vetkeztében a Tisza vízállása ugrásszerűen emelkedett és a határmenti Bökény köz­ségnél a Tisza gátját mint­egy 250 méter hosszúságban átszakította. A víz a magyar területen lévő Uszka, Tisza­becs, Milata és Magasliget nevű községek felé húzó­dik. A vármegyei hatóságok elrendelték a községek ki­ürítését. Takács Ferenc elvtárs, árvízvédelmi kormánybiztos, a hír vétele után nyomban személyesen indult a veszé­lyeztetett községekbe, hogy a kiürítési és egyéb véde­kezési munkálatokat szemé­lyesen irányítsa. A védeke­zéshez szükséges anyagokat, műszaki alakulatokat, to­vábbá a kiürítéshez szüksé­ges járműveket Takács elv­társ a veszélyeztetett lakos­ság rendelkezésére bocsáj­­totta. ---------ocogooo---------| A TERVHIVATAL BERUHÁZÁSA A beruházások javarésze már megtörtént, egy része folyamat­ban van, és még az első év le­járta előtt lebonyolításra kerül. Ilyen például a vágóhídi és­­a gyeptelepi új mélyfúrású ártézi­­kút létesítése is, amelyet a ta­vasz folyamán hajt végre a tör­vényhatóság. Ezek a beruházá­sok városi vonalon futnak. A Tervhivatal az Öntözésügyi Hivatal útján 1947. augusztus 1-ike óta 1.180.000 forintot utalt ki, amelyből 900.000 forintot az öntözőberendezések létesítésére fordítottak. Ezzel lehetővé vált, hogy az idén már 1400 k. hold területről öntözésre jelentkeztek termelőink. Műtárgyakon kívül elkészült a Gyulai-csatorna, amely fá, kopáncsi fennsíkot köti össze­ az öntözőrendszerrel (6800 fm), elkészült a­ szöllőhalom-ke­­selyesi csatornabővítés, a solt­­páloi csatorna. A rizsföldek ön­tözésének lehetősége is meg­nyílt, ami rendkívül nagy hasz­not jelentene, mert a csaknem hasznavehetetlen szikeseket­­.

Next