Alföldi Ujság, 1948. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1948-01-01 / 1. szám
IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI Szociáldemokrata pártlap | SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOSSUTH-TÉR L. 1948. JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK. | Megjelenik hétfő kivételével mindennap reggel !___________________________TELEFON: 79. ARA: 40 FILLÉR. Az igazi béke esztendeje írta: Marosán György Az új esztendő küszöbén számadást kell végeznünk magunkban. E számadást egyetlen mondatban összefoglalhatjuk: nem szűntünkmeg és nem szűnünk meg a magyar nép boldogulásán fáradozni. Az elmúlt év szakadatlan harcok sorozata volt. Voltak hónapok, amikor a csüggedés is erőt vett a dologozokon. Történtek események, amelyek megzavarták egyesek tisztánlátását és ha visszaesés nem is következett be munkánkban, előrehaladásunknak meglassult az üteme. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban felismertük, hogy az ingadozás, érzelmek és tettek között, nem a szocialisták sajátossága. A lezárult év egy nagy kérdést adott fel a magyar népnek: szolgaság, vagy szabadság, háború, vagy béke. A kérdést kívülről adták fel, az imperialista tőke harsogta, magcsillogtatva a Starshall-terv képében a dollár fényét és az dombomba mutogatásával , a világ pusztulását.Hazánkban volt egy idő, amikor azoknak a reménye, akik a demokrácia haláláért imádkoznak, nem látszott meddőnek. demokrácia minden erőinek kemény összefogására volt szükség, hogy kivédhessük a támadásokat. A választásokból pártunk is erősebben, tisztultabban és határozottabb politikai arcéllel került ki, hogy a béke felé vezessea dolgozók Magyarországát. Az új esztendő feladatainak elvégzéséhez az elmúlt év tapasztalatai adnak erőt. Az elmúlt esztendő számos alkalmat nyújtott arra, hogy tanuljunk a történelmi leckék sorozatából. Büszkék vagyunk arra, hogy lerakhattuk olyan építő politika alapjait, amely hozzásegítette Magyarországot ahhoz, hogy a világ népeinek békéjét, a demokráciák és a szocializmus építését kívánja szívvel, lélekkel. De hogy ez az év az igazi béke esztendeje legyen, meg kell erősítenünk a demokratikus rendszerünket s meg kell erősítenünk szövetségünket a világ szabadságszerető népeivel. Gazdasági téren, csupán egy elvégeznivalónnk van: győzelemre segíteni a hároméves tervet, hogy jobb életlehetőségeket biztosítva újabb és újabb tervekkel tegyük virágzóvá az országot. Kétségtelen, az elmúlt évben alaposan megtizedelték a belsőakció sorait. De ki mondaná, hogy a demokráciának nincsenek többes ellenségei Magyarországon? Ki mondaná, hogy nincsenek már olyanok, akik még mindig külföldre kacsingatnak? Magyarországnak nincs szüksége többé politikai kalandorokra és meg kell szabadítani amagyar népet attól a tehertételtől, amely az állami és közigazgatási gépezetben még mindig jelen van a reakció képében. Szorosabbá kell tennünk a másik munkáspárttal való együttműködésünket és bízunk abban, hogy sikerül végleg minden akadályt eltávolítani ennek az együttműködésnek az útjából, amely a két párt és vele a magyar dolgozók építő munkálkodását zavarhatná. Mivel a béke ügyét akarjuk szolgálni, azon fáradozunk, hogy mi magunk is és a világ valamennyi népe szabadon válassza meg útját. Azzal a porhintéssel szemben, amely azt akarja elhitetni, hogy Kelet és Nyugat között áthidalhatatlan ellentétek vannak, azt kiáltjuk: nincsenek ellentétek a világ részei, sem, a népek között, ellentétek csupán az imperialista tőke és a dolgozók törekvései között vannak. Ahogy Nyugaton a francia és az olasz frunkásosztály szembeszegül a tőke zsarnokságával, ahogy Görögországban küzd a nép az idegen bitorlókellen, úgy fordulna szembe a magyar, román, lengyel, jugoszláv és csehszlovák nép is, ha jogaiért és szabadságáért kellene küzdenie. Ezért van, hogy mi minden mesterkedés ellenére. Kelet-Európa többi demokratikus országával együtt haladunk a szabadon választott úton, amely a béke és a szabadság erőivel való együttműködés megszilárdítóóhoz vezet. Ebben kifejezésre jut pártunk egész külpolitikai irányzata. A béke, a népek összefogásának politikája, a gazdasági kapcsolatok kimélyítését is jelenti, de nem kizsákmányoló alapon, hanem áthatva a segítőkészségtől. A magyar nép egyszer már ki volt szolgáltatva a német monopóltőkének és megtanulta: fel kell áldomia hazája függetlenségét is. Le kell mondania gazdasági törekvéseiről, szolgaságot kell vállalnia, ha eged az imperialista kényszerítésnek. Ezért választjuk a szabad összeköttetések útját és demokráciánk gazdasági szerződései elsősorban a Szovjetunióval, Jugoszláviával és sorra a többi országgal, bizonyítják: a béke és szabadság útja gazdasági téren is meghozza gyümölcsét, így tudjuk minden erőnket a hároméves tervünk szolgálatába állítani és ha a hároméves tervet maradéktalanul végrehajtjuk, nemcsak magasabb életszínvonalat nyújthatunk a magyar népnek, hanem leraktuk alapját a következő hároméves tervnek is. Ha valóban azt kívánjuk, hogy ez az év az igazi békeesztendeje legyen, ne tántorodjuk el e célok követésétől. Ez az év a magyar szabadságharc centenáis esztendeje. Ami 100 évvel ezelőtt még vérbeborult és részben csak jelkép maradt, most valósággá válik. A magyar szabadság nem ábránd többé. De nekünk szocialistáknak tudnunk kell azt is, hogy a szocializmus is centenáriumot ünnepel: a marxi mű alapjait is 100 évivel ezelőtt rakták le. Amit Marx 100 éve a Kommunista Kiáltványban még csak lehetőségnek gondolt, a szocialistatársadalom megteremtése sem ábránd többé. A béke és szabadságharc történetének esztendejében segítsük előbbre a magyar néepet, hogy átléphesse az új társadalomküszöbét. Lemondott Mihály román király: Kikiáltották Romániában a népi köztárs i köztársaság első elnöke Groza miniszterelnök lesz — Mihály volt király repülőgépen elhagyta az országot — Miniszterelnökké valószrűen Gheorghe Dej minisztert nevezik ki kedden a délutáni órákban az Associated Press hírügynökség szűkszavú távirata jelentette, hogy Mihály román király — aki csak pár napja tért haza az angol trónörökösnő lakodalmi ünnepségeiről — lemondott Románia trónjáról. Ezt a híradást követte nemsokára a román rádió bejelentése is s egyben mikrofonba olvasták Mihály király kiáltványát a román néphez, amelyben lejelentette lemondását és közölte annak okát. A király kiáltványa hangsúlyozta, hogy a román életben bekövetkezett átalakulások folytán a jelenlegi alkotmány életképtelennek bizonyult és a monarchia nem felel meg többé a jelenlegi államrendszernek, sőt komoly akadályt jelentene. Ezért a maga és leendő utódok nevében lemond mindennemű a királysággal járó kiváltságról. Kikiáltják a népi köztársaságot Később érkezett rádiójelentések szerint Groza Péter miniszterelnök a király kiáltványa után felszólítást intézett a román néphez, hogy kiáltsa ki a népi köztársaságot. A király lemondása után a román nemzetgyűlés rendkívüli ülésre ült össze. Groza miniszterelnök bejelentette a képviselőháznak Mihály király lemondását és felolvasta a lemondásról kiadott kiáltványt. Ezt követően a képviselőház lelkes helyeslése közepette olvasta fel a kormány kiáltványát az ország népéhez. Sadoveanu, a képviselőház elnöke bejelentette, hogy a parlament tudomásul veszi a király lemondását és kikiáltja a népköztársaságot. Az elnök Groza lesz Román parlamenti körökben úgy tudják, hogy a köztársaság elnökévé Groza jelenlegi miniszterelnököt választják meg, a kormány elnöke pedig Gheorghiu Dej lesz ■* A köztársaság kikiáltása alkalmával a hadügyminiszter felhívással fordult a hadsereg tagjaihoz, hogy tegyék le az esküt a román népi köztársaságra. A szabadságolt katonáknak is azonnal jelentkezniök kell eskütételre. Mihály román király hírek szerint kedden délután 5 órakor repülőgépen elhagyta az országot. ---------oooOooo---------< A hároméves terv vásárhelyi beruházásai 1947-ben A hároméves terv 1947. augusztus 11-ével indult. Az elmúlt hónapokra visszatekintve jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy úgy országos, mint vásárhelyi viszonylatban kiadói munkát végzett. Ha figyelembe vesszük az immár 3 éve tartó aszályt, valamint a Vásárhelyt ért szörnyű vihar- és jégkárt, végül azt, hogy a város gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetben van, mégis egész sereg olyan beruházást eszközöltek, amire a terv végrehajtásában nem is számítottunk. A hároméves tervhez való hozzájárulásaként az 1947 —1948 as évreközel 3 millió forint értékű beruházást eszközölt. A várostól — mint közülettől — ennél többet kivánni nem is lehet. Csoda,hogy anyagi nehézségei ellenére ennyit is áldozhatott, illetve áldozott. Kiáradt a Tisza , négy községet kiürítenek Takács Ferenc személyesen irányítja a munkálatokat . A Kárpátokban hirtelen bekövetkezett olvadások következtében a Tisza vízállása ugrásszerűen emelkedett és a határmenti Bökény községnél a Tisza gátját mintegy 250 méter hosszúságban átszakította. A víz a magyar területen lévő Uszka, Tiszabecs, Milata és Magasliget nevű községek felé húzódik. A vármegyei hatóságok elrendelték a községek kiürítését. Takács Ferenc elvtárs, árvízvédelmi kormánybiztos, a hír vétele után nyomban személyesen indult a veszélyeztetett községekbe, hogy a kiürítési és egyéb védekezési munkálatokat személyesen irányítsa. A védekezéshez szükséges anyagokat, műszaki alakulatokat, továbbá a kiürítéshez szükséges járműveket Takács elvtárs a veszélyeztetett lakosság rendelkezésére bocsájtotta. ---------ocogooo---------| A TERVHIVATAL BERUHÁZÁSA A beruházások javarésze már megtörtént, egy része folyamatban van, és még az első év lejárta előtt lebonyolításra kerül. Ilyen például a vágóhídi ésa gyeptelepi új mélyfúrású ártézikút létesítése is, amelyet a tavasz folyamán hajt végre a törvényhatóság. Ezek a beruházások városi vonalon futnak. A Tervhivatal az Öntözésügyi Hivatal útján 1947. augusztus 1-ike óta 1.180.000 forintot utalt ki, amelyből 900.000 forintot az öntözőberendezések létesítésére fordítottak. Ezzel lehetővé vált, hogy az idén már 1400 k. hold területről öntözésre jelentkeztek termelőink. Műtárgyakon kívül elkészült a Gyulai-csatorna, amely fá, kopáncsi fennsíkot köti össze az öntözőrendszerrel (6800 fm), elkészült a szöllőhalom-keselyesi csatornabővítés, a soltpáloi csatorna. A rizsföldek öntözésének lehetősége is megnyílt, ami rendkívül nagy hasznot jelentene, mert a csaknem hasznavehetetlen szikeseket.