Alkotmány, 1898. április (3. évfolyam, 78-103. szám)
1898-04-01 / 78. szám
1898. április 1. Ha tehát a történelmi eseményekből és tényekből következtetést lehet vonni azon tényezőre, mely nemzeti művelődésünket vezette, akkor a katholicizmustól lehetetlen az elismerést elvonni. Ma lelkemben Szent István dicső nagy alakja tűnik fel. Ő tette le a kereszténységgel együtt nemzeti életünk alapkövét. Ezen épült fel a haza. Nyolcszáz éven át az ő szent szelleme szerint fejlődött nemzeti életünk, van nagy eseményeken gazdag történelmünk, a kormányzatban, a törvényhozásban, a jogszolgáltatásban, a közéletben a katholikus elvek voltak irányadók, — mindezekből következtetést lehet vonni arra, hogy az isteni Gondviselésnek különös kegyelme tartotta fenn e nemzetet, de reményt is lehet meríteni, hogy bármit rejtsen is magában a jövő, bármily átalakuláson menjen is át édes hazánk, azon isteni erővel, mely azt eddig fentartotta, a kettős keresztnek oltalma alatt, — melyet a nagy és szent király szép és kedves hazánk bérceire feltüzött, — élni, izmosodni és virágozni fog. A Szent-István Társulat pedig az egyház és haza szolgálatában mindig meg fogja tenni kötelességét BELPOLITIKAI HÍREK. Budapest, márc 31. Kossuth Lajos a világtörténelem szólószéke előtt. Ezen a címen Zimándy Ignác törökbálinti plébános könyvet irt a múlt évben. Ekkor csak a Magyar Hírlap talált kifogásolni valót ezen a történelmi tanulmányon, amelynek tartalmáról ítéletet alkotni ez idő szerint nem a mi hivatásunk. Most Zimándy könyvét német nyelven kiadta Zelenyák János bessei plébános. Ebből a német kiadásból közölt egyes szemelvényeket a bécsi Deutsches Volksblatt. Ez a körülmény elegendő volt arra, hogy egy csomó budapesti keresztényellenes újság, amelyek valamennyien szabadkőműves szelleműek, itt le nem írható módon nekirontsanak nemcsak a bécsi lapnak, hanem Zimándynak és Zelmnyáknnk is, elvetemült hazaárulóknak nevezvén őket. Kormánypárti, pártonkívüli és függetlenségi párti lapok vegyest végzik ezeket a támadásokat is ki kell emelnünk, hogy a 48-as Egyetértés és Magyarország aránylag még sokkal higgadtabban és műveltebb nyelven imák, mint a Pesti Hírlap, Budapesti Napló, Magyar Hírlap, Esti Hírlap és a Friss Újság. Nem tettük volna szóvá ezt az ügyet, mert hiszen a legközelebbről érdekelt, Kossuth Ferenc, sajtópert indított a bécsi lap és a magyar plébánosok ellen. Ez ügy végleges elintézésébe tehát bele fog szólni a törvény. Azonban az utóbb nevezett lapok említést tettek cikkeikben a néppártról is. Különösen a Magyar Hírlap és fióklapjai: a Friss Újság és az Esti Hírlap megaposztrofálják Zichy Nándor grófot, mint a ki annak idején „a Kossuth Lajos dicső politikájáért börtönt szenvedett“ és úgy emlegetik Zimándyt és Zetenyákat, mint a néppárt kötelékébe tartozókat. És ez a két körülmény késztet minket arra, hogy két dolgot konstatáljunk. Az első az, hogy Zichy Nándor gróf nem Kossuth Lajos politikájáért ítéltetett el egy évi börtönre és kamarási, valamint grófi rangjának elvesztésére. Hogy miért ítéltetett el, azt megmondja a „Hont“-ba írt cikke a jogfeladás nélküli kiegyezésről és megmondhatja a vele együtt elítélt, még ma is élő Jókai Mór, aki akkor szerkesztője volt a „Hon“-nak. A másik, amit konstatálni kívánunk, az, hogy ez idő szerint sem Zelenyák, sem Zimándy nem országgyűlési képviselők és ennélfogva nem is lehetnek oly értelemben pártkötelékben, hogy az ő publicisztikai vagy egyéb működésükért akármely párt is felelősségre vonhatná őket. Hová jutnánk, ha egy országgyűlési pártnak kellene felelnie azoknak működéséért, akik ugyanezen elveket vallják politikai meggyőződésük gyanánt? A főrendiház holnap délelőtt tizenegy órakor ülést tart, melynek napirendjére a képviselőházban utóbb letárgyalt javaslatok AUSZTRIA. Az osztrák büdzsé. Kaitzl pénzügyminiszter ma mutatta be a Reichsrath alsóházában ama költségvetést, melyet Bilinski volt pénzügyminiszter már egyszer beterjesztett, de mely belefult az obstrukció áradatába, Kaid expozéja nagy érdekű volt s elsősorban a korábbi és a mostani költségvetés között fennálló különbség feltüntetésével foglalkozott. Fel fog tűnni — úgymond a miniszter — hogy egyfelől a most előterjesztett költségvetésben a négymilliónyi, viszonylag magas felesleg majdnem eltűnt, míg a beruházási költségvetés tiszta szükséglete majdnem ugyanazon összeggel, kerek négy millióval csökkent. Ez abban leli magyarázatát, hogy az 1897. októberben a szükségletbe jelentékenyen nagyobb összeget vettek föl a közös költségek fedezésére. Ez az emelkedés 1898-ra tényleg nem állott be, amiért is olyan összegek, amelyek e célra tartalékban voltak, felszabadultak és arra voltak használhatók, hogy a beruházási előirányzatból egy jelentékeny szükségletcsoport a rendes kormányzati költségvetésbe legyen felvehető. Kijelenti ezután, hogy a kormány nem mehet túl a kiadásokban az alkotmányosan rendelkezésére álló eszközökön és nem szabad deficitet előidéznie. A kiegyezésre vonatkozólag a következőket mondja: A kiegyezési akcióra nem akarok itt bővebben kiterjeszkedni, mert tudom, hogy ez az akció egyelőre annyiban hátra van, amennyiben alig tehető föl, hogy e törvények, amelyeket mindjárt a húsvéti szünet után a Ház elé fogok terjeszteni, a jövő év kezdete előtt gyakorlati érvénybe léphessenek. Ennélfogva tehát csak annak a kijelentésére szorítkozhatom, hogy a kiegyezési törvények eredménye alapján ez időszerint pénzügyi programm nem állítható föl. Végül a közelebbi teendőket következőkben sorolja fel: a tisztviselők és szolgák fizetésemelésére vonatkozó törvény még ezen évben életbe léptetendő, a kormány törekedni fog a hírlapbélyeg és a kincstári útvámok megszüntetésére, valamint az illetéktörvény némely szigorának enyhítésére. A költségvetés záróösszegei a következők • Szükséglet.... 717,946.604 frt Fedezet................ 722.271.982 „ Előirányzati felesleg 4,325.378 írt. "" míg a költségvetés első összeállítása alkalmával a felesleg csak 3,979.455 frt volt előirányozva. ALKOTNÁST, (többek között az álami költségvetési javaslatok is) vannak kitűzve. A képviselőház pénzügyi bizottsága holnap április hó 1-én délután öt, órakor a képviselőházban szokott helyiségében ülést tart. Tárgy: A lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvényjavaslat. A bizottság április hó 2-án délután öt órakor ismét ülést tartott, melynek napirendjére az 1895. évi XLVIII. t.-cikk egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása fűzetett ki. KÜLFÖLD: Angliának és Oroszországnak a kínai kérdésben elfoglalt álláspontjáról egy londoni tudósítás ezeket mondja: Az oroszangol tárgyalások tartalmáról és irányáról senki sem tud bizonyosat és jóformán csak sejthetjük, hogy csupán arról van szó, aranyhidat építeni Angolországnak, amely Oroszország elől meghátrált. Jól értesült körök szerint Németország rá akarta bírni Angliát hogy nyugodjék bele Oroszországnak északi Kínába elért sikereibe és ne tegyen kifogásokat. A berlini kormánynak ezzel a törekvésével hozzák összeköttetésbe azt a hosszú értekezletet, amelyet a Hatzfeld gróf, a londoni német nagykövet és Balfour, a kincstár első lordja folytattak, nemrég egymással. Londoni politikai körökben még mindig nem adják fel a Háború-e, vagy béke? Budapest, március 31. A spanyol-amerikai konfliktus elsimítása ügyében erősen működik a diplomácia. A két kormány egyelőre nem tudja, mert nem akarja egymást megérteni, tehát tárgyal egyes kérdések fölött, hogy időt nyerjen. Ma Washington küld jegyzéket Madridnak, holnap Madrid Washingtonnak. Spanyolország nem akar lemondani Kubáról, Amerika már követeli, hogy mondjon le. Különben az ügy ria kerül a washingtoni kongresszus elé, amelynek határozata döntő lesz a régóta húzódó kérdésben. Az egész világ joggal kiváncsi a kongresszus magatartására. Egyes hírek azt jelentik, hogy ismét fölmerült a választott bíróság kérdése és pedig a pápa Szentsége lenne békebíró a két hatalom vitás ügyében. A legjobb megoldás bizonyára ez volna, de az erről szóló hírek nem hivatalosak. Mai távirataink a következők: Washington, március 31. Az amerikai chauvinisták Mac Kinleynek higgadt hangú üzenete miatt roppant ingerültek. Több helyen tüntetések voltak. Durangóban (Colorado) elégették Mac Kinley arcképét. Aggódnak a kongresszus tárgyalásai miatt. A kongresszus több tagja Spanyolországot mindenáron provokálni akarja. Hajlandók a kubai inségsegélyt is megszavazni, ha a bili kimondja, hogy a segélyt amerikai hadihajók fogják kiosztani. Valószínű azonban, hogy e pesszimisztikus jelentések a baisse-spekuláció ellenmanőverjei. Itteni diplomáciai körökben még mindig remélik, hogy a béke fentartható lesz. 8. reményt arra nézve, hogy Oroszország a port-arthuri és talien-wani kikötőkben adandó kereskedelmi kedvezmények által meg fogja könnyíteni Angliának a tisztességes visszavonulást. Ha azonban Oroszország ilyen kedvezményekre nem volna hajlandó, akkor Anglia egy Pekingtől és Port-Arthurtól nem messze fekvő kikötőt és néhány stratégiai tekintetben fontos helyet Hongkong környékén el fog foglalni. Arra azonban nem lesz eset, hogy Anglia esetleg háborúba sodortassa magát Oroszországgal. Már csak azért is óvakodni fog ettől, mert jelenleg teljesen izolálva áll. Megjegyzendő ezen kívül, hogy Angliának nem volt szükséges egyedül állam a keletázsiai kérdésben. Ugyanis bizonyosra vehető, hogy abban a percben, amikor ez a kérdés komoly alakot öltött, Japán Angliával védő- és dacszövetségre lépett volna, sőt erre nézve az ajánlat Japán részéről meg is történt. Salisbury lord azonban az ajánlatra nem reflektált. E visszautasítás következtében Japán Oroszországhoz fordult és ennek kormányával állítólag megegyezésre is jutott, amely szerint Oroszország Koreát egyelőre Japán befolyás alatt hagyná, Japán pedig kötelezi magát, hogy Talien-wan és Porth-Arthur kikötőknek Oroszország által történt birtokbavétele ellen óvást nem tesz. Mi lesz Krétával ? Mialatt a porta azon erőlködik, hogy megnyerje a hatalmakat egy keresztény vallásos, de török alattvalónak krétai kormányzóvá leendő kinevezése érdekében, egy hivatalos orosz jelentés szerint ez a kérdés már el is van döntve. Kréta ugyanis, mint a jelentés mondja, autonóm hűbérese lesz Törökországnak és György görög herceget kapja kormányzóul Az összes hatalmak egyetértenek ebben és most már csak Thesszália kiürítésére várnak, hogy Krétában az uj rend kezdetét vegye. Ez értesülés kiegészítése gyanánt jelentik Párisból, hogy a francia kormány a portának arra az ajánlatára, amely szerint Karatheodoru basa neveztessék ki Kréta kormányzójává, azt a választ adta, hogy a hatalmak Kréta békéjének helyreállítása szempontjából csupán olyan kormányzó kinevezéséhez járulhatnak hozzá, aki nem török alattvaló. Az olasz és angol kabinetek ugyanilyen értelemben nyilatkoztak a portánál.