Alkotmány, 1898. június (3. évfolyam, 130-155. szám)
1898-06-01 / 130. szám
ilKOTJfÁTIT, 1898. Junius 1. . ... . ---------- .. In fc caényre, amennyiben papon esett meg, az egyházi büntető hatalom igen súlyos büntetést állapított meg, mely a II. egyetemes laterani szent zsinat (1139.) határozata szerint így szól : „Si quis suadente diabolo hujus sacrilegii reatum incurrerit, quod in clericum violentas manus injecerit, anathematis vinculo subjaceat et nullus episcoporum ilium praesumat absolvere, nisi mortis urgente periculo, donee apostolico conspectui praesentetur et ejus mandatum suscipiat.“ Vagyis : Aki ördögi ingerültség folytán azt a szentségtörést merészeli elkövetni, hogy erőszakos módon egy papot bántalmaz, egyházi átok alá esik, és nem szabad olyat egy püspöknek sem feloldoznia bűnéből, hacsak halálos veszedelembe nem jut, mig az apostoli szentszék előtt meg nem jelenik s parancsainak meg nem hódol. BELPOLITIKAI HÍREK. A székesfőváros tanácsi is foglalkozott a törvény,javaslattal s a főváros érdekei szempontjából a következőknek adott kifejezést: A fertőző betegségek meggátlására szolgáló állandó intézmények, mint például a fertőztelenítő intézetek költségeinek felerészét is az országos betegápolási alap fizeti. Kívánja továbbá a tanács, hogy a külföldiekkel szemben tartassák fönn az 1875. évi III. törvénycikknek 17. szakasza, amely szerint a hazai kórházakban ápolt betegek után,fölmerülő költségeket a belügyminiszter az állampénztárból kifizetteti s a megtérítés iránt az egyes külföldi államokkal fönnálló egyezmény értelmében jár el. Az épitőmunkások biztosítása. Dániel Ernő báró kereskedelmi miniszternél tegnapelőtt a kőműves munkások nevében tíztagú deputáció tisztelgett azzal a kéréssel, hogy az építkezéseknél előforduló gyakori szerencsétlenségek miatt, alkosson munkásbiztosító törvényt. A miniszter jóindulattal fogadta a munkások kérését s kijelentette, hogy ilyen fajta törvényjavaslat már úgy is készül a minisztériumban. A munkások azonban nincsenek ezzel megelégedve. Panaszaikat most terjedelmes memorandumba foglalták össze, melyet a napokban fognak átadni Dániel báró miniszternek és Vörös László államtitkárnak. Ebben a memorandumban a többi közt kimutatják, hogy a múlt esztendőben összesen 271 szerencsétlenség és baleset fordult elő a fővárosban folyó építkezéseknél. A gyászos eseteknek 16 halottja és 48 többékevésbé súlyos sebesültje van. A debreceni függetlenségi párt az önálló vámterület ügyében június második felében népgyűlést tart, melyre Kossuth Ferencet és Thaly Kálmánt is debrecenbe várják. Fastis járvány miatt kitiltott áruk és tárgyak. A kereskedelemügyi miniszter az Ázsiában uralkodó pestis járványra való tekintettel a belügyi, pénzügyi és földmivelésügyi m. kir. miniszterekkel, valamint az osztrák cs. kir. kormánynyal egyetértőleg Formosa szigetéről, továbbá Hongkong, Hanton, Makao, Amoy és Swaton kikötőkből, valamint Britt-India kikötőiből s az azoktól nyugat felé egészen a Szuezi csatornának a Szuezi-öbölbe nyíló torkolatáig fekvő kikötőkből származó következő áruknak és tárgyaknak behozatalát és átvitelét megtiltotta: 1. Használt fehérnemű, ócska és viselt ruhanemű, használt ágynemű; 2. rongyok ; 3. használt zsákok, szőnyegek; 4. nyers bőrök; 5. friss állati nyerstermények; 6. haj, Budapest, május 31. A képviselőház holnap, június 1-én déli 12 órakor ülést tart. Az ülésen bemutatja az elnök Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő pápai mandátumát, majd pedig bemutat egy csomó kérvényt, amelyek a földadó leszállítását és a börzede behozatalát sürgetik. Ezután benyújtatnak a pénzügyi és a közigazgatási bizottság jelentései a betegápolás javaslatáról s a pénzügyminiszter beterjeszti a cukor-, szesz- s fogyasztási adóknak ez év végéig történő meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat. Az országos betegápolási alapról szóló törvény megvitatása ügyében az Országos Iparegyesület osztályai ma együttes ülést tartottak. Thék Endre egyesületi alelnök írásbeli javaslata a betegápolás ügyének méltányosabb alapon való rendezését célozza. A javaslatok lényege az, hogy a betegsegélyr a pénztári járulékot fizető iparosok mentessenek fel az új pótadó fizetése alól. Horváth János dr., a betegsegélyző pénztárak álláspontját s a kerületi betegsegélyző pénztárak központi bizottságának, valamint a betegpénztári szakosztálynak javaslatait ismertette. A szakosztályok egyhangúlag elfogadták az előadók javaslatait s elhatározták, hogy ezek értelmében szerkesztendő kérvényt intézzen az egyesület a képviselőházhoz. szertartások , a moralitások és misztériumok egyre bővültek a tartalomban és szaporodtak számban ; később már nem csak papok és nemcsak a templomban, hanem világiak, a kolostorok növendékei is adtak elő a zárdák udvarain egyes szent történeteket és legendákat: nemsokára aztán a nemzeti nyelvet tették a liturgikus latin nyelv helyébe, mígnem a klasszicismussal jöttek közelebbi érintkezésbe, melynek hatása alatt megszületett az új, a keresztény dráma. Aki azonban napjainkban valamelyik színházban tölt egy estét, alig gondolná, hogy a mai színművészet, a modern dráma bölcsője a keresztény templomokban ringott. Az újabbkori drámairodalom megfeledkezett magas származásáról, szem elől tévesztette hivatását s rabszolgája lett a kor ízlésének, melyet irányítania kellene. Önkezével sütötte saját homlokára a kor bélyegét s igy jár a poros országúton kalandok után, hamis jelszavakkal pótolva megfogyatkozott bájait. Hamis a hangja, tettetés minden mozdulata, az erkölcsöt csak gunyölni tudja s költészet helyett az anyagiasság sivár életelveit tálalja fel a lélek asztalára. Még a nemzeti jelleg is háttérbe szorult, pótolja a hazafiasságot, a népiest a durva póriasságban akarja utánozni, a finomságot a cinizmussal helyettesiti. A gyönyörködtetés és tanítás kettős céljából csak az elsőt vallja igaznak, de szabály gyanánt ebben sem a jóizlést, hanem a közönség tetszését tekinti. A színház ma a könyv erkölcs iskolája, melynek ajtajára a francia forradalom jelszava van írva : „Ecrassez Pinfame." A történelmet ebben az iskolában a „Szép Heléna“ adja elő; — a harcászatot a „Tiszturak a zárdában“ meg a „Gerolsteini Hercegnő“ tanítják; — a mythologia szépségeit „Orfeus a pokolban“ fejtegeti; csillagászati kísérleteket a „Nap és Hold“-on végeznek ; — a földrajzi ismereteket „Dunanan apó utazása“ révén lehet megszerezni; — a katholikus vallás szent igazságai a „Szent-e vagy örült“ című munkában jelennek meg a hallgatók előtt és e széleskörű ismeret, e sokoldalú tudomány megszerzése nem kerül semmibe, csak egy-egy . . . liliomszálba. És ez iskola szorgalmas látogatása után a hallgató képesítve van a pessinizmusra, az öngyilkosságra s a bűnök minden fajának elkövetésére, csak egyre nincs képesítve , a tisztességes, az erkölcsös életre. Szomorú kép, de hű és igaz. A színházak félesztendei műsorából oly rettenetes mozaikot lehet összeállítani, hogy a jóizlésű, komoly gondolkozású ember borzadva és megdöbbenve fordul el a látványtól. Ott van mindjárt Mozart „Varázsfuvolája11. E nagyhírű és kedvelt darabban Mária Terézia mint az „Éj királynője“ szerepel azért, mivel egy szabadkőműves páholyt szétugrasztott, s a katholikus papságot, mely a királynét e munkájában segítette, az ördögi Monostalos alakjában akarja a gúny és rágalom fegyvereivel megsebesíteni. Covean kinek „Krisztus“-a érzéki szerelemre gyulad a bűnös Magdolna iránt, Erckmann és Barbier „La Taverre des Trabans“-ának főalakja, a részeges, izgága remete kötéllel a nyakán s kereszttel a mellén a keresztény aszkézist teszi gúny tárgyává. Massanet egyik operájában, a „Heródiás“-ban keresztelő szent János és Salome szerelmi kettőst énekelnek a börtön falai között, — Váradiy Antal „Iskariot“-jában Judás mint szabadsághős, a vértanúi koszorú fényében és dicsőségében jelenik meg a színpadon; — Tóth József „Judith és Holofernes“-ében Sámuel és Bániel próféták mint közönséges népbolonditók és világcsalók szerepelnek ; — Csepregi Ferenc „Vízözön“-ében megrészegült angyalok támolyognak a világot jelentő deszkákon. Íme, ilyen és ezekhez hasonló eszmékkel táplálja ma a színház a közönséget, mely sokszor nem is sejti, hogy midőn tapsol és örül a hősöknek rajzolt léha személyek sikerein, ugyanakkor mérget szív magába a színház levegőjével, mely megmételyezi őt magát és hozzátartozóit. Annélkül hogy az ott látott és hallottak fölött komolyabban gondolkodnék, szinte öntudatlanul magáévá teszi az istentagadó bölcseleti rendszerek erkölcstelen, hamis tanait, melyek a legképtelenebb mesékbe burkolódzva diadalmasan járják be a világot. És bátran el lehet mondani, hogy alig van kivétel e tekintetben a ma színre kerülő darabok között, sőt a legnevesebb írók állanak az erkölcstelen irányzat élén, akiket a közönség kedvel, a napszámos írók pedig utánozni törekesznek. Behegeray például Szent e vagy őrült című darabjában azt igyekszik bebizonyítani, hogy az ember akárhogy törekszik elfojtani a természet ösztöneit, zabolázni indulatait és fékezni szenvedélyeit, azért az ember ember marad, azaz a természet ősz- A polgári törvénykönyv, Budapest, május 31. A magyar általánospolgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság tegnapelőtt Erdély Sándor igazságügyminiszter elnöklésével tartotta XI. teljes ülését. Napirenden volt a következő kérdés megvitatása : „Az özvegyi haszonélvezet mely alakban és milyen terjedelemben tartassák fenn és kiterjesztessék-e a férjre is?“ Az özvegyi haszonélvezet vagy özvegyi jog mai jogunkban az özvegy nőnek az a joga, melynél fogva őt elhunyt férje azon javaiból, melyeket nem tulajdonul örököl, özvegysége idejére lakás, tartás, újabb férjhezmenete esetén pedig kiházasítás illeti. Az özvegy nő tehát mindaddig, míg ezen joga az arra jogosultak — jelenlegi jogunk szerint csak a leszármazók — által nem korlátoltatik, az elhunyt férje egész hagyatékában bemaradhat. Az özvegy nő ezen joga hazai jogunk egy régi intézménye, mely Werbőczben, a jobbágyokra nézve részben eltérően az 1840. VIII. t. c.-ben, végre az ideiglenes törvénykezési szabályok 16. §-ában nyerte rendezését. Az özvegyi jog rendeltetése, hogy az özvegy, férje halála után is megfelelő gondoskodásban részesíttessék. Az özvegyi jog intézményének elvi helyességét és célszerűségét illetőleg megoszlanak a nézetek. Schwarz Gusztáv úrnak, mint az öröklési jog szerkesztőjének és előadójának álláspontja az özvegyi haszonélvezet kérdésében a következő . Az özvegyi jognak mai jogunkban fennálló alapgondolata fentartandó és oly vagyonra nézve, melyet az özvegy nő tulajdonul nem örököl, a haszonélvezet az özvegy javára biztosítandó. Az özvegyi jogot sem a rokonok, sem a leszármazók által nem engedné korlátoztatni. Oberschall Adolf kúriai tanácselnök helyesli azt, hogy az özvegyi jog szabályozásánál a mai jog álláspontja vétessék kiindulási alapul. A mai jog álláspontjának azonban az előadó véleményétől eltérően, azt a rendezést tartja megfelelőbbnek, amelyet a Teleszky-féle eredeti javaslat is követett, t. i. hogy az özvegyi jog kiszabásánál a gyermekek száma is vétessék figyelembe. Sághy Gyula dr. egyetemi tanár az özvegyi jogot a férj eltartási kötelezettségének mintegy a halál utáni folytatásaként tekinti és abban az esetben, ha az özvegyi jog mértékére nézve fixumot kellene megállapítani, azt a hagyaték felének haszonélvezetében szabná meg. Az özvegyi haszonélvezetnek a férjre való kiterjesztését ellenzi ugyan, azonban ha a nő tartási kötelezettsége a férjre nézve is elismertetnék, addig menne el, hogy a férj teljes vagyontalanság és keresetképtelenség esetén neje hagyatékából megfelelő tartásban részesüljön.