Alkotmány, 1899. július (4. évfolyam, 157-182. szám)

1899-07-01 / 157. szám

ALKOTMÁNY. 157. szám.___________ listái, mint a liberálisok javára. Ha egy párt tisztán személyi okokból lépne a for­radalom terére, miként a belga szocialis­ták és liberálisok teszik, akkor nincs a világon olyan enyhítő körülmény, melyet az ő előnyükre föl lehetne hozni. Különösen áll ez a liberalizmusra nézve. A liberaliz­­­mus, mely folyton az állam szuverenitá­­sát emlegeti és szüntelenül az állami tör­vények tiszteletét s azok föltétlenül köte­lező erejét hangoztatja a seklerikalizmus­­­sal szemben, önmaga mondta ki ezzel a lesújtó és megsemmisítő ítéletet azon el­járás fölött, melyet most magának Belgium­ban megenged. BELPOLITIKAI HÍREK. Budapest, június 30. A képviselőház holnap, szombaton délelőtt tíz órakor ülést tart, melynek napirendjére a legutóbbi ülésen megszavazott törvényjavaslat harmadszori olvasása, az állami italmérési jöve­dékről, a söradó pótlékról, a szeszadó pótlékról, a honvédmenház kibővítésénél felmerült költsé­gek engedélyezéséről, az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezésére vonatkozó 1893. évi XII. törvénycikk módosításáról szóló javaslatok és három vicinális javaslat tárgyalása van ki­tűzve. A revíziónak meg kell lennie. A berlini Germania június 28-ai száma első helyen érde­kes budapesti levelet közöl a magyar egyházpoli­tikai törvényeknek eddig észlelhető hatásáról. A cikk felsorolja az igazságügyminiszter ismere­tes jelentéséből a válópörök rohamos emelkedé­sét bizonyító számadatokat s e konklúzióra jut: «A revízió is egyike azoknak az utaknak, ame­lyek Magyarország közéletének meggyógyulásá­hoz vezetnek és nagyon természetes, hogy az a párt, amely ez idő szerint egymaga halad ezen az utok­, a felsorolt statisztikai adatok segítségé­vel nemcsak igazolva látja a revízióra irányuló törekvéseinek helyességét, hanem erőt is merít ezekből az adatokból arra, hogy egy hajszálnyi­val se térjen le útjáról. Ez az út célhoz fog ve­zetni, kell, hogy oda vezessen, bármennyire is ágaskodik ellene a mai liberalizmus. Annyi bizo­nyos : Magyarországon a kötelező polgári házas­ság következményei azt mutatják, hogy nemcsak az egyháznak, hanem az államnak is követelnie kell az egyházpolitikai törvények revízióját.» A szabadelvű párt értekezlete. A szabadelvűpárt ma este tartott értekezletén a horvát pénzügyi egyez­mény tárgyában kiküldendő regnikoláris bizottságba kijelöltettek: Apponyi Alber gróf, Csáky Albin gróf, Fálk Miksa, Horánszky Nándor, Lukács Béla és Tisza Kálmán; a kérvényi bizottságba Latinovics Géza, a közigazgatási bizottságba Purgly Sándor. A párt ezután a holnapi ülésen napirendre kerülő törvényjavaslatokat vette tárgyalás alá s azokat némi módosítással elfogadta. A közös miniszteri tanácskozásról, mely ő Felsége elnöklete alatt tegnap Schönbrunnban tartatott, a N. Fr. Pr. mai esti lapja ezeket jelenti: Ez a konferencia az 1900-iki közös költségvetés ügyében nem hozott végleges határozatokat. Célja csak az volt, hogy a hadi igazgatásnak alkalom adas­sák, terveinek kifejtésére és indokolására, ami által a két pénzügyminisztert informálták követeléseik mérté­kéről. A hadügyi büdzsé évek óta fokozatosan emel­kedik 3 és fél millióval, amit a rendes kiadások ter­hére innál, így tehát feltehető, hogy az 1900-iki büd­zsében szintén meglesz ez az emelkedés. Hisz a ten­gerészeti adminisztráció hajóépítésre fokozott hitelt kér, hogy régi flottaprogrammját lassanként érvényre juttassa. Követelése, amely már tavaly is 2,3 millió­val emelkedett, hír szerint ezúttal sem fog jelenték­telen emelkedést feltüntetni. Uj főispán. Bevégezett tényül tekinthető, hogy Zólyom vármegye főispáni székét már leg­közelebb betöltik. Főispánná Radvánszky György, Zólom megye szliácsi kerületének képviselője fog kineveztetni. Zólyom megyében a Radvánszky család tagjai oly előkelő szerepet vittek évszá­zadok óta, mint megyéikben p. o. a Szmrecsá­­nyiak, Rakovszkyak stb. Megjegyezzük, hogy Radvánszky nem a báró Radvánszkyak ágából való, bár ezekkel is rokonságban áll. Atyja a né­hány év előtt elhunyt Radvánszky Károly, szin­tén a szliácsi kerületet képviselte a Házban több cikluson keresztül. A főrendiház mentelmi bizottsága július hó 5-én szerdán délelőtt 11 órakor ülést tart, amelynek napi­rendje: A budapesti királyi büntető járásbíróság fel­­terjesztésének tárgyalása,a­melyben becsületsértés miatt bepanaszolt Kemény Árpád báró főrendiházi tag men­telmi jogának felfüggesztése szorgalmaztatik. A közegészségügy államosítása. Életrevaló esz­mét pendítettek meg Békés megye orvos­szövetségének legutóbbi közgyűlésén. Kimondották ugyanis, hogy az orvosok kongresszusa elé az egyesület azt az in­dítványt terjeszti, hogy a közegészségügy az egész vonalon államosíttassék­ meg a jelt a lázadásra. 1830. szeptember 24-én új kormány alakult Brüsszelben, mely október 4-én kikiáltotta Belgium függetlenségét. Az orá­­niai családot kizárták a trón birtokából s mivel Belgium jövendőbeli alkotmányformájául az al­kotmányos monarchiát jelölték ki, a trónra a londoni kongresszussal folytatott diplomáciai tár­gyalások után Anglia ajánlatára 1831-ben Lipót szász-kóburgi herceget választották meg, ki ugyan­ez évben meg is koronáztatott. Itt kezdődik a modern Belgium története, mely egy nem éppen érdektelen fejezet a katholikus és szabadelvű eszmék évszázados harcának. Kifelé semleges volt Belgium és sem az 1858-iki feb­ruári francia forradalom, sem az 1866-iki német háború nem igen érintette. De befelé annál több baja volt. 1864. december 10-én I. Lipót meg­halt, utána a most is országló II. Lipót követke­zett, kivel körülbelül kihal a szász-kóburgi ház belga ága, mert egyetlen fia, Lipót 1869-ben meghalt s azóta a királyné testvére, a flandriai gróf a prezumptiv trónörökös. Szigorúan véve II. Lipót trónraléptétől datáló­dik a keresztény politika diadala Belgiumban. Óriási küzdelmek között, fokról-fokra kellett a mindig erőszakoskodó szabadelvűek ellen a győ­zelmet kivívni. Csak hosszadalmasabb fluktuációk után alakult ki a tegnap helyzete, tegnapról mára alaposan megváltoztak a viszonyosa «klerikális» párt az 1896-iki választásokból győzelmesen ke­rült ki és az egészséges állapot hosszabb időre látszott biztosítottnak. Hogy a mostani kavarodást megérthessük, a jelenlegi Belgiumra kell rövid pillantást vetnünk. Belgiumnak van­ egész Európában a legsűrűbb lakossága; az 1891-iki népszámlálás adatai sze­rint lakosainak száma 6.136,444, ami tekintve 29,457 km 3-re rugó területnagyságát, négyzet k­ilométerenként 206 lakost jelent. A lakosság túlnyomó része természetesen katholikus, a zsidó például 3000 ha van össze-vissza az egész or­szágban. Belgium par excellence ipar­állam s különösen csipkekészítésének van ősidők óta hírneve. Közlekedése kitűnő, vasúthálózatának kiterjedtsége tekintetében Belgium földünk első országa. Ezzel lépést tart kereskedelme is, külföldi forgalma 1890-ben 3146­2 millióra emelkedett. De nem hanyagolja el a szel­lemi műveltséget sem, melynek terjesztésé­ről 20 kifurkált tantervű királyi aténeum, 8 községi és 7­0 segélyezett college, számtalan népiskola és négy egyetem (Bruxelles, Liége, Gand, Louvain) gondoskodik. A közép- és felső­­oktatást egy tanács intézi. A művészetet és iro­dalmat mintegy 100 intézet mozdítja elő; a mindennapi szükségletet 377 politikai napilap elégíti ki. De Belgium ismertetésében most kétségtele­nül a legfontosabb az alkotmány és a közigaz­gatás. Vallásszabadság, sajtószabadság, törvény előtt való egyenlőség, a gyülekezés joga. A trón az elsőszülöttség joga szerint örökölhető. A király helyzete lényegében ugyanaz, mint másutt. Tör­vényhozói jogában a két házból álló törvény­hozó testület osztozik. Van képviselőház és sze­nátus. Négyévenkint­­ 138 képviselőt választanak a legalább 42 frank egyenes adót fizető legalább 21 éves állampolgárok. Megválasztható minden belga állampolgár; szenátorrá csak az, ki leg­alább 40 éves és legalább 1000 frank egyenes adót fizet. Szenátor csak 69 van; nyolc évre választják őket, de a szenátus felerészben négy évenkint megújítandó éppen úgy, mint a kép­viselőház felerészben 2 évenkint. Van nyolc mi­niszter, kik felelősek és a kik a királylyal együtt a végrehajtó hatalmat gyakorolják. Vád alá he­lyezés esetén a miniszterek felett semmitőszélt ítél­i a király egy elitélt miniszternek csak az egyik ház beleegyezésével adhat kegyelmet. Közigazgatási tekintetben Belgium 9 tarto­mányra oszlik, élén egy a király által kinevezett kormányzóval és egy négy évre választott tarto­mányi tanácscsal. Egy-egy tartomány különböző számú arrondissementokból áll, ezek ismét kan­tonokból. Ezekből toborozzák össze a hadsereget, melynek békelétszáma 51.127, hadilétszáma 130.968 fő. A mostani forrongás oka az alkotmány körébe vág és a Van der Peereboom minisztérium vá­lasztó­reformjában leledzik. Eddig 41 választókerület volt, melyekben ab­szolút többség hiányában pótválasztás­ döntött. A választókerületek nagyság tekintetében két csoportot tesznek: van hét aránytalanul nagy választókerület és 34 kisebb választókerület. A viszonyok olyanok Belgiumban, hogy méltán, le­hetett tartani a szocialisták uralomra kerülésétől, ami, mint képzelhető, egyértelmű volna az or­szág romlásával. Így gondoskodni kellett termé­szetesen a törvény határain belül arról, hogy a veszedelem ne történhessék meg, s Van der Pee­reboom választó­reformja azt tervezi, hogy a hét nagy választókerületben mérsék­elten propor­cionális képviselet létesüljön. Ezáltal a forra­dalmi és felforgató irányzatú pártok egyesülése korlátozva van. A liberálisok és szocialisták ter­mészetesen óriási merényletet látnak e dologban az alkotmány ellen, holott éppen ők ütik most a forradalom előkészitése által a legnagyobb rést rajta. b. 2 _______ Szombat, 1899. julius 1. Minisztertanács. A miniszterelnök elutazása miatt szerdáról elmaradt e heti minisztertanács ma délután tartatott meg. A választók száma. Újabban két városi és hat vidéki választókerületből állanak rendelke­zésünkre a jövő évi választók összeírására vonat­kozó adatok. E szerint a két városi kerületben a választók száma az 1896-ra szóló összeírás­hoz arányítva 1899-re nézve 505-tel, 1900-ra nézve pedig 1424-gyel emelkedett. Pécsett az idén 342, Temesvárott pedig 166 adóhátralékost vettek fel a lajstromba. Ezek nélkül az emelke­dés Pécset 613, Temesvárott pedig 303, összesen mind a két városban 916. Sopron megyében, az ország egyik legnéppártibb megyéjében 1896-ban 16.141 választó volt. 1899-re 16.063 íratott ösz­­sze, az idén pedig 1900-ra 16.576. Az 1895-ki összeíráshoz arányított emelkedés tehát e me­gye hat kerületében 435. Küslömben hadd álljon itt a táblázat: A1. 135'21.866' ' Nagyon érdekes, hogy az adóhátralékosok le­számítása nélkül a választók száma Temesvá­­rott a tavalyi összeíráshoz képest 30-cal apadt volna. A sopronmegyei összeírást tekintve pe­dig éppenséggel feltűnő, hogy ott az 1895-ki összeíráshoz viszonyítva csak 435-tel, a tavalyi­hoz viszonyítva csak 513-mal emelkedett a vá­lasztók száma hat kerületben. Igaz, Sopron me­­gye lakossága igen jómódú, ott tehát az adó­­hátralékosok száma aránylag igen csekély. Mind­azonáltal mégis képzelhetetlennek tűnik fel, hogy a választási adóminimumot megütő polgá­rok között csak 453, illetve 513 adóhátralékos akadt. Tehát teljesen biztosra vehető, hogy a megye mindegyik kerületében akadt adóhátra­lékos s hogy mind a hat kerület adóhátraléko­sainak száma legalább is két-háromszázra rúg, így tekintve a dolgot a választók számának emel­kedése nem igen feltűnő. Ennek az oka nyilván az, hogy Sopron megyében, hála a központi bi­zottság törvényes működésének a lefolyt évek­ben, az idén nem igen kellett módosítani az adó­minimumon. Csak az érdekesség kedvéért kon­statáljuk, hogy az esterházai kerületben az adó­­hátralékosok beszámítása dacára a választók száma nem emelkedett, hanem 25-tel, illetőleg 21-gyel fogyott. Összelutott 1896-ra 189­9-re 1900-ra Temesvár 3015 3348 3484 Pécs 1979 2155 2934 Csornai kerület 2663 2694 2847 Esterházai » 2668 2672 2647 Lövői » 2957 2982 3056 Kismartoni » 2293 2417 2420 Nagybajomi » 3070 2792 3018 Nagymártok­i » 2530 2506 2588

Next