Alkotmány, 1899. július (4. évfolyam, 157-182. szám)
1899-07-01 / 157. szám
ALKOTMÁNY. 157. szám.___________ listái, mint a liberálisok javára. Ha egy párt tisztán személyi okokból lépne a forradalom terére, miként a belga szocialisták és liberálisok teszik, akkor nincs a világon olyan enyhítő körülmény, melyet az ő előnyükre föl lehetne hozni. Különösen áll ez a liberalizmusra nézve. A liberalizmus, mely folyton az állam szuverenitását emlegeti és szüntelenül az állami törvények tiszteletét s azok föltétlenül kötelező erejét hangoztatja a seklerikalizmussal szemben, önmaga mondta ki ezzel a lesújtó és megsemmisítő ítéletet azon eljárás fölött, melyet most magának Belgiumban megenged. BELPOLITIKAI HÍREK. Budapest, június 30. A képviselőház holnap, szombaton délelőtt tíz órakor ülést tart, melynek napirendjére a legutóbbi ülésen megszavazott törvényjavaslat harmadszori olvasása, az állami italmérési jövedékről, a söradó pótlékról, a szeszadó pótlékról, a honvédmenház kibővítésénél felmerült költségek engedélyezéséről, az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezésére vonatkozó 1893. évi XII. törvénycikk módosításáról szóló javaslatok és három vicinális javaslat tárgyalása van kitűzve. A revíziónak meg kell lennie. A berlini Germania június 28-ai száma első helyen érdekes budapesti levelet közöl a magyar egyházpolitikai törvényeknek eddig észlelhető hatásáról. A cikk felsorolja az igazságügyminiszter ismeretes jelentéséből a válópörök rohamos emelkedését bizonyító számadatokat s e konklúzióra jut: «A revízió is egyike azoknak az utaknak, amelyek Magyarország közéletének meggyógyulásához vezetnek és nagyon természetes, hogy az a párt, amely ez idő szerint egymaga halad ezen az utok, a felsorolt statisztikai adatok segítségével nemcsak igazolva látja a revízióra irányuló törekvéseinek helyességét, hanem erőt is merít ezekből az adatokból arra, hogy egy hajszálnyival se térjen le útjáról. Ez az út célhoz fog vezetni, kell, hogy oda vezessen, bármennyire is ágaskodik ellene a mai liberalizmus. Annyi bizonyos : Magyarországon a kötelező polgári házasság következményei azt mutatják, hogy nemcsak az egyháznak, hanem az államnak is követelnie kell az egyházpolitikai törvények revízióját.» A szabadelvű párt értekezlete. A szabadelvűpárt ma este tartott értekezletén a horvát pénzügyi egyezmény tárgyában kiküldendő regnikoláris bizottságba kijelöltettek: Apponyi Alber gróf, Csáky Albin gróf, Fálk Miksa, Horánszky Nándor, Lukács Béla és Tisza Kálmán; a kérvényi bizottságba Latinovics Géza, a közigazgatási bizottságba Purgly Sándor. A párt ezután a holnapi ülésen napirendre kerülő törvényjavaslatokat vette tárgyalás alá s azokat némi módosítással elfogadta. A közös miniszteri tanácskozásról, mely ő Felsége elnöklete alatt tegnap Schönbrunnban tartatott, a N. Fr. Pr. mai esti lapja ezeket jelenti: Ez a konferencia az 1900-iki közös költségvetés ügyében nem hozott végleges határozatokat. Célja csak az volt, hogy a hadi igazgatásnak alkalom adassák, terveinek kifejtésére és indokolására, ami által a két pénzügyminisztert informálták követeléseik mértékéről. A hadügyi büdzsé évek óta fokozatosan emelkedik 3 és fél millióval, amit a rendes kiadások terhére innál, így tehát feltehető, hogy az 1900-iki büdzsében szintén meglesz ez az emelkedés. Hisz a tengerészeti adminisztráció hajóépítésre fokozott hitelt kér, hogy régi flottaprogrammját lassanként érvényre juttassa. Követelése, amely már tavaly is 2,3 millióval emelkedett, hír szerint ezúttal sem fog jelentéktelen emelkedést feltüntetni. Uj főispán. Bevégezett tényül tekinthető, hogy Zólyom vármegye főispáni székét már legközelebb betöltik. Főispánná Radvánszky György, Zólom megye szliácsi kerületének képviselője fog kineveztetni. Zólyom megyében a Radvánszky család tagjai oly előkelő szerepet vittek évszázadok óta, mint megyéikben p. o. a Szmrecsányiak, Rakovszkyak stb. Megjegyezzük, hogy Radvánszky nem a báró Radvánszkyak ágából való, bár ezekkel is rokonságban áll. Atyja a néhány év előtt elhunyt Radvánszky Károly, szintén a szliácsi kerületet képviselte a Házban több cikluson keresztül. A főrendiház mentelmi bizottsága július hó 5-én szerdán délelőtt 11 órakor ülést tart, amelynek napirendje: A budapesti királyi büntető járásbíróság felterjesztésének tárgyalása,amelyben becsületsértés miatt bepanaszolt Kemény Árpád báró főrendiházi tag mentelmi jogának felfüggesztése szorgalmaztatik. A közegészségügy államosítása. Életrevaló eszmét pendítettek meg Békés megye orvosszövetségének legutóbbi közgyűlésén. Kimondották ugyanis, hogy az orvosok kongresszusa elé az egyesület azt az indítványt terjeszti, hogy a közegészségügy az egész vonalon államosíttassék meg a jelt a lázadásra. 1830. szeptember 24-én új kormány alakult Brüsszelben, mely október 4-én kikiáltotta Belgium függetlenségét. Az orániai családot kizárták a trón birtokából s mivel Belgium jövendőbeli alkotmányformájául az alkotmányos monarchiát jelölték ki, a trónra a londoni kongresszussal folytatott diplomáciai tárgyalások után Anglia ajánlatára 1831-ben Lipót szász-kóburgi herceget választották meg, ki ugyanez évben meg is koronáztatott. Itt kezdődik a modern Belgium története, mely egy nem éppen érdektelen fejezet a katholikus és szabadelvű eszmék évszázados harcának. Kifelé semleges volt Belgium és sem az 1858-iki februári francia forradalom, sem az 1866-iki német háború nem igen érintette. De befelé annál több baja volt. 1864. december 10-én I. Lipót meghalt, utána a most is országló II. Lipót következett, kivel körülbelül kihal a szász-kóburgi ház belga ága, mert egyetlen fia, Lipót 1869-ben meghalt s azóta a királyné testvére, a flandriai gróf a prezumptiv trónörökös. Szigorúan véve II. Lipót trónraléptétől datálódik a keresztény politika diadala Belgiumban. Óriási küzdelmek között, fokról-fokra kellett a mindig erőszakoskodó szabadelvűek ellen a győzelmet kivívni. Csak hosszadalmasabb fluktuációk után alakult ki a tegnap helyzete, tegnapról mára alaposan megváltoztak a viszonyosa «klerikális» párt az 1896-iki választásokból győzelmesen került ki és az egészséges állapot hosszabb időre látszott biztosítottnak. Hogy a mostani kavarodást megérthessük, a jelenlegi Belgiumra kell rövid pillantást vetnünk. Belgiumnak van egész Európában a legsűrűbb lakossága; az 1891-iki népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 6.136,444, ami tekintve 29,457 km 3-re rugó területnagyságát, négyzet kilométerenként 206 lakost jelent. A lakosság túlnyomó része természetesen katholikus, a zsidó például 3000 ha van össze-vissza az egész országban. Belgium par excellence iparállam s különösen csipkekészítésének van ősidők óta hírneve. Közlekedése kitűnő, vasúthálózatának kiterjedtsége tekintetében Belgium földünk első országa. Ezzel lépést tart kereskedelme is, külföldi forgalma 1890-ben 31462 millióra emelkedett. De nem hanyagolja el a szellemi műveltséget sem, melynek terjesztéséről 20 kifurkált tantervű királyi aténeum, 8 községi és 70 segélyezett college, számtalan népiskola és négy egyetem (Bruxelles, Liége, Gand, Louvain) gondoskodik. A közép- és felsőoktatást egy tanács intézi. A művészetet és irodalmat mintegy 100 intézet mozdítja elő; a mindennapi szükségletet 377 politikai napilap elégíti ki. De Belgium ismertetésében most kétségtelenül a legfontosabb az alkotmány és a közigazgatás. Vallásszabadság, sajtószabadság, törvény előtt való egyenlőség, a gyülekezés joga. A trón az elsőszülöttség joga szerint örökölhető. A király helyzete lényegében ugyanaz, mint másutt. Törvényhozói jogában a két házból álló törvényhozó testület osztozik. Van képviselőház és szenátus. Négyévenkint 138 képviselőt választanak a legalább 42 frank egyenes adót fizető legalább 21 éves állampolgárok. Megválasztható minden belga állampolgár; szenátorrá csak az, ki legalább 40 éves és legalább 1000 frank egyenes adót fizet. Szenátor csak 69 van; nyolc évre választják őket, de a szenátus felerészben négy évenkint megújítandó éppen úgy, mint a képviselőház felerészben 2 évenkint. Van nyolc miniszter, kik felelősek és a kik a királylyal együtt a végrehajtó hatalmat gyakorolják. Vád alá helyezés esetén a miniszterek felett semmitőszélt ítéli a király egy elitélt miniszternek csak az egyik ház beleegyezésével adhat kegyelmet. Közigazgatási tekintetben Belgium 9 tartományra oszlik, élén egy a király által kinevezett kormányzóval és egy négy évre választott tartományi tanácscsal. Egy-egy tartomány különböző számú arrondissementokból áll, ezek ismét kantonokból. Ezekből toborozzák össze a hadsereget, melynek békelétszáma 51.127, hadilétszáma 130.968 fő. A mostani forrongás oka az alkotmány körébe vág és a Van der Peereboom minisztérium választóreformjában leledzik. Eddig 41 választókerület volt, melyekben abszolút többség hiányában pótválasztás döntött. A választókerületek nagyság tekintetében két csoportot tesznek: van hét aránytalanul nagy választókerület és 34 kisebb választókerület. A viszonyok olyanok Belgiumban, hogy méltán, lehetett tartani a szocialisták uralomra kerülésétől, ami, mint képzelhető, egyértelmű volna az ország romlásával. Így gondoskodni kellett természetesen a törvény határain belül arról, hogy a veszedelem ne történhessék meg, s Van der Peereboom választóreformja azt tervezi, hogy a hét nagy választókerületben mérsékelten proporcionális képviselet létesüljön. Ezáltal a forradalmi és felforgató irányzatú pártok egyesülése korlátozva van. A liberálisok és szocialisták természetesen óriási merényletet látnak e dologban az alkotmány ellen, holott éppen ők ütik most a forradalom előkészitése által a legnagyobb rést rajta. b. 2 _______ Szombat, 1899. julius 1. Minisztertanács. A miniszterelnök elutazása miatt szerdáról elmaradt e heti minisztertanács ma délután tartatott meg. A választók száma. Újabban két városi és hat vidéki választókerületből állanak rendelkezésünkre a jövő évi választók összeírására vonatkozó adatok. E szerint a két városi kerületben a választók száma az 1896-ra szóló összeíráshoz arányítva 1899-re nézve 505-tel, 1900-ra nézve pedig 1424-gyel emelkedett. Pécsett az idén 342, Temesvárott pedig 166 adóhátralékost vettek fel a lajstromba. Ezek nélkül az emelkedés Pécset 613, Temesvárott pedig 303, összesen mind a két városban 916. Sopron megyében, az ország egyik legnéppártibb megyéjében 1896-ban 16.141 választó volt. 1899-re 16.063 íratott öszsze, az idén pedig 1900-ra 16.576. Az 1895-ki összeíráshoz arányított emelkedés tehát e megye hat kerületében 435. Küslömben hadd álljon itt a táblázat: A1. 135'21.866' ' Nagyon érdekes, hogy az adóhátralékosok leszámítása nélkül a választók száma Temesvárott a tavalyi összeíráshoz képest 30-cal apadt volna. A sopronmegyei összeírást tekintve pedig éppenséggel feltűnő, hogy ott az 1895-ki összeíráshoz viszonyítva csak 435-tel, a tavalyihoz viszonyítva csak 513-mal emelkedett a választók száma hat kerületben. Igaz, Sopron megye lakossága igen jómódú, ott tehát az adóhátralékosok száma aránylag igen csekély. Mindazonáltal mégis képzelhetetlennek tűnik fel, hogy a választási adóminimumot megütő polgárok között csak 453, illetve 513 adóhátralékos akadt. Tehát teljesen biztosra vehető, hogy a megye mindegyik kerületében akadt adóhátralékos s hogy mind a hat kerület adóhátralékosainak száma legalább is két-háromszázra rúg, így tekintve a dolgot a választók számának emelkedése nem igen feltűnő. Ennek az oka nyilván az, hogy Sopron megyében, hála a központi bizottság törvényes működésének a lefolyt években, az idén nem igen kellett módosítani az adóminimumon. Csak az érdekesség kedvéért konstatáljuk, hogy az esterházai kerületben az adóhátralékosok beszámítása dacára a választók száma nem emelkedett, hanem 25-tel, illetőleg 21-gyel fogyott. Összelutott 1896-ra 1899-re 1900-ra Temesvár 3015 3348 3484 Pécs 1979 2155 2934 Csornai kerület 2663 2694 2847 Esterházai » 2668 2672 2647 Lövői » 2957 2982 3056 Kismartoni » 2293 2417 2420 Nagybajomi » 3070 2792 3018 Nagymártoki » 2530 2506 2588