Állam és Közigazgatás, 1951 (3. évfolyam, 1-12. szám)
HAVONTA MEGJELENŐ SZEMLE Pártunk II. Kongresszusa előtt Pártunk február 24-én tartja II. Kongresszusát. Egész dolgozó népünk felismerte a Kongresszus történelmi jelentőségét. Ezért tekinti egységesen a saját ügyének a Kongresszus ügyét, ezért akar saját munkájával is hozzájárulni a Kongresszus sikeréhez. Ezt fejezik ki a nagyüzemeinkben megindult hatalmas felajánlások, amelyek magával ragadták és a munka megjavítására mozgósították úgyszólván országunk összes dolgozóját. Dolgozó népünk tudja: úgy készül legjobban a Kongresszusra, ha szigorúan leméri az elmúlt két esztendő munkáját, megvizsgálja, mennyiben teljesítette feladatait Népköztársaságunkkal, dolgozó népünkkel szemben, mennyiben járult hozzá országunk felemelkedéséhez, a szocializmus építéséhez, a béke védelméhez. * ’ • Az Állam és Közigazgatás munkája 1949 májusában indult meg, olyan időpontban tehát, amikor a hatalomért folyó harc már eldőlt, amikor munkásosztályunk Pártunk vezetésével kiszorította a hatalomból a régi rendszer képviselőit. Amikor tehát sor került arra, hogy az államhatalomban, az állam jellegében, feladataiban beállott tényleges változást az Alkotmány megteremtésével is lerögzítsük, és ezzel együtt lebontva az államhatalmi és államigazgatási szervezetnek régi, további fejlődésünket akadályozó, burzsoá maradványokkal át- és átszőtt formáit, új, a szocializmus rendjének megfelelő állami szervezetet építsünk. Az MDP I. Kongresszusa az elfogadott programmnyilatkozatban feladatként jelölte meg azt, hogy államunk alaptörvényét létrehozzuk. „A Párt szükségesnek tartja a népi demokrácia alaptörvényének megalkotását, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit, az állami gazdasági és társadalmi rend alapvető változásait, a magyar köztársaság népi jellegét a törvény erejével alkotmányban szentesítsük.“ Ugyancsak a programmnyilatkozatban tűzte ki feladatként az 1. Kongresszus annak megoldását is, hogy az államapparátus átalakításával, az államhatalom és államigazgatás szervezeti átépítésével megteremtsük a szocialista típusú állami munka szervezeti alapjait. „Népi demokráciánkban a nép részvétele a közügyek intézésében nem korlátozódhatik a parlamenti és önkormányzati választásokban való részvételre. A nép egyre szélesebb rétegeit kell bevonni az állami, önkormányzati és gazdasági élet ellenőrzésébe és irányításába.“ Ezek a hatalmas feladatok a mi teendőinket is alapjaiban megszabták. A szocialista típusú állam és államigazgatás elvi és gyakorlati kérdéseinek kidolgozásával, alá kellett támasztanunk az államátalakító munka végrehajtását. Legsürgetőbben az a követelmény jelentkezett, hogy az állami munka káderei, gyakorlati és tudományos munkásai számára közvetítsük a