Állam és Igazgatás, 1980. július-december (30. évfolyam, 7-12. szám)

1980-07-01 / 7. szám

1980. JULIUS ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS KENYÉR ISTVÁN—VANEK ZSIGMOND A MINISZTERTANÁCS TANÁCSI HIVATALÁNAK ELMÉLETI ÉS SZAKMAI FOLYÓIRATA Ellenőrzési tapasztalatok a tanácsok által átvett, illetve átadott pénzeszközök felhasználásáról Az 1049/1970. (XII. 6.) Korm. sz. határozat a helyi gazdaságpolitika egyik jelentős eszközeként jelölte meg a tanácsok koordinációs tevékenységét. Ennek megfelelően a tanácsoknak lehetőségük volt és van arra, hogy a területükön működő különböző nem tanácsi szervektől — közös érdekeltségű célokra — pénzeszközöket vegyenek át, amelyek a területi tervek megvalósításán túlme­nően, elsősorban a lakosság ellátási színvonalának emelését szolgálják. A Pénzügyminisztérium első alkalommal 1975 végén vizsgálta a tanácsok által más szervektől átvett beruházási pénzeszközök felhasználását, választ ke­resve arra, hogy a tanácsok területfejlesztési céljaik megvalósítása érdekében hogyan működtek együtt a nem tanácsi szervekkel. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint már a IV. ötéves tervben is jelentős előrelépés történt a tanácsi és a nem tanácsi beruházások összehangolásában. A tanácsok a települések fejlesz­tése érdekében erőteljesen szorgalmazták a különböző létesítmények közös erő­ből történő megvalósítását. A pénzeszközök átvétele több megyében és helyen jelentős mértékben segítette a gyermekintézmény férőhelyek együttes fejlesz­tését, az infrastrukturális beruházások megvalósítását. A tanácsok e célra a IV. ötéves tervidőszakban mintegy 15,1 milliárd Ft-ot vettek át más szervektől, ez fejlesztési bevételeik 13%-át tette ki. A tanácsok előző tervidőszaki koordinációs tevékenységet, annak általános jellemzőit az alábbiakban lehet összefoglalni: — A tanácsi és a nem tanácsi szervek közötti együttműködés zömmel csak az adott beruházások megvalósítására szűkült. További együttműködésre (azok közös fenntartására, üzemeltetésére, működtetésére) nem igen volt példa.

Next