Magyar Közigazgatás, 1993 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

A KÖZIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK PROGRAMJA A KÖZIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK PROGRAMJA­ ­. A magyar közigazgatás modernizációs programja három összefüggő kormányzati dokumentumra épül. Először a Kormány feladattervben meghatározta a témaköröket és határidőket. Ezt követően kijelölte az ezen témakörökben induló vizsgálatok és intézkedé­sek főbb irányait és elveit. A miniszterek és a Kor­mány alá rendelt országos hatáskörű szervek vezetői pedig elkészítették a magyar közigazgatás minden ágazatában végrehajtandó intézkedési terveiket. A program tehát vizsgálati témák, intézkedési irányok, felelősök és határidők szerves egységét jelenti. A mo­dernizációs program szakmai előkészítését a közigaz­gatási témák tekintetében a Belügyminisztérium, a kormányzati témaköröket illetően a Miniszterelnöki Hivatal egymással szorosan együttműködve végezte, illetve koordinálta. A program elfogadását követően a Kormány a Belügyminisztérium közigazgatás állam­titkárának és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának feladatává tette, hogy a különböző korszerűsítési témakörökben gondoskodjanak az ér­dekelteknek a program kibontását szolgáló szakmai vizsgálatokba és döntéselőkészítő folyamatokba tör­ténő bevonásáról. A modernizációs programcsomag első dokumentu­mában, az 1026/1992. (V. 12.) kormányhatározatban határidőket és felelősöket felsoroló, átfogó feladat­­tervet, tématervet állítottak össze. A kormányzati té­materv összesíti azokat a főbb kérdésköröket, ahol az elkövetkező időszakban további korszerűsítési re­formlépéseket indokolt tenni. A Kormány azt is el­rendelte, hogy a különböző témakörökben ki kell dolgozni a korszerűsítés irányait és elveit tartalmazó programot. A Kormány a korszerűsítési témakörök­ben tehát vizsgálati és intézkedési iránymutatást is adott. A Kormány azonban a szükséges intézkedések bevezetése előtt a programban meghatározott fő irá­nyok mellett, illetve azokon túl mérlegelni kíván min­den más megközelítést és ésszerű javaslatot. A kor­mányprogram sokirányú szakmai vizsgálatokat indít el, amelyek rövid és hosszú távú intézkedéseket hiva­tottak megalapozni. A vizsgálatok alapján kell választ adni arra az alapkérdésre, hogy hazai viszonyaink között milyen a modern állam, és benne a korszerű közigazgatás, milyen módokon modernizálható a ma­gyar közigazgatás szervesen összefüggő két ága: az ön­­kormányzati közigazgatás és az állami közigazgatás. A modernizációs program dokumentumait az elő­terjesztők széleskörűen egyeztették az érintett érdek­­képviseleti szervekkel, valamint a tudományos kuta­tóhelyek vezető képviselőivel. A Kormány két olva­satban tárgyalta a korszerűsítés kívánatos, illetve le­hetséges irányait és elveit. Külön értekezletek kereté­ben állást foglaltak a politikai államtitkárok, valamint a közigazgatási államtitkárok, és hasznosításra kerül­tek a Magyar Közigazgatási Kamara e témakörben szervezett országos tanácskozás-sorozatán elhangzott felvetések is. A hazai közigazgatási szakemberek leg­szélesebb körének, továbbá az Európából és a tenge­rentúlról érkezett közigazgatási szaktekintélyeknek a részvételével 1992. december 3-5-én Budapesten nemzetközi szakmai konferencia tekintette át és mi­nősítette a világtendenciák szempontjából is a magyar közigazgatás modernizációs törekvéseit. Mindezeket követően a Magyar Köztársaság Kormánya 1992. de­cember 10-ei ülésén véglegezte a közigazgatás korsze­rűsítésének főbb irányait. A program végrehajtásának határideje és mecha­nizmusa tekintetében az 1026/1992. (V. 12.) Korm. határozatban foglaltak az irányadók. A korszerűsítési irányok és elvek végrehajtását részletezik a miniszte­rek és a Kormány alá rendelt országos hatáskörű szervek vezetői által kidolgozott ágazati intézkedési tervek. Az ágazati intézkedési tervek felölelik a köz­ponti és a helyi államigazgatás, valamint az önkor­mányzati igazgatás vonatkozó ágazati vetületének a megújítását. A korszerűsítési feladatok átfogó és egy­séges végrehajtását a Kormány az évenkénti beszá­moltatás során ellenőrzi. 1994-ig állami vagy önkor­mányzati intézkedésekkel - ahol ezt a politikai dön­téshozók indokoltnak látják - hasznosítani kell az eddigi vizsgálatok, illetve a most felgyorsuló szakmai elemzések gyakorlatba átültethető javaslatait. A köz­­igazgatásra irányuló vizsgálatok érintik mind a végre­hajtó hatalom, mind az azzal kapcsolatban álló más hatalmi ágak néhány összefüggő alapintézményét is. Az alapintézmények továbbfejlesztéséhez minősített többségű törvényalkotásra és az Alkotmány szabálya­inak részleges felülvizsgálatára van szükség. Az ezt megalapozó vizsgálatokat e program keretében kell megkezdeni és megalapozni, a minősített többségű törvényalkotásra azonban a szakmai és politikai köz­­megegyezés létrejötte után, várhatóan az 1994-es or­szággyűlési választásokat követően és a helyhatósági választásokat megelőzően kerülhet sor.

Next