Magyar Közigazgatás, 1993 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
A KÖZIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK PROGRAMJA A KÖZIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK PROGRAMJA . A magyar közigazgatás modernizációs programja három összefüggő kormányzati dokumentumra épül. Először a Kormány feladattervben meghatározta a témaköröket és határidőket. Ezt követően kijelölte az ezen témakörökben induló vizsgálatok és intézkedések főbb irányait és elveit. A miniszterek és a Kormány alá rendelt országos hatáskörű szervek vezetői pedig elkészítették a magyar közigazgatás minden ágazatában végrehajtandó intézkedési terveiket. A program tehát vizsgálati témák, intézkedési irányok, felelősök és határidők szerves egységét jelenti. A modernizációs program szakmai előkészítését a közigazgatási témák tekintetében a Belügyminisztérium, a kormányzati témaköröket illetően a Miniszterelnöki Hivatal egymással szorosan együttműködve végezte, illetve koordinálta. A program elfogadását követően a Kormány a Belügyminisztérium közigazgatás államtitkárának és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának feladatává tette, hogy a különböző korszerűsítési témakörökben gondoskodjanak az érdekelteknek a program kibontását szolgáló szakmai vizsgálatokba és döntéselőkészítő folyamatokba történő bevonásáról. A modernizációs programcsomag első dokumentumában, az 1026/1992. (V. 12.) kormányhatározatban határidőket és felelősöket felsoroló, átfogó feladattervet, tématervet állítottak össze. A kormányzati tématerv összesíti azokat a főbb kérdésköröket, ahol az elkövetkező időszakban további korszerűsítési reformlépéseket indokolt tenni. A Kormány azt is elrendelte, hogy a különböző témakörökben ki kell dolgozni a korszerűsítés irányait és elveit tartalmazó programot. A Kormány a korszerűsítési témakörökben tehát vizsgálati és intézkedési iránymutatást is adott. A Kormány azonban a szükséges intézkedések bevezetése előtt a programban meghatározott fő irányok mellett, illetve azokon túl mérlegelni kíván minden más megközelítést és ésszerű javaslatot. A kormányprogram sokirányú szakmai vizsgálatokat indít el, amelyek rövid és hosszú távú intézkedéseket hivatottak megalapozni. A vizsgálatok alapján kell választ adni arra az alapkérdésre, hogy hazai viszonyaink között milyen a modern állam, és benne a korszerű közigazgatás, milyen módokon modernizálható a magyar közigazgatás szervesen összefüggő két ága: az önkormányzati közigazgatás és az állami közigazgatás. A modernizációs program dokumentumait az előterjesztők széleskörűen egyeztették az érintett érdekképviseleti szervekkel, valamint a tudományos kutatóhelyek vezető képviselőivel. A Kormány két olvasatban tárgyalta a korszerűsítés kívánatos, illetve lehetséges irányait és elveit. Külön értekezletek keretében állást foglaltak a politikai államtitkárok, valamint a közigazgatási államtitkárok, és hasznosításra kerültek a Magyar Közigazgatási Kamara e témakörben szervezett országos tanácskozás-sorozatán elhangzott felvetések is. A hazai közigazgatási szakemberek legszélesebb körének, továbbá az Európából és a tengerentúlról érkezett közigazgatási szaktekintélyeknek a részvételével 1992. december 3-5-én Budapesten nemzetközi szakmai konferencia tekintette át és minősítette a világtendenciák szempontjából is a magyar közigazgatás modernizációs törekvéseit. Mindezeket követően a Magyar Köztársaság Kormánya 1992. december 10-ei ülésén véglegezte a közigazgatás korszerűsítésének főbb irányait. A program végrehajtásának határideje és mechanizmusa tekintetében az 1026/1992. (V. 12.) Korm. határozatban foglaltak az irányadók. A korszerűsítési irányok és elvek végrehajtását részletezik a miniszterek és a Kormány alá rendelt országos hatáskörű szervek vezetői által kidolgozott ágazati intézkedési tervek. Az ágazati intézkedési tervek felölelik a központi és a helyi államigazgatás, valamint az önkormányzati igazgatás vonatkozó ágazati vetületének a megújítását. A korszerűsítési feladatok átfogó és egységes végrehajtását a Kormány az évenkénti beszámoltatás során ellenőrzi. 1994-ig állami vagy önkormányzati intézkedésekkel - ahol ezt a politikai döntéshozók indokoltnak látják - hasznosítani kell az eddigi vizsgálatok, illetve a most felgyorsuló szakmai elemzések gyakorlatba átültethető javaslatait. A közigazgatásra irányuló vizsgálatok érintik mind a végrehajtó hatalom, mind az azzal kapcsolatban álló más hatalmi ágak néhány összefüggő alapintézményét is. Az alapintézmények továbbfejlesztéséhez minősített többségű törvényalkotásra és az Alkotmány szabályainak részleges felülvizsgálatára van szükség. Az ezt megalapozó vizsgálatokat e program keretében kell megkezdeni és megalapozni, a minősített többségű törvényalkotásra azonban a szakmai és politikai közmegegyezés létrejötte után, várhatóan az 1994-es országgyűlési választásokat követően és a helyhatósági választásokat megelőzően kerülhet sor.