Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1977. január (19. évfolyam, 1-4. szám)

1977-01-01 / 1. szám

2. oldal. KEDVES OLVASÓINK! AZ UTOLSÓ FÉLÉVBEN KÖTELESSÉGÜNK VOLT INFORMÁLNI OLVASÓINKAT LAPUNK ÁLLANDÓ KÖLTSÉG EMELKEDÉSÉRŐL. 1975. DECEMBER 28.-ÁN, 1976. JÚLIUS 6.­­ÁN ÉS 18.-ÁN, TEHÁT CCA. RÖVID 7 HÓNAP ALATT A POSTA HÁROMSZOR EMELTE AZ ÚJSÁG SZÁLLÍTÁSI DÍJÁT. MI 4 ÉV ÓTA NEM EMELTÜK SEM AZ ELŐFIZETÉST, SEM A HIRDETÉSEK ÁRÁT, ugyanakkor úgy a posta, PAPÍR, FESTÉK, AZ ÚJSÁG NYOMÁSI ÉS MÁS MUNK­ADÍ­JAK TÖBBSZÖRÖSÉRE EMELKEDTEK. MI MINDIG HALOGATTUK AZ EMELÉST. MA NEKÜNK TÖBBE KERÜL EGY ÉVI ÚJSÁG ELŐÁLLÍTÁSA, kiszállítása, mint amit mi KAPUNK. AZ ÖSSZES NEMZETISÉGI ÚJSÁGOK 8 OLDALAS LAP UTÁN KÉRNEK ÉVI $ 15.00-t, MI TAVALY 16 OLDALRÓL, 20 OLDALRA EMELTÜK LAPUNK OLDALSZÁMÁT ÉS AKKOR SEM EMELTÜK AZ ELŐFIZETÉSI DÍJAT. MOST ELÉRKEZETT AZ IDŐ, HOGY MINT MÁS ÁRUNAK AZ ÁRÁT, MI IS kényszerÍtve vagyunk hogy LAPUNK ELŐFIZETÉSI DÍJÁT, 1977. JANUÁR 31.-TŐL ÉVI $ 18.00 ÖSSZEGRE EMELJÜK. AZONBAN ADUNK MINDEN KEDVES ELŐFIZETŐNKNEK EGY LEHETŐSÉGET: AKI 1977 JANUÁR 31.­­IG BEFIZETI A KÖVETKEZŐ ÉVI ELŐFIZETÉSÉT, AZ $ 15.00-ÉRT FIZETHET ELŐ, ESETLEG TÖBB ÉVRE , IS.­­ KÉRJÜK SZÍVES MEGÉRTÉSÜKET ÉS EGYÜTTÉRZÉSÜKET. AZ AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET KIADÓHIVATALA sávban jó kilátások vannak újabb olajtelepek feltárására. Egyre több olajvállalat folytat szeizmikus kutatást és próbafúrásokat ezen a területen. Külföldi szakértők, különösen az arab olajtermelő országok miniszterei, azzal vádolnak minket, hogy esztelenül pazaroljuk a nyersolajat. Belföldi tanulmányok alátámasztják ezeket a szemrehányásokat.. A “Worldwatch Institute” megállapítása szerint, az amerikaiak 50%-al csökkentenék a t­ajfogyasztásukat, anélkül, hogy az életszínvonaluk csorbát szenvedne. Hol vannak a legnagyobb hibák? Elég, ha megemlítünk kettőt a sok közül.Házaink rosszul vannak szigetelve és ragaszkodunk a sok benzint fogyasztó motorokhoz. Észak-Amerikában a személygépkocsik 200-360 lóerős motorjai rendszerint egy személyt szállítanak.A világhírű Daimler tehergépkocsik ugyanolyan motorral 5 tonna terhet­ szállítanak. A KANADAI “BÉKEFENNTARTÓK” Az Egyesült Államokban kevesen tudják, hogy Kanada a világ elsőszámú “békefenntartó” nemzete. Két évtized óta, az év 365 napján, 800 főből álló kanadai zászlóalj áll készenlétben éjjel­nappal, hogy az Egyesült Nemzetek telefon­hívására a Kanadai Air Force repülőgépein elrepüljenek a világ bármelyik pontjára, ahol a “szomszédok hajbakapnak”. A kék tányérsapkát (blue bérét) viselő kanadai békefenntartókat a múltban ott láttuk a Sinai-félszigeten, a Golán­­magas­laton, Izrael-Libanon és India-Pakisztán határán, Nyugat-Új-Guineában és Nigériában. Jelenleg 1050 kanadai katona van a SINAI-Félszigeten, a Golán magaslaton;515 katona van Cyprus-szigetein és kb. 25 állomásozik India és Pakisztán határain. Az elmúlt 20 évben svédek, norvégek, osztrákok és több más ország fiai vettek részt különböző “békefenntartó” küldetésekben, de világszerte elismert tény, hogy a kanadaiak vannak a legjobban kiképezve erre a nehéz és kényes feladatra. A “békefenntartás” nem könnyű dolog.Eddig közvetlen harci cselekmények következtében 26 kanadai vesztette életét és 71 sebesült meg.További 44 halt meg és 106 sérült meg különböző okokból. Az élet és véráldozattól eltekintve, a mások békéjének fenntartása évente 50 millió dollárjába kerül a kanadai kormánynak. BREZSNYEV A “BÉKEANGYAL” Nem tudjuk pontosan, hogy mi az oka, de az utóbbi időben Brezsnyev igyekszik javítani úgy a pekingi, mint a washingtoni viszonyán. Nemrégiben elküldte a kínai ügyek szakemberét, Leonid Ilychevet, Pekingbe, hogy kezdjen tárgyalásokat a kínai-szovjet határkérdés békés megoldására. Ugyanakkor egyik beszédében annak a kívánságának adott kifejezést, hogy az Egyesült Államok hagyjanak fel a SALT II tárgyalások halogatásával. Úgy a kínai elnök, Hua Kuo-feng, mint Jimmy Carter, bizalmatlanul nézegetik a Brezsnyev által küldött olajágakat. Minden okuk megvan a bizalmatlanságra. Hatalmas szovjet erők állomásoznak úgy a kínai, mint a kelet-európai határon. Egyes helyeken a rövidtávú szovjet rakéták is elérhetik Pekinget. Brezsnyevet valószínűleg a szovjet nép alacsony színvonala készteti békésnek látszó lépések megtételére. A szovjet ipar nem tudja egyidejűleg kielégíteni a vezérkar és a nép igényeit. Ettől eltekintve Lengyelországban és Kelet- Németországban egyre nehezebb a kommunista kormányok helyzete. Mindkét országban a nép egyre nagyobb szabadságot és magasabb életszínvonalat követel. Hua és Carter kezében vannak az ütőkártyák. Itt az ideje, hogy kihasználjuk őket. TITO NEM ENGED Brezsnyev november 17.-i, belgrádi látogatásáról most kezdenek kiszivárogni a részletek. A nyugati világ Belgrádban akkreditált diplomatái szerint, Brezsnyev egy négyszemközti megbeszélésen azt követelte Titótól, hogy szovjet repülőgépek minden korlátozás nélkül átrepülhessenek Jugoszlávia felett és a szovjet hadihajók szabadon használhassák a jugoszláv kikötők üzemanyagpótló és javító berendezéseit. Miután Tito mind a két követelést, egyesek szerint kérést, határozottan elutasította, a megbeszélés fagyos hangulatban és idő előtt befejeződött. A fenti híreket megerősíti két esemény. Az egyik az, hogy Tito, kevéssel Brezsnyev elutazása után, kitüntette a Jugoszláv Párt két kimagasló személyiségét, Alexander Grl­ckovot és Vladislav Obratovicot, akik jelentős szerepet játszottak a Kelet-Berlinben lezajlott júniusi kommunista csúcsértekezlet z­ár­ój­e­le­nté­séne­k e­lő­ké­sz­íté­sé­be­n. A másik esemény az, hogy röviddel Brezsnyev elutazása után, Tito a parlament ülésen kijelentette, hogy az 1948-ban meghirdetett nemzeti függetlenségi politikája változatlanul továbbra is fennáll. Ez a függetlenségi állásfoglalás volt az oka annak, hogy Sztálin kizárta Titót a nemzetközi kommunista mozgalomból. KIVÁNDORLÁSI LÁZ KELET­NÉMETORSZÁGBAN Körülbelül 120.000 kelet-német család kérvényezi a kivándorlási engedélyt Nyugat- Németországba. A kelet-német hatóságokat meglepte ez a tömeges kérvényezés, amelyet a Helsinki-i Nyilatkozat következményének tartanak. A kelet-német útlevélosztály egyik magasrangú tisztviselője aggódva állapította meg:“Egészen különös dolog történt:“Az emberek már nem félnek.” A múltban azonnal letartóztatták a kérvényezőket, de ezt ma már -tekintettel a külföldre- nemigen merik megtenni. “Enyhébb módszerekkel” igyekeznek lebeszélni az embereket a kivándorlásról. A helyzet iróniája, hogy a letartóztatott személyeknek nagyobb esélyük van a kivándorlásra, mert nyugat-német kormány “felvásárolja” a foglyokat. A legutóbbi öt évben sok millió márkát fizettek 6.000 “politikai” fogolyért. Közben tovább folyik a “kivándorlás”, menekülés formájában. Évente kb. 5.000 kelet­­németnek sikerül, többnyire­ hamis papírokkal, átjutni Nyugat-Németországba. i v„ irr~ * l Magyar Elet £ j cAmaíaui’ Canadiari L]fangaríai] ^Life Ofr AMOUCAlS lAJtGEST WEEKIV W* THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE* 1--------------------------------------------------^ ---------------------------------- CANADA l—IK1—rwnn‘"«^ m- icnw-nwi* •.................................................................hm......... 3636 North PARIS Ave., CHICAGO, Illinois 60634 Főszerkesztő és kiadó: ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS, 3636 N. Paris Ave., Chicago, 111. 60634. Telefon: 625-8774- Newyorki szerk: Apatini Gyula. New York Tel:LE-5-2826 Second Class Postage paid at Chicago, 111. - Published every Saturday. - Lapunk ára USA-ban 3o cent, Kanadában 35 cent, az évi előfizetés dija USA-ban: $15.00 egy évre, félévre $8.00, Kanadában: egz évre $18,00, félévre $10.00. Editorial and Publishing Office: 3636 N. Paris Ave., Chicago, 111. 60634. Telephoné: 625-8774. Managing Editor and Publisher: LOUIS HALMAGYI ADAM. Subscription rate: $15.00/year in the USA, Canada:$18.00/year. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1977.január 1. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA) MAGYAR BETŰS, vagy angol szövegű nyomtatványok elkészítését vállaljuk. KÖNYVEK,­­ FOLYÓIRATOK,­­ ÚJSÁGOK, KERESKEDELMI­­ NYOMTATVÁNYOK ■ GYORS PRECÍZ, GAZDASÁGOS ELŐÁLLÍTÁSÁT. AMERIKAI-KANADAI­­ MAGYAR ÉLET ! CHICAGO 3636 North, PARIS AVE? , ILL.60634. TELEFON :625-8774 !

Next