Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1978. január (20. évfolyam, 1-4. szám)

1978-01-07 / 1. szám

2. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1978. január 7. Dr. Lelbach Antal orvos: MI VAN CARTER MÖGÖTT ? Washingtonból olyan hírek érkeznek, hogy Carter elnök egy Okatásügyi Igazgatót szándékozik kinevezni, az újonnan létesítendő Oktatásügyi Minisztérium élére. Ezen nyítás David Rockefeller és Frank Stanton befolyására vezethető vissza. Ha ennek a hátterét vizsgáljuk, komoly kétségeink támadnak a cél és az irányzatot illetőleg. Megbízható források szerint Carter elnök és Califano, aki jelenleg a Secretary of Health, Education és a Welfare pozícióját tölti be 1978-ban szeretnék utóbbit megvalósítani. Ez a terv elképzelése alapján, ha megvalósul, a nemzetközi egymásrautaltság égisze alatt az oktatást egy új alapra helyezi, hogy a világkormány fogalma és megvalósulása programszerűen bonyolódjon le. David Rockefellerről tudjuk, hogy kicsoda. De ki Frank Stanton? Ne csodálkozzunk, ő a CBS ( Columbia Broadcasting System), és a Rand Corp. elnöke. Utóbbi a hírhedt David Ellsberg munkaadója, aki a “Pentagon Papírokkal” nyert szégyenteljes hírnevet. A Rand Corp. pedig a legnagyobb részt a Ford és Rockefeller alapítványból lesz fenntartva. Stanton, Rowan Gaither révén került a Rand Corporationba, aki utóbbinak elnöke volt és egyidőben elnöke a Ford Alapítványnak. Ebben a pozícióban jelentette ki, hogy az adományokat úgy kell felosztani, hogy megváltoztassa az életet az Egyesült Államokban, hogy zökkenő nélkül egyesülhessünk a Szovjet Unióval. Nyúljunk azonban vissza a közelmúltba, hogy tisztább képet kapjunk az összefüggésekhez. David Rockefeller 1976- ban egy londoni összejövetelen találkozott az Egyesült Államok jelenlegi elnökével, Jimmy Carterrel. Rockefeller és közeli tanácsadói akkor döntötték el, hogy az ő jelöltjük az elkövetkező Demokrata Párt konvención Jimmy Carter lesz. Miután Carter csatlakozott a Trilateral Commissióhoz, megnyerte a jelöltséget és az országos választást is. Ezek után plauzibilis, hogy Carter elnöknek politikai adóssága van David Rockefellerrel szemben, ami részben, úgy látszik vissza lesz fizetve ezzel az új oktatásügyi igazgatói állással. Az adósság másik része úgy lesz megfizetve, hogy ezt az állást egy radikális, baloldali egyén fogja betölteni. A támogatást a média részéről természetesen megkapják. A baloldali Los Angeles Time máris jóváhagyta a tervet, ami várható is volt, mivel a trilatérista Harold Brown igazgatója a Times-Mirror corporationak aki a Los Angeles Time kiadója. Beszéljünk azonban egy keveset a médiáról is, melybe természetesen bele­értjük a rádiót és televíziót. Miután utóbbinak felvilágosító és hírmagyarázó hivatása van, legalább is ennek tünteti fel magát, csak kevesen ismerik az érem másik oldalát A lényegre ami a háttérben megy végbe szeretnék röviden rátérni,hogy tisztán lássuk a média szerepét. A szabad sajtó a mi társadalmunkban egy nagyon komoly szerepet tölt be és egy bonyolult intézmény. A kezdeti demokráciának a leírt gondolat sérthetetlensége egy nagy segítség volt. De milyen különbség van a régi küzdelmes évek hírközlése és a mai félelmetes hatalmat képviselő New York Times, Washington Post, Time, Newsweek, NBC és ABC között! Ezek nem gyenge hangok, hanem Góliátok, hatalmas üzleti birodalmak, melyeket vállalkozó szellemű egyének építettek fel a szabad gazdasági rendszer védelme alatt. Kérdem, vajon lehetséges lett volna ugyan­ezt elérni a kommunista rendszerben, amit ma olyan kirívóan támogatnak? Az Egyesült Államokban a média egyike a leghasznot hozóbb vállalattá nőtte ki magát. Jövedelmük egyenrangú az autó, acél, olaj,­­ tehát a nehézipar profitjával. A tudósítási ipar ma egy nagy üzleti vállalkozás, egy tetemes jövedelmi forrás, amelynek nyersanyagja az információ. Ahogy a vasműveknek kell az érc, az olajfinomítóknak a nyersolaj, az újságoknak, rádióknak, televízióknak szüksége van a hírszerzésre, a storykra és , többek között tények regisztrálására. Ha már az összehasonlításnál vagyunk, rá kell mutatnom,­­ hogy legyünk tudtában annak , hogy a híradási ipar legtöbbször nem fizet a nyersanyagért és, hogy példátlan szabadsága van ezt a nyersanyagot korlátlanul megszerezni. Ezáltal olyan hatalommá nőtték ki magukat, hogy törvényfelülinek tekintik magukat, fenntartva a jogot a titoktartásra a nép felvilágosításával szemben, mellőzve a forrás megnevezését. Érdekes, hogy a média ragaszkodik a titoktartáshoz, de ugyanakkor megtagadja ugyanezt a kormánynak. Egyszóval, a média olyan hatalmas befolyással rendelkezik, hogy egy vonalban van a kormánnyal, a szakszervezetekkel és a “big Business”-el. Ha valami visszaélés történik a kormány bármelyik ágában, vagy az ipar, avagy a szakszervezetek részéről, erre mód és törvény van hogy helyesbítsék a hibákat, de úgy látszik nincs mód arra, hogy ellenőrizzék, vagy megfékezzék a médiát. Utóbbiban van egy bizonyos önteltség, mint ha azt akarnák mondani, hogy az ő feladatuk mindennek a végére járni, függetlenül attól, hogy kinek az életét, vagy existenciáját teszik tönkre. Ők töltik be egyidejűleg a bíró, a zsűri és a vádló szerepét. A média az egyetlen magánvállalat melynek olyan hatalma van, mint az Egyesült Államok kormányának. Az amerikai népet pedig folytonos destrukcióval belülről és kívülről annyira bűvkörükbe hajtották, hogy ellenálló képességüket elvesztették. Nem is csoda, mikor a mindenkori elnökök is rettegnek hatalmuktól. Véleményem szerint a mai világban - ha a nagy nyilvánosság akaratát és véleményét tükrözné vissza a média - akkor vissza kellene hogy térjen a szabad sajtó kezdeti törekvéseihez, a hazafiasság, hírszerzés és a bátor független kiállás mellett. A sajtónak nevelni kellene, kihangsúlyozva az erkölcsöt és a magasabb emberi eszméket és ami a legfontosabb, őszinte elfogultsággal kellene, hogy kiálljon az Egyesült Államokat alapító hazafiak által lefektetett alapelvek mellett. A szabad sajtó szerves része az Egyesült Államok Alkotmányának, melynek kötelessége lenne elősegíteni és fenntartani a szabadság gondolatát, amely 2 évszázadon át olyan fontos szerepet töltött be, nem csak itt, hanem a szabadságot értékelő nemzeteknél is. Ma azonban a hírszolgálat nem ezen az úton halad, hanem saját vesztét készíti elő, akár csak a többi naiv humanista, akik világmegváltókként akarják helyüket a történelemben biztosítani, avagy a nagyzási mániában szenvedők akik gazdasági erejükkel szeretnék a világot uralni. meri kai-kanadai ,vl Magyar Élet í c/4mericaii-CanadiaiicHunga/iaiicLiíe AMEMCA'S LABGCST WE£KLY K THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE \ ám* iit* ítmotno • ____canaxm as< ■WTOw«o«*ao«t(i>iMnn«aMu—«Ki»on»FiawM ....... Nortli PARIS Ave., CHICAGO, Illinois K0634 Főszerkesztő és kiadó: ÁDAM HALMÁGY1 LAJOS, 3636 N. Paris Ave. Chicago, III. 60634 Telefon: 625-8774 Second Class Postage paid at Chicago, 111. Published every Saturday, -Lapunk ára USA-ban 35 cent, Kanadában 35 cent. Előfizetési dij: USA-ban: egy évre $18.00, félévre $10.00 Kanadában: egy évre $18.00, félévre $10.00 Sditorial and Publishing Office: 3636 N.Paris Ave., Chicago, 111. 60634. ’hone: 625-8774. Managing Editorand Publisher: Louis Halmagyi Adam Subscriptio” rHte:,$l8.00/year in the USA, Canada: $!8.00/year Kereszténység Nincs vallás, amely ne volna ke­resztény. Novális Amit Krisztus megalapított s ami abból örök marad, az az a tanítás, amely a lélek szabadságáról szól. Bénán A kereszténység a népnek szánt platonizmus. Nietzsche Keresztény az az ember, aki nem ismer sem gyűlöletet, sem ellensé­geskedést, akinek szívében nem la­kik harag és bosszú, hanem csupán szeretet, gyengédség, jóság. Luther Vannak keresztények? Én még egyet sem láttam. Diderot ROBBANÁS INDIA ATOMTELEPÉN December 2.-án hatalmas robbanás történt az Indiai Atombizottság Baroda­i nehézvíztelepén. (Gujarat államban, Bombaytól északra, 150 mérföldre.) A nehézvíz a nukleáris reaktorokban végbemenő rádióaktív sugárzás fékező anyaga. A nehéz víz az óceánok vizében is jelen van, de egész kis mennyiségben. Nagyobb mennyiségben elektrolízissel állítják elő. Költséges eljárás ez, amelyet eddig csak az USA és Kanada alkalmazott. India mindenképpen arra törekszik, hogy függetlenítse magát a nehézvia szállítással járó feltételektől, amely megtiltja, hogy a nukleáris reaktorokból kikerülő plutóniumot atombombák előállítására használják fel. Indiában jelenleg három olyan telep van építő alatt, amely nehéz vizet fog előállítani.­­ Egyenlőre nincsenek megbízható adatok a Baroda-i robbanás okozta károkról. Ebben az esetben nem atomrobbanásról van szó és a rádióaktív kisugárzás veszélye nem fenyeget, de a robbanás okozta kár következtében kitolódik a Rajasthan-i atomerőmű második részlegének és a Madras-i atomerőmű első részlegének üzembe helyezése.

Next