Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1978. május (20. évfolyam, 17-20. szám)
1978-05-06 / 17. szám
2. oldal Az incidens Vance US külügyminiszter moszkvai látogatásának idején történt. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a szovjet hatóságok szokatlanul gyorsan szolgáltak felvilágosítással a nyugati sajtó számára. Úgy a szovjet, mint az US diplomaták, igyekeznek az esetet sajnálatos navigációs tévedésnek minősíteni. Ez annál feltűnőbb, mert Murmanszk kikötője és az egész Kola-félsziget (lásd a térképet) rendkívül fontos, és éppen ezért érzékeny, hadászati területe a Szovjetuniónak. Az egész éven át fagymentes Murmanszk kikötőre támaszkodva több mint 500 hadihajó állomásozik a Berents-tenger (lásd a térképet) vízterében. A hadihajók közül 190 tengeralattjáró, 12 cirkáló, 30 romboló és sok más tengerészeti egység tartózkodik ezen a vidéken. Norvég hírszerzők szerint a kopár és örök hóval borított Kola-félsziget 40 repülőterén, amelyek közül 16-nak 250 méteres futópályája van, több mint 700 különböző repülőgép állomásozik. A Kola-félsziget rakéta-kilövő helyeiről az Egyesült Államok keleti felének bármely pontja sebezhető. A Kola-félsziget két gépesített hadosztály állomáshelye. Létszámuk 24.000 ember. Ezt a létszámot szükség esetén rövid időn belül 14 hadosztályra lehet emelni. A Murmanszk - Balti-tenger közötti vasútvonalat nemrégiben szállítóképességének kétszeresére építették ki. Szükség esetén, 10 nap alatt, 12 hadosztályt lehet Murmanszkból átszállítani a Balti-tenger partvidékére. Három további hadosztályt légi úton lehetne szállítani. Ezek után úgy látszik, hogy csak Vance külügyminiszter moszkvai látogatásának köszönhető, hogy a szovjet hatóságok oly nagy engedékenységet mutattak a repülőgép és az utasok hazaszállítása terén. A Panama csatorna 50 mérföldes víziút, amelynek 2 oldalán húzódik végig a Csatorna- Zónának nevezett 648 négyzetmérföldes földsáv; kb. lőszer akkora, mint Washington D.C. Területe. A csatorna maga 3 szakaszos, 3 zsilippel. A hajók átkelésének átlagos ideje 16 óra. A csatorna zóna US lakossága 37500 fő, ebből 9300 US katona. A csatornavállalat alkalmazottainak száma 13,000, ebből 3500 US állampolgár. A csatorna 1914 augusztus 14.-én nyílt meg. A múlt év végéig 539,340 hajó kelt át rajta, összesen 3 milliár tonna teherrel. Az átkelési díjak összege 2,66 milliárd dollárra rúgott. Az Egyesült Államok a múltban évi 2,3 millió dollárt fizetett Panamának a csatorna használatáért. A csatorna üzemköltsége 1976- ben 82 millió dollár volt. Az évi tiszta jövedelem 40 és 60 millió dollár között váltakozik A csatorna hadászati jelentősége az utóbbi 10 évben csökkent. Repülőgép hordozó anyahajók és óriási tartályhajók túl nagyok ahhoz, hogy a csatornán átkelhessenek. A rakéta fegyverek bevezetésével az évekig tartó háborúk valószínűtlenekké váltak. Helyi konfliktusok esetén a nagyméretű repülőgépek helyettesítik a hajókat, további hátránya a csatornának, hogy egyetlen légitámadás, vagy terrorcselekmény, hónapokra megbéníthatja a forgalmat FBI ÜGYNÖKÖK TÜNTETTEK Ilyen még nem volt az Egyesült Államok 200 éves történetében. Április 20.-án az FBI volt igazgatója, L. Patrick Gray III és két helyettese állt a bíróság előtt. Egyenlőre csak egy formális kérdésre kellett válaszolniuk: Bűnösnek érzike magukat? A válasz határozott “NEM” volt. A bírósági épület előtt több, mint 500 FBI ügynök várta a vádlottakat, hogy kifejezzék az irántuk érzett tiszteletüket és a hozzájuk való ragaszkodásukat. Valószínű, hogy a 3 vádlott vétett a törvény betűi ellen. A helyzet iróniája, hogy azzal vétettek a törvény ellen, hogy védték az Egyesült Államok érdekeit, mégpedig egy külföldi irar nyitott terrorista szervezet bűncselekményei ellen. Bell igazságügyminiszternek ezt a fonák helyzetet meg kellett volna beszélnie Carter elnökkel, mielőtt vádemelést kért az FBI volt vezetői ellen. Carter elnök a sajtókonferencián kijelentette, hogy Bell igazságügyminiszter őt nem értesítette előzetesen a vádemelésről. A szovjetben az ilyen belügyminisztert minimum 15 évi kényszermunkára küldenék (megérdemelten.Szerk.) Szibériába, Oh, de mi Amerikában vagyunk a szabaság földjén, ahol minden előfordulhat.!!! Szomorú fényt vet korunkra és kormányunkra, hogy a törvény betűihez - és nem a szelleméhez - ragaszkodva védelmére kell a törvény ellenségeinek, a terroristáknak és ugyanakkor a vádlottak padjára ülteti azokat, akik az állam rendjének és biztonságának hűséges szolgálói voltak. Hova vezet ez a különös igazságszolgáltatás? Ha a bíróság bűnösnek találja az FBI három volt vezetőjét, akkor a kormányunk akár szélnek is engedheti az egész FBI szervezetet . A jövőben egyetlen FBI ügynök sem fogja tudni, hogy mikor védi a törvényt és mikor szegi azt meg. Éppen ezekben a napokban Carter aláírásával megszületett az a törvény, amely a kémkedéssel, felforgatással gyanúsított személyek leveleinek felbontását, telefonjainak lehallgatását és lakásuk, irodájuk átkutatását bírósági engedélyhez köti. A múltban ilysmit csak az elnök tudomásával az igazságügyminiszter, vagy Hoover korában maga az FBI igazgatója rendelt el. Az FBI ügynök kötelességzerűen teljesítette a “felsőbb helyről” kapott parancsot. Igazságos dolog-e most az FBI embereit tenni felelőssé azért, amire a múltban nem volt világos jogszabály? « ameríltakanaflai • vl j Magyar Élet i cy4malcaíi-CanadiaiicHanganaricLife j/>KiWfc A*£mCA !. LAUGEST WtíKi-Y H THfHUNGÁRIÁN LAMGUAG* jt'w *1 .......................................................................................... 3636 North PARIS Ave., CHICAGO, Illinois 60634 Főszerkesztő és kiadó: ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS. 3636 N. Paris Ave. Chicago. III. 60634 Telefon: 625-X774 Second Class Postage paid at Chicago, III. Puhlished every Saturday. -Lapunk ára USA-han 35 cent. Kanadában 35 cent. Előfizetési dij: USA-ban: egy évre $18.00. félévre $10.00 Kanadában: egy évre $18.00. félévre $10.00 Editorial and Publishing Office: 3636 N.Paris Ave.. Chicago. 111. 60634. Piloné: 625-8774. Managing Editorand Publisher: l.ouis Halirtagyi Adam Suhscription rate: $18.00, year in the USA. Canaria: $18.00/year AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1978. május 6. ÚJ ELNÖKÖT VÁLASZTOTT IZRAEL Izrael parlamentje, a “Knesset”. Április 19.én 86 szavazattal 23 ellenében, az 57 éves Jitzhak Navon-t választotta meg az ország elnökévé. Május 29.-én fogják beiktatni 5 évig tartó hivatalába, amely Izraelben nem jelent politikai hatalmat. Az elnök feladata a külföldi diplomaták és vendégek fogadása, ünnepélyes alkalmakkor az ország népének képviselete. Navon lesz az ország első elnöke, aki Izraelben született, író és amatőr színész, aki Dávid Ben-Gurion politikai iskolájában nőt fel. A Labor-kormány idején a “Knesset” külpolitikai és Honvédelmi Bizottságának volt az elnöke. Politikai téren Navon a “Lágy vonal” híve. Hajlandó lenne tárgyalni azokkal a palesztinarabokkal, akik elismerik Izrael létjogosultságát. Navon lesz Izrael első spanyol - zsidó (“Separdic”) származású elnöke. Ősei rabbik és zsidó írók voltak. Családfáját a 17. századbeli Jeruzsálemben élő elődökig tudja visszavezetni. Izrael jelenlegi elnöke Ephram Katzir, Yitzhak Navon Amikor öregszünk, elménk hibái nőttön-nőnek, akárcsak arcunk hibái. Éppoly könnyű magunkat ámítani, anélkül, hogy észrevennénk, mint amilyen nehéz másokat ámítani, anélkül,hogy észrevennék.