Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1978. augusztus (20. évfolyam, 29-32. szám)
1978-08-05 / 29. szám
2. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1978. augusztus 5. A legutóbbi félévben a “Lengyel Választmány” százhúsz szabadegyetemi előadást rendezett, 70 egyetemi tanár részvételével. Egy-egy tanfolyamon átlagosan 40 hallgató vett részt. Elsősorban történelmi témák kerültek megbeszélésre. Olyan témák, amelyeket a kommunista kormány törölt az egyetemek tanrendjéből. A lengyel rendőrség zaklatja és igyekszik megfélemlíteni a szabadegyetem tanárait és hallgatóit. Eddig nem sok eredménnyel. BEKÉNY PÉTER JOHANNITA LOVAGOT KIRÚGTÁK QUATEMALABÓl The Quatemala News, 1978 május 19.-iki száma az alábbi cikket közli: Az Interpool (nemzetközi rendőség) a héten letartóztatta és deportálta Bekény Péter Magyarországi születésű amerikai állampolgárt, aki Quatemalában egy nem létező amerikai bank megbízásából pénzbefektetési kötvényeket árult. Bökény február 22.-én mint a UNITED STATES ESTAT BANK representánsa érkezett Quatemalába. Fondorlatos ravaszsággal azonnal ügyvédet fogadott, hogy a nem létező amerikai bankot Quatemala területén törvényesítse. Letartóztatása alkalmával 22.000 Quetzal értékű csekket találtak nála, melyet farmerektől szedett össze, azzal a megállapodással, hogy az US Estae Bank minden Q1000 befektetést a 10.-k évben tízszeresen fizet vissza. Bökény négy hatalmas bőröndje tele volt “Választékosan előkelő ” nyomdatechnikával előállított hamis nyomtatványokkal. Az Interpool benyomása szerint ez arra enged következtetni, hogy Bekény nem egyedül van, hanem egy nemzetközi bűnszövetkezet áll mögötte. Bekény a Hungarians In America (1966) szerint nemcsak Johannita lovag, hanem számtalan pénzügyi vállalat “elnöke” is. Állandó lakóhelye New York és az utóbbi időben hamis ékszerek viszonteladásával is próbált foglalkozni. VIGYÁZAT LAKÓHELYÉT SOHASEM ADJA MEG MINDIG Ő MEGY HÁZHOZ. Nemzetközi figyelő. w meríts^ kanadai T a Magyar Élet i cAinaicaii»Canadsari(liungaíiaii^ifc ' ANEJUCA'S LAMGCSTWEfKLY W THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE wflr ^ S «**«>-**. tm_______ loaowio • mmimm _____CAWAP* ^ 3686 Nortli PARIS Ave., CHICAGO, Illinois 60634 Főszerkesztő és kiadó: ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS, - 3636 N. Paris Ave. Chicago. III. 60634 Telefon: 625-X774 Second Class Postage paid at Chicago, 111. PublishcJ every Saturday, Augusztus Í-től az évi előfizetés $ 20.00, félévre $ 12.oo, külföldre $ 25.oo (nem légipostával). Lapárusoknál darabonkénti ár 45 cent lesz. Editorial and Publishing Office: 3636 N.Paris Ave., Chicago. 111. 60634. Phone: 625-8774. Managing Editorand Publishcr-: Louis HalmagyiAd^^ CEAUSESCU TÁRGYALT TAKÁCS PROFESSZORRAL Az utóbbi hetekben a román lapok hosszú cikkekben foglalkoznak azokkal az állítólagos “Tömges gyilkosságokkal”, amelyeket a magyar hadsereg tagjai követtek el, amikor 1940-ben bevonultak Erdély visszacsatolt területére. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az újságcikkeknek egyetlen célja a magyar kisebbség jogainak csorbítása ellen - úgy külföldön, mint Romániában - egyre gyakrabban és egyre hangosabban elhangzó tiltakozások tompítása. Az utóbbi hónapokban nagy figyelmet keltettek Király Károly, a román “Politbüró” volt póttagjának, Takács József egyetemi tanárnak, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökének, valamint Sütő András írónak, a Kommunista Párt Központi Bizottsági tagjának, szóbeli és írásbeli tiltakozásai a magyar kisebbség jogainak csorbítása és kijátszása elleni. Ceausescu nemrégiben magánbeszélgetésen fogadta Takács József egyetemi tanárt. A beszélgetések után elrendelte az iskolai tanítás kivizsgálását 16 vegyes nemzetiségű vidéken. Az optimisták jó jelnek tekintik ezt az intézkedést. Mi úgy látjuk, hogy Ceausescu engedékenysége nem más, mint szemfényvesztés. Időt akar nyerni, amíg a román kereskedelmi szrződés ügye elintéződik az US Kongresszusan. Sikerül-e megmenteni az amerikai űrprogramot? L’EXPRESS Az amerikai űrhajósok 1978-ban még pihennek , vagy helyesebben készülődnek. Mert a sokat bírált hosszú szünet után 1979- ben új lendületet vesz a NASA űrprogramja. 35 új űrhajós kap kiképzést, hogy majd helyet foglalhasson az űrkompon, amely 1979 márciusában indul próbaútjára. Köztük először vannak nők és színes bőrűek. A 30 tonna raksúlyú űrkomp első 25 útjára már készen állnak a tervek. Az első űrfeladatra 1979 végén kerül sor: új hajtóművel magasabb földkörüli pályára állítják a Skylab űrlaboratóriumot, nehogy lezuhanjon a Földre. 15 űrhajóst képeznek ki űrkomppilótának. A függőleges indulás és a 30 napos űrbéli tartózkodás után siklórepüléssel kell leszállnjuk a hosszú leszállópályára. A másik 20 újonc az űrkompon tudományos kísérleteket végez, fogókarok segítségével kihelyezi az űrbe a magukkal vitt műholdakat, vagy űröltözékben kimászik a világűrbe, például műholdak javítása céljából. A csoport legfiatalabb hölgytagja a 27 éves Kathryn D. Sulvain geológusnő, a legidősebb Shannon W. Lucid biokémikusnő, ő 35 éves, három gyermeke van amatőr pilóta. Hat „menetrend szerinti” utat már 1980-ra beterveztek. Az előzetes NASA-terv 1992-ig összesen 560 űrkomprepülést irányoz elő. A fő cél: műholdakat és ember lakta űrlaboratóriumokat vinni fel a világűrbe. Az európai Spacelab állomáson és a NASA űrlaboratóriumán kívül az első 25 út rakománya: televíziós műholdak, továbbá Irán, India és Kanada hírközlési műholdja. Az űrkomppal közlekedni jóval olcsóbb, mint az eddigi rakétákkal. Eddig 250 millió dollárba került egy Intelsat típusú távközlési műhold fellövése. A jövőben az űrkomp egyszerre két ilyen műholdat vihet magával, összesen 21 millió dolláros költséggel. Az űrkompnak vagy űrrepülőgépnek nevezett, visszatérésre képes szállító jármű százszor is felhasználható. Jelenleg hat példánya áll tervezés vagy építés alatt. A harmadik űrkompot az amerikai légierő számára építik. 1982-ben bolygókutató szondát is indítanak az űrkompról. A Gialileo-szonda azután saját meghajtással repül tovább a Jupiterig. A következő évre a NASA egy űrcsillagvizsgáló pályára állítását tervezi. A raktér üresen maradó sarkait a NASA áruba bocsátja. Bárki helyet bérelhet rakománya számára az űrkompon, amennyiben „komoly űrkísérletről” van szó. (Egy krematórium-tulajdonost, aki ügyfeleinek hamvait akarta szétszóratni a világűrben, elutasították.) A fuvardíj 27 és 90 kilogramm közötti teherért 3000 és 10 000 dollár között van. PÁSZTOR SÁNDOR: RÁKOS BETEGSÉG A SZTRÁJK Az utolsó pillanatban elkerült minket a postás-szrájk veszélye. Megborzadunk, ha arra gondolunk, hogy lett volna ennek a strájknak a következménye. Megbénult volna a kereskedelem, az ipar, a közigazgatás. Megbénult volna a gazdasági élet. Miért? Olyan béremelésért és egyéb kedvezményekért, amelyeket szrájk fenyegetés nélkül is le lehetett volna intézni. Azokban az időkben, amikor még "igazi kapitalizmus” uralkodott Amerikában, gazdasági életünkben a Sztrájk volt az egyetlen ellenszere a nagytőke túlkapásainak. Azokban az időkben a béremelés valóban béremelés volt, mert nem követte nyomon az élelmiszerek és iparcikkek árának emelkedése. A vállalatok közötti egészséges konkurrencia nem engedte meg a béremeléssel járó költségek áthárítását a fogyasztókra. A vállalatok profitjukból fedezték a béremeléseket. A mai kapitalizmus már csak névleg az. A munkaadók keze törvényes előírásokkal és a szakszervezetekkel kötött szerződésekkel ezerszeresen kötve van. Idők folyamán a szakszervezetek hatalma túlszárnyalta a tőke hatalmát. A szakszervezetek sztrájkokkal, vagy sztrájk fenyegetésekkel rákényszerítik a vállalatokat, hogy elfogadják a magasabb béreket. A vállalatok viszont megtalálták az utat és a módot, hogy kényszerhelyzetükből szabaduljanak. Emelik a gyártmányaik árát. Mivel minden munkás, alkalmazott, mérnök stb. egyben fogyattó is, a béemelésből nincs semmi haszna. Áldatlan verseny ez, amelyben a béremelés mindig alulmarad az áremeléssel szemben. A közalkalmazottak esetében még fonákabb a helyzet. A béremelés és az áremelés közötti végeláthatatlan verseny egyik következménye az infláció. Túlzás volna azt állítani, hogy a bérek emelkedése lenne az infláció egyetlen oka. Bizonyos azonban, hogy az infláció egyik nagyon jelentős oka. Az USA “Főpostamestere” W.F. Bolger, azt állítja, hogy a postabevétel minden 8 dollárjából 7 dollár esik a bérekre és fizetésekre. Rossz repülőgépre szálltunk fel, amikor az áremelkedéseket béremelésekkel akarjuk utolérni. Ezzel csak újabb tápot adunk az inflációnak. Gazdasági válságunkat sztrákokkal nem lehet megoldani, csak súlyosbítják a gazdasági válságot. Az egyetlen megoldás a bérek és a fizetések rögzítése (“Fogyasztása”) lenne. George Meany ezt a megoldást az árak egyidejű rögzítéséhez köti. Elvben igaza van, de gyakorlatilag nehéz dolog, mert az árellenőrzéshez újabb és óriási bürokratikus szervezetre lenne szükség, ami viszont az infláció malmára hajtaná a vizet. A bérek és fizetések rögzítése néhány hónapon belül automatikusan magával hozná az árak rögzítését. Életszínvonalunk tartós javulását nem béremelésekkel, de alacsonyabb árakkal kell elérnünk. A béremelések és a sztrájkok gazdasági életünknek rákos betegségei. Egyéni áldozathozal nélkül nem győzhetjük le az inflációt. A nagy kérdés ki tegye meg az első lépést ezen az uton? Amerika népe politikai és gazdasági vezetőitől várja a jó példát. . A Fehér Háztól, a Kongresszustól és a nagyvállalatok vezetőitől. Hiú remény lenne ez a várakozásunk ?