Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1979. január (21. évfolyam, 1-4. szám)

1979-01-13 / 2. szám

1979. január 13. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 3. oldal “ARANYLAPON ZOMÁNCKÉPEK”... EGY ÉVE VAN BUDAPESTEN A SZENT KORONA A Washington Post múlt év december 3.-i vasárnapi számában egy Budapestről keltezett érdekes cikket ovashattunk a magyar Szent Koronáról “St. Stephen’s Crown­­ is it the real thing?” címmel. Stephen H. Miller írta a cikket, amit, - az Associated Press hírügynökség közvetítésével - még sok más amerikai újság is átvett, legalább is kivonatossan. Ezek a rövidített változatok különféle címek alatt jelentek meg, melyek közül egyet idézünk mutatóba: “Hungary planning study to confirm autenticity of crown from U.S.” Mindebből már könnyű kitalálni, miről is szól a cikk? Arról, hogy a budapesti kormány most, egy évvel a Korona hazaszállítása után elérkezettnek látta az idő­t, hogy felvesse a kérdést: valóban az ezeréves történelmi ereklyét vette át Apró Antal Vance külügyminisztertől 1978. január 6.-án? Ennek megállapítása végett szakértői vizsgálatnak fogják alávetni a Koronát, mely vizsgálat egészen biztosan oda fog kilyukadni, hogy az­­ nem ezeréves. Tévedés ne essék: nem azt akarják bebizonyítani, hogy az amerikaiak becsapták őket ( bár a kommunistáktól minden kitelik...) hanem azt, hogy a korona nem az a korona, aminek eddig hittük s aminek a magyar nép többsége még ma is tartja: nem Szent István koronája és az hogy első szent királyunk kapta azt a pápától, a legendák körébe tartozik. Azaz a szakértői vizsgálat arra hivatott, hogy egyszer s mindenkorra megcáfolja a Korona ezeréves múltját, lerombolja a Koronát övező nimbuszt s ezzel csökkentse a tekintélyét. Az igyekezet, hogy profanizálják a Koronát, az első pillanattól kezdve átlátszó volt. Amikor egy részről a rendszer önelégülten, nagy diplomáciai győzelemmel könyvelte el a Korona hazakerülését s diadala növelése érdekében hangsúlyozta annak történelmi vonatkozásait, ugyanakkor másrészről már az átadási ünnepség után megkezdődött a sajtóban az óvatos célozgatás különféle kutatásokra, melyek szerint a Korona soha nem érintette Szent István homlokát, hanem jóval későbbi eredetű. Itt nem beszélek most az olyan otromba förmedvényekről, mint pl. “A Nagyapám hálósipkája” című TV kabaré, vagy egyéb szélsőséges hangokról, mert ezektől ettől a stílustól még a hazai újságírók tisztességesebbje is elkülönítette magát, hanem azokra a nyilvánvalóan Moszkvából sugalmazott, tárgyilagosnak álcázott hangú tanulmányokra gondolok, melyek itt is ott is pedzették a kérdést: jól lenne utána nézni, hátha mégis azoknak a kutatóknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a Korona nem lehetett Szent Istváné. Ezek a tanulmányok a Korona életkorát 6-700 évre teszik, ami még mindig tiszteletreméltó kor és nem lebecsülendő értéket ad egy történelmi műkincsnek. Csupán attól fosztja meg a Koronát, ami számunkra a legnagyobb fontosságú, 1 á­llamalapító első szent királyunkkal való kapcsolatától, a keresztény vallási tartal­omtól. Arról ugyanis nem illik beszélni, hogy II. Szilveszter pápa a nyugati keresztény népek közösségéhez való csatlakozás zálogául küldte Szent István királynak a Koronát. Ez már nem fér bele a kommunista történelem­képbe. A törekvés, hogy a Koronát múzeumi tárggyá fokozzák le és mint ilyet tegyék tüzetes vizsgálat alá, most nemrégiben bukkant fel a hazai sajtóban. 1978. augusztus 19.-én jelent meg egy e tárgyú cikk az Esti Hírlapban, “Aranylapon zománcképek” címmel, mely cím már­ önmagában is sokat elárul. Elárulja a tendenciát, mely azt akarja szugerálni, hogy a Korona voltakép nem más, mint egy tárgy. Olyan mint a többi hasonló múzeumi darab: aranylapok s azokon zománcképek. Minden más mítosz, középkori babona, ahogy azt egyik másik hazai újság­cikk már le is írta. S hogy ezeket eloszlassák s végre marxista tárgyilagossággal megállapítsák: a korona sem más, mint anyag, fém­­­vizsgálat alá veszik a koronát. Erről szól Stephen H. Miller cikke a Washington Post-ban, de ezt harangozta már be az előbb hivatkozott Esti Hírlap riport is, mely voltakép egy interjú volt a Nemzeti Múzeum főigazgatójával, dr. Fülep Ferenccel. A pesti újságíró kérdéseire a múzeumigazgató elmondta, hogy a vizsgálatok során szét fogják szedni a koronát, annak eldöntésére, hogy milyen korból való az alsó, u.n. görög és milyen korból az u.n. latin korona? Az összeillesztés idejét is meg akarják állapítani, amiből majd sok mindenre lehet következtetni - mondja a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Megtudjuk még az Esti Hírlap cikkéből, hogy a korona körüli vizsgálatok lebonyolítására 11 tagú Korona Bizottság alakult, melynek elnöke Köpeczi Béla. “A jövő év elejére tervezett vizsgálatokat a Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben végzik majd el” - mondja végül Fülep Ferenc, aki maga is tagja a Korona Bizottságnak. S most a Post cikkéből újabb részleteket hallunk a vizsgálat fel­41. Elsősorban persze azt hangsúlyozza az amerikai újságíró által meginterjúvolt dr Solt - Lovag Zsuzsa (a különös név mögött nyilván Dr Lovag Zsuzsa az eléggé ismert hazai műtörténész rejtőzik, de hogy mi a csuda az a “Solt”, az mr Miller titka, aki biztosan félreértett valamit a bemutatkozáskor...). A magyarok soha nem tudtak megegyezni abban, hogy a Korona története visszanyúlik-e látván királyik... Ez már önmagában kimeríti a történelem hamisítás fogalmát, mert lehet ugyan hogy minden korban akadt egy-két skeptikus okoskodó, aki kézelkezdett a Szent Korona eredetében, de a magyarok - azaz a magyar nép - mindig első szent királyunk hagyatékaként tisztelte az ereklyét. Ez a furcsa nevű (és talán nemzetiségű.Szerk.) szakértő hölgy azután elmondja, hogy januárra tervez­ik a vizsgálat megkezdését, ami azt jelenti, hogy 1978 végétől kb. 2 hónapig nem lehet majd látni a Nemzeti Múzeumban a Koronát. Beleesik hát ebbe az időbe a Korona hazaszállításának első évfordulója is. És ez feltétlenül elgondolk­otató: vajon nem volt-e szándékos a vizsgálat időzítése, hogy elvonják a nyilvánosság elől a koronát? Thomas Mann, a nagy emigráns írja egyhelyütt, hogy minden diktatúra mérhetetlenül gyáva és gyanakvó. Felmerül a kérdés: nem tartott-e Kádár attól, hogy az évforduló talán alkalmat ad valamiféle tüntetésre a Korona kiállítási helyén?... Ez annál inkább elképzelhető, mert tudjuk: a hazai hivatalosokat meglepte és zavarba hozta az az­ érdeklődés, mellyel a magyar nép a Korona felé fordult és hosszú sorokban zarándokolt megtekintésére. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján elmondhatjuk: a rendszer, mely presztízs okokból harcolt történelmi ereklyeként, törököt fogott... Apró elvtársék nem számoltak azzal, hogy még három évtizedes agymosás után is él a magyar nép szívében a Korona tisztelete és ezt ki is fogja mutatni. Ami kétségkívül azokat látszik igazolni, akik most egy éve a Korona hazaküldése mellett törtek lándzsát. S talán most itt az ideje, hogy szembenézzünk önmagunkkal és feltegyük a kérdést: az egy év tapasztalatai után még mindig helyesnek tartjuk-e, hogy annak idején elleneztük a Korona kiadását? vagy sem? Ennek részletes elemzése külön cikket igényel - ami vitaindítóul is szolgálhat majd -, de addig is annyit meg kell jegyeznünk: a dolog nyitja nem ott van, hogy hányan voltak kiváncsiak az ereklyére, hanem ott, hogy kinek használ inkább a Korona otthonléte, a magyar népnek, vagy a rendszernek? Nos akárhogy csűrjük­­csavarjuk is a kérdést, nem vitás, hogy az utóbbinak. Mert nemcsak külföld szemében kelti a Korona hazaszállítása a rendszer erkölcsi elismerésének hamis látszatát, de még az otthonélő nem-kommunistákból is bizonyos önkénytelen elismerés félét váltott ki. Hogy lám, ha Kádár még ezt is elérte az amerikaiaknál, akkor mégis csak van valami abban a suttogó propagandában, hogy ő a haza bölcse... És lehet-e célja egy politikai emigránsnak ezt a propagandát támogatni? Hogy ez így van - hogy ilyen is van -, első kézből tudom: otthon jártak elbeszéléséből. Akik maguk is sort álltak a Nemzeti Múzeumnál és megilletődötten lépkedtek el a Szent Koronát rejtő üvegszekrény előtt. S az mond-e valamit, hogy - állítólag - tíz hónap alatt közel millió látogatója volt a Koronának? Nagyon profán legyek? Pesten mindennek akad nézője! A pesti ember kiváncsi és mindent megnéz, amit megnézhet. Márcsak divatból is - pláne, ha az ingyen van... ^ncanncanmnnncicxacx^ocacxjockc

Next