Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1979. május (21. évfolyam, 17-20. szám)

1979-05-05 / 17. szám

amerikai-kanadai ÁRA: 45 CENT. Magyar Elet cAmericari• Ganadiari ^Hungaríari ^ife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE TORONTO ★ MONTREAL Vol.2l.No.l7.XXI.évf.l7.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT★ FLORIDA May 5 1979 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Í3' ro O H*t-* C O OOH- pl 01 00 S o • w • tr* n HH-íi • O Sr O 3 cr»v-> íu 031 CD «<-P< f • fl> (D • • tf> CO Ö o u> IRAK LESÚJTOTT A KOMMUNISTÁKRA A beteg Brezsnyevet újra megválasztották Argentína atomhatalom lesz KORMÁNYELLENES TÜNTETÉS IRÁNBAN Beengedik a délkeletázsiai menekülteket Földlökések Magyarországon Újabban letartóztatták az. iraki hadsereg 27 tisztjét és -katonáját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Moszkva javára dolgoznak. Egyidejűleg betiltották a Kommunista Párt lapját is. Amint ismeretes, a múlt évben 21 Moszkvához hü iraki kommunsitát végeztek ki, a kelet-európai kormányok minden tiltakozása ellenére. Az iraki hadsereg tegjai csak az Arab Szocialista Baath Pártnak lehetnek tagjai. Minden más irányú politizálás halálbüntetést vonhat maga után. Az afganisztáni és iráni események óta, Irak kormánya különös nyugtalansággal figyeli a moszkvai irányzathoz tartozó kommunisták tevékenységét. A kormány támogatásával nemrégiben megjelent egy könyv (Vessünk fényt a kommunista szervezkedésre Irakban”), amely azzal vádolja Izrael kormányát, hogy történelmi kapcsolatok fűzik Moszkvához és a cionisták ma is onnan kapják az utasításokat. Irak lakosságának kétharmada a mohamedán .vallás szunita ágához, egyharmada a síita, ághoz tartozik. A síita ág az, amely megdöntötte az iráni sah hatalmát. Az iraki síiták nagyrészt városlakok. A kormány attól tart, hogy ezekben a körökben Moszkvához hü kommunisták szervezkednek titkos sejtek útján. A kormánynak nagy gondot ^okoz a kurd kisebbség is. Igaz, hogy 1975-ben leverték a kurdok felkelését, de a nemzeti függetlenség vágya ma is ott izzik a békésnek látszó felszín alatt. A kurdok lrak északi hegyvidékein laknak, ott ahol Irak, Irán, Törökország határai összefutnak. (Lásd a térképet.) Az iraki hadsereg kátharmada ma is ezen a területen állomásozik. Iraknak gazdag olajmezői vannak, amelyek évente 10 milliárd dolláros jövedelmet biztosítanak az országnak. Az iráni olajtermelés csökkenése ellenére, Irak Perzsia új vezetője, Komeini aligha hallott Dantonról, a nagy francia forradalom egyik legismertebb szervezőjéről, aki elsőnek javasolta XVI. Lajos király bebörtönzését. Amikor a király és sokezer más elitéit után Dantont is kétkerekű kocsin vitték a kivégzőhelyre, Robespierre háza előtt állítólag igy kiáltott fel: “Te is hamarosan követni fogsz!” Még hat hónap sem telt bele és Robespierre, a forradalmi kormány ideológusa is a nyaktiló alatt fejezte be életét, szabályos bírósági eljárás nélkül, akár a többi áldozatok. A perzsa események alakulása arra mutat, hogy Komeini csillaga sem fénylik a régi erővel. Növekvő ür tátong már a különböző csoportok között, amelyek a sahot elűzték és létrehozták a/ új rezsimet. Mehmud Talegani, a másik “ajatolla”, két fiának és egyik menyének elhurcolása és megverése után illegalitásba vonult és Komeini ellen fordult. Tekintettel arra, hogy a baloldali felkelők őt támogatják és a Szovjetunió közel van, a gyakran kritizált Amerika viszont messze, kormánya nem fokozza a termelést, mert az olajból származó bevétele már most is több, mint amennyit az ország iparának fejlesztésére hasznosan fel lehet használni. Irak elnöke, Ahmed Hassan al-Bakr, attól fél, hogy az olajból származó jövedelem emelése csak mélyítené azt a mély szakadékot, amely a gazdagok és a szegények között tátong. Az iraki kormány erélyes fellépése a kommunisták ellen annál is feltűnőbb, mert a 180,000 főnyi iraki hadsereg Moszkvától kapja fegyvereit. A Közép-Keleten Izrael és talán Egyiptom után, Irak a legerősebb katonai hatalom. Irak kormánya az. Izrael elleni arab szervezkedés mozgatója. Hírek vannak Irak és Jordánia egyesítéséről, erre azonban alig kerülhet sor. A két ország vezérei között igen nagy a személyes ellentét. Feltételezhető, hogy mind a kettő az egyesitett állam elnöke akar lenni. Talegani még sok borsot törhet Komeini és támogatói orra alá. Mivel 15 évet töltött a sah börtöneiben, Talegani igen népszerű és az egyházon belül is sok a támogatója. Az iráni intellektuelek jórésze elégedetlen Komeinivel. A védő és fellebbezés joga nélkül működő vészbíróságok rövid tárgyalás után hirdetik ki a halálos ítéletet, amit azonnal végre is hajtanak. Az iráni értelmiség a korábbi politikai elnyomás és titkos rendőrségi uralom után bizonyára nem ilyen eljárást, hanem a jog és a törvény tiszteletének a visszaállítását kívánja. Április 19.-én 50,000 tüntető gyűlt össze a teheráni egyetem campusán Taleganit támogatva. Talegani maga nyilatkozatot bocsátott ki, hangsúlyozva, hogy ellenzi az országnak egyik diktatúrából a másikba való át csúszását. Korábban Bazargan miniszterlenök is bírálta a vészbíróságokat; Karim Sanjaby amiatt mondott le a külügyminiszteri tisztségéről, mert szerinte a kormányon kívül a hatalom “különböző felelőtlen elemek” kezébe került. Sanjaby egyébként újból átvette a legnagyobb tömegszervezet, a Nemzeti Front vezetését. A NAGYBETEG BREZSNYEVET ÚJRA MEGVÁLASZTOTTÁK A nagybeteg Brezsnyevet újra megválasztották a Szovjet Unió elnökének. Megválasztása után 15 perces beszédet mondott. (Feltűnően rövid beszéd volt!). Nála előfordul, hogy beszéd közben “motyogni” kezd. Az utóbbi időben ez. a jelenség egyre gyakrabban fordul elő. Betegségét titokban tartják. Ügy látszik, hogy nem annyira a torkával, mint inkább az állkapcsaival van baj. Sokszor panaszkodik fogsoraira, de ez nem lehet a baj oka, hiszen a Szovjet Unió elnökét valószínűleg a

Next

/
Thumbnails
Contents