Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1979. december (21. évfolyam, 46-50. szám)

1979-12-01 / 46. szám

BOROTVAÉLEN AZ IRÁNI VÁLSÁG­­ Ki az úr Iránban ? USA-Irán gazdasági háborúja Züllésben van az iráni hadsereg Moszkva abbahagyta az Amerika elleni uszítást 13 AMERIKAI TÚSZ VISSZANYERTE SZABADSÁGÁT Arafat - Jesse Jackson - Connally George Meany Búcsúja REVICZKY KÁLMÁN A LORDOK HÁZÁBAN MOSZKVA ABBAHAGYTA AZ AMERIKA ELLENI USZÍTÁST Washington - Mint lapunk előző számában jelentettük Moszkva perzsa nyelvű rádió adásaiban, melyet Irán hangjának nevez és a Kaspi tó melletti Bakóból sugároz Iránba, szemen­szedett hazugságokkal traktálta iráni hallgatóit. Az amerikai külügyminisztérium egy erélyes jegyzékkel tiltakozott a légi kalózkodás ilyen változata ellen. Amint értesültünk a tiltakozásnak eredménye lett, mert a bakui rádió abbahagyta az amerikai érdeket sértő adásokat. 13 TÚSZ VISSZANYERTE SZABADSÁGÁT Teherán - Az itteni amerikai követségen fogvatartott túszok közül , november 18.-án 3 túszt szabadon engedte, melyek közöl 2 fekete férfi és egy fehér nő volt. A következő nap 8 feketének adták vissza a szabadságát. A váratlan fordulat magyarázatául az Iráni Forradalmi Tanács azt adta , hogy izlám mindenkor megbecsülésben tartotta a nőket és a feketéket azért engedte szabadon mert azok Amerikában el vannak nyomva. A még fogságban lévő 49 túsz sorsát illetően a Tanács azzal fenyegetőzik, hogy azokat forradalmi törvényszék elé fogják állítani és ha rájuk bizonyul a kémkedés vádja el fogják őket ítélni. A szabadon bocsátott túszok annak köszönhetik szerencséjüket, hogy alacsonyabb katonai és polgári beosztásban voltak. A fogvatartottak között van még 2 nő és 2 fekete, akiket a követségnél teljesített fontosabb munkakörük miatt tartanak továbbra is túszként. BOROTVAÉLEN AZ IRÁNI VÁLSÁG Washington­­ Carter elnök, válaszul Komeini fenyegetésére, hogy bíróság elé fogja állítani a még fogságban lévő 41 amerikai túszt. A vád ellenük Irán elleni kémkedés lesz, mert Komeini szerint az amerikai követség kémek tanyája volt. Carter elnök november 20.-án reagált erre a fenyegetésre azzal, hogy ha az amerikaiak bíróság elé kerülnek, úgy Amerika fegyveres megoldáshoz folyamodik. Az Egyesült Nemzetek alapokmányának 51. ik szakasza értemében erre minden tagállamnak joga van, ha jogtalan támadás éri. Az iráni vizeken tartózkodó 5 amerikai hadihajóhoz további 5 haditengerészeti egység fog csatlakozni, melyek már útban is vannak. ZÜLLÉSBEN VAN AZ IRÁNI HADSEREG Bonn­­ Nyugateurópai katonai szakértők szerint a hajdan vasfegyelmű iráni hadsereg napjainkban már csak árnyéka önmagának. A sah uralkodása alatt az iráni haderő 3 gyalogos és 3 páncélos hadosztályból állt, melyek alapos kiképzést kaptak és a legmodernebb fegyverekkel voltak felszerelve, nem különben az iráni légierő is . A sah távozását követően felburjánzott forradalom a haderő vezető tábornokait forradalmi törvényszék elé állította é sommása végezték ki őket. Háttérben azok az ezredesek voltak, akik nem lettek tábornokok a sah alatt. A haderő 50 %-a egyszerűen ott hagyta laktanyáit és a forradalmárok kezére kerültek a katonaság fegyverei is. J­enőleg nincs semmi fegyelem az iráni katonák között. Nem hajlandók a legkisebb parancsot sem végrehajtani és állandóan sztrájkkal fenyegetőznek. A kurdok és a kuzisztáni felkelők ellen így nem tudnak eredményes harcot folytatni. Időközben szükségük lett volna 305 millió dollár értékű pótalkatrészre, de ezt Amerika letiltotta, így csak rövid idő kérdése, hogy Irán fegyveres ereje teljesen lemorzsolódjon. KI AZ ÚR IRÁNBAN ? A válasz egyszerű: Senki. Iránban teljes az anarchia. A sah által kinevezett miniszterelnök külföldön bujkál. Chomaini “kormánya” lemondott, mert nem értett egyet az US diplomaták fogvatartásával. A kormány helyébe lépett az u.n. Forradalmi Tanács, amelynek hangzatos neve van, de hatalma nincs. Elég, ha rámutatunk az u.n. külügyminiszter, Abdl-Hassan Báni -Sadra önvallomására a televízión. Bevallotta, hogy a Forradalmi Tanács elhatározta az US Követségen fogvatartott nők és négerek (köztük US Maríné katonák) szabadon bocsájtását, de a diákok ezt a “határozatot” semmiben sem veszik. Azt mondták, hogy ők csak Chomeinitől fogadnak el utasítást. Chomaini viszont beteget jelentett és pár hétig nem akart embert látni. Annyi ereje azonban még volt hogy Carter elnököt megvádolta az US bankokban elfekvő iráni pénz “elrablásával”. Az igazság az, hogy Chomeini nem mer ujjat húzni a diákokkal. Felszította az iráni tömegek gyűlöletét a sah és az Egyesült Folytatás a 2. oldalon

Next