Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1979. december (21. évfolyam, 46-50. szám)

1979-12-01 / 46. szám

1979.december 1. , 2. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET Államok ellen és most nem tudja a gyűlöletet csillapítani, még akkor sem, ha akarná. Egy másik jellemző eset. A Forradalmi Tanács szószólója szerint a főpap fel volt háborodva, amikor meghallotta, hogy a diákok bilincsben tartják az amerikai diplomatákat és szemüket kendővel kötik be. A külügyminiszter engedett az eredeti követelésből, amely a sah azonnali és feltétel nélküli kiszolgáltatását követelte. Most arról beszél, hogy egy nemzetközi bizottság állapítsa meg: Bűnös-e a sah, avagy sem. Ha igen, akkor az Egyesült Államo­k kormányának erkölcsi kötelessége kiadni a sahot. Eddig Chomaini részéről erre vonatkozólag semmiféle nyilatkozat sem hangzott el. És ki tudja, hol lesz holnap a hosszú nevű iráni külügyminiszter, aki mint főiskolai hallgató Párisban szívta magába a “szabadság” eszméjét. Carter elnök az AFL-CIO Közgyűlésén elmondott beszédében használt először keményebb szavakat Irán vezetőivel kapcsolatban. Kijelentette, hogy “felelősségre fogjuk vonni az iráni kormány tagjait, ha az US Követségen fogvatartott személyeket bántódás érné.” Dicséretre méltó ez a nyilatkozat, de a szó nem elég (Ígért ő már sokat, amit soha nem tartott be. Szerk): Tettekre van szükség ! Nem nézhetjük tétlenül, hogy egy beszámíthatatlan főpaptól és egy eszét vesztett tömegtől függjön a Perzsa-öböl olajának sorsa Hibás volt a politikánk, amikor nem építettünk ki Saud Arábia és a Perzsa öböl emírségeinek területén US légitámpontokat. Csak fegyveres intézkedés oldhatja meg a helyzetet. Amíg a szeszélyes főpap és a megvadult iráni tömeg nem látja, hogy bomba eshetik a fejükre, minden szó hiábavaló! CHRYSLER UTÁN*FORD?................. A Ford Motor company bejelentette, hogy az USA-ban gyártott kocsik és tehergépkocsik eladásával kapcsolatban a vállalat vesztesége ebben az évben elérheti az egy milliárd dollárt. A jövő évi kilátások sem sokkal jobbak. Kb ilyen veszteségek sodorták válságba az Chrysler corporationt. A Ford company sokkal előnyösebb helyzetben van, mert külföldi vállalatai haszonnal dolgoznak és ez a haszon nagyobb, mint a belföldi ráfizetés. A Ford co. vezetősége úgy látja, hogy a belföldi eladás ez év negyedik negyede veszteség nélkül fog záródni. Ebben az esetben a Ford co. bel- és külföldi vállalatainak összesített mérlege 1.2 milliárd dollár hasznot fog felmutatni. Az USA-ban az autógyárak októberi eladása 20 %-kal maradt a múlt évi mögött. November első 10 napjában ez a lemaradás 25 %-ra emelkedett. 3.............................................................. * amerikai-kanadai , v, i Magyar Elet , cAmerican­*Canadiaq,cHungarian­cLife AMERICA S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANCUAGE - TORONTO * MONTREAL _____________________ NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND » DETROIT * FLORIDA 3636 florth PARIS Ave., CHICAGO, Illinois 60634" Főszerkesztő és kiadó: ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS 3636 N. Paris Ave. Chicago,. 111. 60634 Telefon: 312/ 625-8774 Scct and Class. Postage paid at Chicago,111. Published: every Saturday Előfizetés egy évre: USA-ban $20,00, félévre $12,00 KÜLFÖLDRE (KANADÁBA) egy évre­ $25,00 (canadai dollár) félévre $13,00 Editoral and Publishing Office: 3636 N.Paris 'Avel,’ Chicago.’Itj. '60634" Phone: 625-8774. Managing Editoralul Publisher: Louis Halmagyi Adam­ Először jött az olajembargó, azután az iráni kormány 5 milliárdra rúgó bankszámláinak “fogyasztása” az USA-ban. Nehéz lenne eldönteni, hogy ki kezdte el ezt a gazdasági háborút. Az Iráni Forradalmi Tanács szószólója azt állítja, hogy ők már 24 órával előbb elhatározták az USA-ba irányuló olajszállítás beszüntetését, de Carter elnök ennek neszét vette és pár órával megelőzte az irániakat, amikor bejelentette az olajembargót. Ez a helyzet Carter elnök “pénzfogyasztási” fedeletével kapcsolatban is. A Fehér Ház megtudta, hogy Irán vezetői (ha ugyan vannak ilyenek) át akarják utalni az US irakoknál elhelyezett betétjeiket,­­ barátságosabb országok bankjaihoz. Carter elnök pénzfogyasztási rendeletét azzal indokolta Miller pénzügminiszter, hogy ily nagy összeg hirtelen kivonása kedvezőtlenül hatott volna a dollár árfolyamára. Ez részben igaz, de ennél nagyobb igazság az, hogy Carter a fogyasztási rendelettel elsősorban az US bankok és nagyvállalatok érdekeit akarta védeni. Hozzátehetjük még hogy az 5 milliárd dollárt még a sah kormánya fizette be az US bankokba. Amíg a “törvényes utód” kérdése nincs tisztázva, kétes dolog lenne ezt a hatalmas összeget átadni egy kétségtelenül átmeneti kormány kezébe. A fogyasztási rendelet biztosítja az US bankok 2,6 milliárdos kölcsönét Iránnak. Nem tudjuk, hogy az US nagyvállaltoknak mennyivel tartozik Irán. (Irán jelenlegi szószólója természetesen azt állítja, hogy az US nagyválalatok tartoznak Iránnak.) A 2 ország közötti árucsere természetesen megszűnt. Irán az elmúlt 8 hónapban 813 millió értékű árut vásárolt tőlünk. Ebből 350 millió esik mezőgazdasági termékekre, 309 millió gépekre és szállítási eszközökre. Ugyanazon idő alatt Irántól 1.2 milliárd dollár értékű árut vásároltunk. Ebből 1.1 milliárd­­ dollár esett az olajszállításokra. Carter elnök fagyasztási rendelete nem­­ vonatkozik magánszemélyek és iráni­­ vállalatok betétjeire. Többek között a sah­­ bankbetétjeire sem. A fagyasztott pénzből a­­ Carter kormány megengedte az iráni követség, az itt tanuló iráni diákok költségeinek folyósítását. Ma senki s­em tudja, hogy hová fog vezetni ez a gazdasági háború. Saud Arábia és a Perzsa-öböl emírjei helyeslik Carter elnök lépéseit. Líbia és Algéria kifogásolja. Sok függ attól, hogy követik-e az USA és Irán által csaknem egyidejűleg kimondott olajembargót. Ha követnék, az USA energia ellátása súlyos válságba kerülne. Líbia szállítja olajszükségletünk 4 %-át, Algéria 3,5 %-át. A két ország vezérei támogatják a nemzetközi terrorizmust. Az USA-nak van még egy gazdasági fegyvere Iránnal szemben. Ez a fegyver a mezőgazdasági termények Iránba való szállításának esetleges betiltása. Főleg rizsről van szó, amely ma hiánycikk a világpiacon és Irán nem igen tudná szükségétét más forrásból beszerezni. Carter elnök eddig nem nyúlt ehhez a fegyverhez. Lehet, hogy nem is fog, mert a népet büntetni a vezérek bűnéért, nem erkölcsös dolog, még akkor sem, ha ez a nép ma az őrület stádiumában él. Mindenesetre Carter elnök szabad kezet kapott ezen a téren, mert az US Farm Bureau maga ajánlotta ennek a fegyvernek a felhasználását. USA-Irán gazdasági háborúja George Meany Búcsúja A 85 éves George Meany búcsút vett az AFL-CIO elnöki székétől, miután 24 éven át vaskézzel intézte annak ügyeit. George Meany kemény ember volt egész életében és még ma is az. Igaz, tolószéken érkezett utódjának beiktatására, de szellemi képessége ma éppen olyan borotva éles, mint amilyen évtizedekkel ezelőtt volt. Meany nagyon becsülte a magyar szabadságharcot és amikor 1956-ban a magyar menekültek Camp Kilmerbe érkeztek Meany kétszer is kint volt a táborban és biztatta a magyar menekülteket. Amerika 1. számú ANTI­KOMMUNISTÁJA volt.Ahol tehette a szovjet ellen beszélt és szavazott. A kapitalista munkások legnagyobb és legigazságosabb munkásvezére volt. A magyarokat nagyon szerette, amikor ide érkeztek 1956-ban a magyar menekültek utasítást adott az alája tartozó szakszervezeteknek, hogy vegyék fel a szakszervezetekbe a magyar munkásokat. Franklin D. Roosevelt óta egyetlen US kormány sem kerülte el szigorú kritikáját. Most Carter elnök volt a soron. Nem először. “Közgazdasági politikánk zagy­vaság !” - kezdte el mondanivalóját Mr Meany. Majd így folytatta: “Intézkedéseink állandóan változnak. Eddig minden változata megbukott, mert hamis nézetekre épült, nem volt átgondolva, igazságtalan és egyoldalú volt.” Mr Meany a Carter korányt, tette felelőssé a nagyvállalatok óriási profitjaiért, a magas árakért és a munkásság állandóan csökkenő reális jövedelméért. Lehet, hogy Carter elnök nem tudott erről a súlyos kritikáról, amikor megérkezett a Közgyűlésre. A 3500 delegátus közömbösen hallgatta Carter elnök beszédét, kivéve amikor az iráni eseményekről és Mr Meanyről beszélt. Iránnal kapcsolatban Carter elnök sohasem fog behódolni Irán terrorista és zsaroló követeléseinek. Az iráni kormány felelős a fogvatartott amerikaiak jólétéért és életéért. Ha bajuk történne “felelősségre vonjuk őket”, (arról nem szólt az elnök, hogy miképen.) Az Elnök szavait felállással és tapsorkánnal fogadták a delegátusok. Úgy Carter elnök, mint Mr Meany szmében könny csillogott, amikor az Elnök idézte II. János Pál pápa szavait amelyeket amerikai látogatása alkalmával intézett Mr Meanyhez:“ Tudok magáról és azt is tudom, hogy életében sok jót tett az amerikai és sok más nép dolgozóinak érdekében.” George Meany búcsúbeszédében nemcsak a Carter kormányt, de Jerry Brownt is kritizálta, anélkül, hogy nevét említette volna. Kijelentette: “A Szövetségi Kormányt arra­ kötelezni, hogy költségvetése sose lépje át a jövedelmét, nem más, mint “kormánygyilkosság”. Ugyanakkor Mr Meany támogatta az olaj-árszabályozás megszüntetését és az általános betegbiztosítást - anélkül, hogy Kennedy szenátor ne­vét említette volna.

Next