Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. április (22. évfolyam, 13-16. szám)

1980-04-06 / 13. szám

amerikai-kanadai # Magyar Élet eAmericami* Canadia ofHungarian­ Life AMERICA’ S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE ______ TORONTO ★ MONTREAL ON»r STK> O V**-4 c O ®H* u ta O'l z O • 60 • r*3 rfr • o y O 3 o*»~» p> 031 o» VC »-*>r1 • <t> ro «o 24 oldal Husvét—Feltámadás! Életünk egyre hosszabbodó nagyböjtjében szenvedései idejében a feltámadás hitében élünk. 1980 nagyböjtjének tanítása a szenvedés vállalása, a keresztfa-megosztás és fölvétel... meglátni és fölismerni a szenvedő emberarcon a krisztusi Istenarcot. Érezni és tudni és tudatosítani, hogy mi akik megkeresztelkedtünk Krisztusban, eggyé váltunk Krisztussal s amint Vele leszünk a halálban úgy Vele leszünk a feltámadásban is. A keresztény ember megjelölt ember. Homlokán hordja Krisztus monogramját, a feltámadás jelét és zálogát. Húsvét a halál halálának a megemlékezése, Húsvét az örökkévalóságba való eljegyzésünk ünnepe. Nem csoda, ha ma a Feltámadás gondolata uralja lelkünket szívünket. Tudjuk, hogy a Húsvét az Egyház alapításának az ünnepe is, azt is valljuk a liturgiával, hogy a Húsvét a sión hegyi Ószövetség befejezése és az olajfákhegyi új és örök szövetség megkötése. De ma, 1980- ban, amikor világunk nem annyira a hit, mint inkább a remény krízisét szenvedi, ma minden alleluja feltámadást hirdet. ARA­ USA 50 CENT Vol 22 No 13 XXII évf 13 szám NEW YORK*CHICAG0*L0S ANGELES*CLEVELAND * DETR01T * FLORIDA APRIL 6. 1980. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Feltámadás: hatalmas szó, még hatalmasabb, mint az a másik: halál. Feltámadás ! Hiszen ez annyi, mint az élet teljessége, soha nem szünése, végnélkülisége s tökéletessége azok számára, akik hisznek Jézusban és szeretve szolgálják őt. Ha én is ezek közé tartozom, akkor nekem minden jogom meg van arra, hogy bízó örömmel várjam ezt a feltámadást. Ez a feltámadás boldog lesz és dicső, mert lehamvasztja rólam, ami bennem ezen az életen át salak volt és nyomorúság. Ez a feltámadás boldog lesz és dicső, mert örök viszontlátást jelent azoknak, akik Istent s egymást szerették a földön. Ó boldog feltámadás és boldog élet, boldog húsvét és áldott Jézus, aki “morte vitám protulit,” aki áldozatos haláloddal megnyitottad nekünk a mennyországot, az életet, a feltámadást. Jézus feltámadása nemcsak remény nekünk, hanem bizonyos fokig már ezen a földön is boldog beteljesedés. Hiszen nekünk, akik benne és őt szolgáljuk, nem is kell a mennyországig várnunk, hogy természetfeletti, örök életünk legyen. Mi már itt a földön bírhatjuk és élvezhetjük a kegyelemnek s istenfiúságnak titokzatos, halhatatlan életét, azt, amelynek a túlvilági mennyország már csak kifej­lése és betetőzése. Pál apostol hangsúlyozza, hogy mi is feltámadtunk Kristussal és azért nekünk is az élet újdonságában kell járnunk. Mi ez az­ új élet ? A kegyelem élete, a lélek természetfeletti virágzása az istenfiúság verőfényében.... Húsvét a feltámadás ünnepe s nemcsak az Úr teste feltámadásáé, hanem az ő igazságáé is. 11. János Pál pápa tavalyi húsvéti szózatában az emberiség égető problémáira mutatott és egyben hangoztatta, hogy Krisztus feltámadása alapvető igazság, amely “Világosságot és remény fakaszt az emberi szívekben” és “feltámaszt bennünket minden egyéni és társadalmi betegségünkből”. “A világnak még igen nagy szüksége van az értelem világosságára, szüksége van erkölcsi erőre, csalhatatlan reményre, szüksége van békére jólétre, egységre.” “Ezért merjük állítani: a világnak szüksége van Krisztusra ! Ezért hirdetjük, újra és újra az igazság felé megnyílt lelkű embereknek az örvendetes hírt: Krisztus itt van közöttünk, mert Krisztus él, mert Krisztus feltámadott!”. ALLELUJA ! DR. IRÁNYI LÁSZLÓ a Piarista Tanítórend T­artományfőnöke és az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke D ii i-i „­l Boldogok, akik nem látnál* “Monda néki Jézus: Mivel láttál engem hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” —János ev. 20:29 A Szentírás egyik legdrámaibb jelenete a feltámadott Krisztus és a hitetlen tanítvány találkozása. Az emberi logika teljes csődje és vere­sége bontakozik ki néhány egyszerű mondatban. Az emberi logika sze­rint ugyanis Krisztusnak nem kel­lett volna, nem lehetett volna és nem lett volna szabad feltámadnia. Az emberi logika Tamás oldalán volt és a feltámadott Krisztussal szemben halálos vereséget szenve­dett. Ugyanakkor Tamásnak a ta­nítványnak hinni kellett volna és nem kételkedni, lelkesedni és nem okoskodni, igent mondani a meny­­nyei jelekre és csodákra és nem földi és fizikai bizonyítékokat kér­ni. Tamás története örök időkre szó­ló bizonyítéka az ember lelki, szel­lemi és fizikai végességének. Földi ember nem értheti meg az Isten dolgait, nem kérdőjelezheti meg az Isten döntéseinek a helyességét vagy jogosságát, nem foghatja fel az Isten hatalmának végtelenségét és mindenek fölött valóságát. Még a hívő ember is sokszor beleesik abba a bűnbe és nyomorúságba, hogy a maga emberi szintjére pró­bálja leszállítani az Istent. Önma­gából kiindulva akarja megérteni az Isten gondolatait és érzéseit. A hívő élet egyik örökös veszélye és a vallásos élet egyik tönkretevője az ember képére teremtett Isten, szemben az eredeti céllal és a krisz­tusi kijelentés ígéretével, amely az Isten képére teremti újjá az embert a Szentlélek hatalmával és erejével. Az embernek az a vágya, hogy a saját Szemével lássa meg az Istent — teljes kudarcra van ítélve. Ugyanígy kudarcra van ítélve min­den kísérlet, amely emberi aggyal akarja felfogni az örök élet jelen­tőségét és a feltámadás csodáját. A tanítványok is csak az Ur Jézus Krisztust látták és csak rajta ke­resztül láthatták az Istent. Az Úris­ten az Ur Jézus Krisztusban mutat­ta meg magát az emberiségnek. Általa jelentette ki a világ­minden­­ség eredeti célját és mindenkori értelmét: az Isten imádását, az Ő dicsőítését és szolgálatát. Rajta ke­resztül magyarázta meg a földi élet ideiglenes voltát, az emberi szen­vedésnek okozóját, a földi halál­nak jelentőségét. Krisztus csodáin keresztül egy pillanatra bepillan­tást engedett a jövendőbe. A feltá­madás tényén keresztül megmutat­ta az embernek végtelen isteni ha­talmát és erejét, amelynek semmi sem állhat az útjába. A bű­nbocsá­­nat áldásán keresztül ígéretet tett a megújított élet örökre való meg­tartására. Mivel mi nem láthatjuk meg őt emberi szemmel a mennyei testben ezért Krisztusban emberi testben mutatta meg magát. Mivel mi nem hallhatjuk a mennyei hangokat emberi füllel, azért Kriszt . -J - l£1­O ► 8. ­­latnak

Next