Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. június (22. évfolyam, 22-25. szám)

1980-06-07 / 22. szám

% amerikai-kanadai * vl­­ Magyar Elet f­­­ cAmericati*GanadiaiicHungaríaricLife CgíjmmMIIb AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE mKmk TEMPliPI * ® & . ■ _ TORONTO ★ MONTREAL . 5 24 oldal ÁRA: USA 50 CENT Vol 22 No 22 XXII.évf. 22.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND * DETROIT* FLORIDA June 7, 1980 VIHARFELHŐK AZ USA EGÉN MOSZKVA “BÉKEOFFENZÍVÁJA” KOMMUNISTA VESZÉLY KÖZÉP­AMERIKÁBAN SZAÚD ARÁBIA FENYEGETŐZIK Veszélyben forog Dél-Korea KABULI DIÁKLÁNYOK ÜZENETE VIHARFELHŐK AZ USA EGÉN Úgy látszik, hogy a Természet és a politikai élet szeszélyes istennői összeesküdtek az Egyesült Államok ellen. Az elmúlt napokban egyre veszélyesebb viharfelhők gyülekeznek az USA egén. A St. Helens tűzhányó már több hete pusztítja Washington állam egyik legszebb vidékét. Az áldozatok száma lassan növekszik, a kár egyenlőre felbecsülhetetlen. Az atomfizikusok azt mondják, hogy a jelenlegi kitörés pusztító energiája a Hiroshima bomba kb 25-szörösének felel meg. Ma már mind a két szuperhatalom a Hiroshima bombánál százszor is erősebb atombombákkal rendelkezik. És még mindig akadnak, akik atomháborút terveznek ! Ami M­i­amiban történt (és történik) hasonlít a St. Helens tűzhányó kitöréséhez. A felszín alatt évtizedek óta meghúzódó faji és szociális feszültség tört elemi erővel felszínre Miamiban. A kitörés közvetlen oka nem is fontos. Bármely más csekélység kirobbanthatta volna a feketék elfojtott indulatait. A baj okát régen ismerjük, de az orvosságot nem találtuk meg. Dél-Koreában veszélyesebb a helyzet, mint ahogyan azt az US polgár látja. Ebben az esetben is abba a hibába esünk, hogy a baj közvetlen okában keressük a magyarázatot és az orvoslást. A baj igazi oka sokkal mélyebb: A nép elégedetlen a kormányával. A kubai expodus a Fehér Ház lidércnyomásos rémálma lett. Kétségtelen, hogy a perui konzulátus épületébe menekült 10 ezer kubai őszintén és gazdasági -politikai okokból igyekezett menekülni Kubából. Fidel Castro ördögi ravaszsággal feltöltötte a menekültek sorait gonosztevőkkel, kémekkel és hülyékkel. Az US Bevándorlási Hivatal közegei ma már nem tudják megállapítani, hogy ki az őszinte menekült. Muskie külügyminiszter első két hivatalos útja balsiker volt. Az Irán elleni gazdasági megtorlás gondolata kezdettől fogva sántikált. Európai szövetségeseink részben üzleti kapzsiságból, részben nyomós gazdasági okokból nem követnek minket a megtorlás útján. Nélkülük pedig a megtorlás lyukas szita marad. A legjobb, ha elfelejtjük és nem­ beszélünk róla. Muskie külügyminisztert joggal bántja, hogy Franciország elnöke, Valery Giscard d’Estaing, nem értesítette őt a tervezett és azóta megvalósított találkozásául Brezsnyev elnökkel. Giscard elnök visszutasította Muskie szemrehányását.­­ “A francia kormánynak joga van azzal tárgyalni akivel akar”- mondta önérzetesen a francia elnök. Mi lenne, ha Carter elnök összeülne Brezsnyevvel és megmondaná neki, hogy bizonyos engedmények ellenében nem fog feláldozni egyetlen amerikai katonát sem Franciaország védelmében. A kisebb bajok közé tartozik, hogy az Olasz Olimpiai Bizottság elhatározta, mi szerint kiküldi atlétáit a moszkvai olimpiai játékokra. A sok rossz hír között találtunk egy jót is: Az amerikai baseball játékosok nem fognak sztrájkolni ! Minden igazi amerikai polgárnak biztosítva lesz a sportnak nevezett rituális szórakozása­­ a TV előtt, ahogyan illik, egy nagy csomag pattogtatott kukoricával a kezében ! MOSZKVA “BÉKEOFFENZÍVÁJA” Új külügyminiszterünk, Mr Edmund S. Muskie, a Bécsi Értekezleten elmondott beszédében erősen kihangsúlyozta, hogy Afganisztán megszállása elfogadhatatlan megsértése a nemzetközi jognak. Beszédének hatását erősen tompította az a körülmény, hogy a Bécsi Értekezlettel egyidejűleg Moszkva és a Varsói Szövetség államai világértekezlet összehívását javasolták, “amely eloltaná a nemzetközileg veszélyes tűzfészkeket és megakadályozná a háború kitörését”. A Varsói Szövetség azt is javasolja, hogy rögzítsék az Európában állomásozó haderők létszámát. Burkoltan arról is beszél, hogy szó lehet a szovjet csapatok , kivonásáról Afganisztánból. Ugyanakkor Afganisztán bábkormánya világgá kürtölte “nagy tervét”, amely szerint a Szovjetunió és az USA segítségével szeretné helyre­állítani a békés viszonyt Iránnal és Pakisztánnal. A múlt évtizedek tapasztalata azt mutatja hogy a szovjet diplomaták, ha komoly a szándékuk, akkor “magánbeszélgetésekkel” igyekeznek céljukat elérni. Ha “világbékét” hirdetnek, akkor az tisztára propaganda célokat szolgál. Nem más, mint a nyugati világ naiv emberének megtévesztése. Sajnos, a jelenlegi szovjet “békeoffenzíva” hátterében is ez áll. Brezsnyev annyit már­is elért, hogy a nyugateurópai államfők és politikusok csak félfüllel hallgatják Muskie külügyminiszter éles szavait a további szovjet terjeszkedések megakadályozására. A másik fülükkel a moszkvai békeszólamokat figyelik. Hátha ezúttal komoly az ajánlat ? Moszkva évtizedek óta folytatja ezt a szemfényvesztő játékot. Tudja, hogy erőszakos terjeszkedését semmi sem könnyíti meg annyira, mint a béke hirdetése..

Next