Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1981. július (23. évfolyam, 26-29. szám)

1981-07-04 / 26. szám

94 m­Hai * ARA: USA 60 cent­i amerikai-kanadai m­il­­ Magyar Elet­­ c/amerícan­* CanadiaqfnungariaqfLife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE mmM HlíJESL . TORONTO * MONTREAL - Vol 23 No 26 XXIII évf 26 számNEW Y0RK*CH,CAG0*L0S ANGELES*CLEVELAND*DETROrr*FLOR,DA July 4.1981. REAGAN ELNÖK HARCA A KONRESSZUSSAL HAIG KÜLÜGYMINISZTER VIETNAM ELLEN KÍNA FEGYVEREKET KAP TŐLÜNK HÁROM MILLIÁRDOS SEGÉLY PAKISZTÁNNAK BANI-SZADR ÉLETE VESZÉLYBEN FOROG “A TRIANONI BÉKE VÉGZETES TÉVEDÉS VOLT..." REAGAN ELNÖK HARCA A KONGRESSZUSSAL Ronald Reagan elnök és a Kongresszus közötti mézeshetek véget értek. A legutóbbi sajtóértekezleten Reagan elnök erősen támadta a Ház demokrata képviselőit, elsősorban annak “speaker”-ét, Thomas P.O’Neil Jr.-t. Azzal vádolta őket, hogy vissza akarják fordítani a Fehér Ház takarékossági és adócsökkentési javaslatait. Az Elnök követelte, hogy a Kongresszus gyorsítsa meg a munkáját és úgy a takarékossági, mint az adócsökkentési javaslatokat még az augusztus 1.-én kezdődő nyári szünet előtt hagyja jóvá. A demokraták szemére vetette, hogy az ő ellenjavaslataik “lelkiismeretlenek”, “hamisak” (phony) és a demokraták maguk is tudják, hogy azokat megvalósítani nem lehet. “A választásokon Amerika népe cselekedeteket követelt, amelyeket most kell megtenni és nem a ködös jövőben” - mondta többek között az Elnök. Reagan elnök O’Neill demagógiával vádolta, mert O’Neil többször hangoztatta, hogy az Elnök javaslatai nem segítenek a dolgozókon és az Elnök “nem törődik az amerikai kisemberrel és nem becsüli meg annak munkáját”. A sajtóértekezlet végén Reagan kijelentette: “Szegénységben nőttem fel és ami képzettségem van, azt a saját erőmből szereztem meg.” Reagan elnöknek a sajtóértekezletén elhangzott támadásaira O’Neil másnap az újságírók előtt ezeket mondta: “Én sohasem nevezném demagógnak az Egyesült Államok elnökét, bárki lenne is az. Mindig tiszteletben tartottam az elnöki hivatalt, mint intézményt. Remélem, hogy a jövőben Reagan elnök is tiszteletben fogja tartani az US Képviselőház speakerjének hivatalát.” O’Neil továbbra is fenntartotta nézetét, hogy az Elnök 25 százalékos “Across the board” adócsökkentési javaslata “a gazdag ember adójának csökkentése, amelynek terhét a dolgozók viselik.” HAIG KÜLÜGYMINISZTER VIETNAM ELLEN Dél-Kelet-Ázsiai útján Haig külügyminiszter Manilában, Fülöp­­szigeteken, tárgyalt az úgynevezett ASEAN szövetséghez tartozó államok (Az USA-n kívül: Kína, Japán, Kanada, Fülöp-szigetek, Malaysia, Tájföld, Szingapore és Indonézia) képviselőivel. Az értekezlet hangját Haig külügyminiszter adta meg, aki élesen kritizálta a vietnami kormány külpolitikáját. Követelte, hogy Vietnam vonja vissza kb. 200.000 főnyi haderejét Kambodzsából. Az US külügyminiszter hangoztatta, hogy Vietnam hódító törekvései mögött a Szovjetunió áll. Haig bejelentette, hogy az Egyesült Államok részt fog venni az UN védnöksége alatt július 13.-án, New Yorkban, megtartandó értekezleten, amely Kambodzsa problémájával fog foglalkozni. Moszkva ezen az értekezleten nem fog résztvenni. Az ASEAN államok elhatározták, hogy a jövőben Vietnamot, bár nem mondják ki a bojkottot, erősebb gazdasági nyomás alá fogják helyezni. Az Egyesült Államok kormánya nem nemrégiben letiltotta 250 tonna búza szállítását Vietnamba, ugyanakkor lépéseket tett, hogy a nemzetközi pénzügyi szervek, mint pl. a World Bank, ne támogassák Vietnam kommunista kormányát. Külföldi megfigyelők szerint Vietnam nehéz helyzetben van. Mint a legtöbb kommunista államban, Vietnamban is egyre kevesebb az élelmiszer. Északról Kína csapatai, Kambodzsa és Tájföld határán pedig különböző gerilla­csoportok veszélyeztetik a hanoi­i kormányt. Haig külügyminiszter kijelentette, hogy a gazdasági nyomást lényegesen fokozni fogják, ha a vietnami kormány “visszavonhatatlannak” jelenti ki Kambodzsa megszállását. Az US Külügyminisztérium Kelet-Ázsiai Osztályának vezetője, John H. Holdridge, megemlítette, hogy az USA ellátná fegyverekkel a gerillákat, ha azok egységes frontot tudnának alakítani kommunista kormányuk ellen. BAM­-SZADR ÉLETE VESZÉLYBEN FOROG Chomeini utasította Bani-Szadr elnököt, hogy kérjen nyilvános bocsánatot, mert ellenállásra buzdította híveit a fundamentalista iszlám papok által uralt kormány és országgyűlés ellen. Ehelyett Bani- Szadr üzenetet küldött Chomeininek: “Hangsúlyozom, hogy akármilyen méltánytalanul viselkedik velem szemben, én nem fogom megsérteni kötelezettségemet Önnel szemben. Akárhogy haragszik rám, az én hűségem Ön iránt nem fog csökkenni. Úgy érzem, hogy eljárása nem méltányos. Én még gondolatban sem voltam soha ön ellen és Oro f ír’ ívj O H-i—1 C O co H­­P» CD W S o • co • N Hf 0» HP' r+ . 3 pr- O 3 cnO (1) O H- 3 CT) 3 c< H -P>< c­fl> 0) (_J. co 00H* •f-* N> « CO H

Next