Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. május (26. évfolyam, 17-20. szám)

1984-05-05 / 17. szám

24.oldal Mr. Louis Szathmary Lej:84.12.31. 2212 N. Lincoln Ave Chicago, IL 60614 ARA: USA 60* amerikai-kanadai * Magyar Elet­eAmericani* Canadiani Hungariani l­ife AMERICAS LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE EGYETLENT ORSZÁGOS MAGYAR NYELVŰ HETILAP AMERIKÁBAN. Vol.26.No.l7.XXVI.évf.l7.szám NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT*FLORIDA May 5? 1984 REAGM EL\ÖR KL\AI ÍUA VILÁGSAJTÓ ENICSZA CSÖKKEN A SZOVJET OLAJTERMELÉS KÍNÁBAN ÚJABB KAMPÁNY SZOVJET FLOTTA FELVONULÁS SZOVJET BOJKOTTÁlNI AKARJA A LOS ANGELESI OLIMPIÁSZT , CSATLÓSAIVAL EGYÜTT REAGAN ELNÖK kínai útja Napjaink terror­cselekményektől izzó légkörében Reagan elnök a hónapok óta tervezett kínai útjára indult. Londonban egy női rendőr életét oltották ki azok a golyók, amelyeket a líbiai követség egyik ablakából gyilkos szándékkal indított útjára­­ valaki. A londoni rendőrség körülzárta a líbiai követség épületét. Azt szeretné tudni, hogy ki az a “valaki” aki egy követség nemzetközileg védett falai mögül gyilkol ártatlan embereket. A múlt napokban Bejrútban kiszabadítottak egy ott tanító amerikai tanárt, akit francia kollégájával együtt terroristák tartottak fogságban két hónapig. Csaknem egyidejűleg érkezett hazai földre két amerikai diplomata holtteste, akiket Namíbiában ölt meg egy eddig ismeretlen terrorista bombája. Amit eddig megemlítettünk az csak két esetleg három nap “eseménye”, egy kis láncszeme a terrorisztikus cselekmények szinte szakadatlan láncának, amely a Közel-Keletről kiindulva szinte naponta felvillan a világ minden sarkán, kis afrikai városokban, Londonban, Párizsban, Rómában. A háttérben a legszélsőségesebb világszemlélet­hez tartozó fanatikus egyének és csoportok állanak.Bizonyára a Fehér Házban is felmerült a kérdés: Nem volna-e célszerű “csendesebb napokra” halasztani Reagan elnök kínai útját? Sajnos, a “csendesebb napok” ideje már elmúlt. Ha egy csendes hétre várnánk, Elnökünk sohasem hagyhatná el a Fehér Házat. Amint említettük, a pekingi látogatást már hónapokkal ezelőtt tervbe vették. Nemcsak szükséges, de egyben udvarias aktus is, viszonzása a magasrangú kínai államférfiak látogatásának Washingtonban. A kínai út szükséges volt, mert még nem gyógyult be az a seb, amelyet a Taiwanba irányuló US fegyverszállítások okoztak és okoznak a kínai nép vezéreinek érzésvilágában. Az Egyesült Államok évente 780 millió dollár értékű fegyvert szállít Taiwannak. A pekingi kormány azt kívánja, hogy Reagan elnök szabja meg a szállítások végleges megszüntetésének idejét. A taiwani fegyverszállítási sebet csak Reagan elnök tapintatos és mégis éles diplomáciai érzéke tudná behegeszteni. Természetesen sok más kérdés is a szőnyegre fog kerülni, elsősorban Kambodzsa és Thaiföld problémája, valamint a szovjet által támogatott vietnami csapatok fel-fellángoló harca a kínai-vietnami­­ határ mentén. Az elmúlt napokban Schultz külügyminiszter említette az amerikai újságírók előtt, hogy az Egyesült Államok hajlandó tankokkal és egyéb fegyverekkel támogatni a thaiföldi haderőt a kommunisták elleni harcban. A tankok szállítása már meg is kezdődött. A két Korea kérdése is szőnyegre fog kerülni Reagan elnök pekingi látogatása alkalmával. Elnökünk szerint Korea egyesítésének kérdését a két koreai kormány közvetlen tárgyalásai útján lehet a legjobban előmozdítani. Reagan elnök jelenlegi útját előkészítette Schultz külügyminiszter 1983 februári látogatása Pekingben. Abban az időben a szovjet-kínai közeledés volt az a probléma, amely aggasztotta a Fehér Házat. Ma már láthatjuk, hogy a két ázsiai hatalom közötti területi és egyéb ellentétek túlságosan súlyosak ahhoz, hogy egy kínai-szovjet szövetség létrejöjjön. Az a lehetőség azonban fennáll, hogy Vörös Kína az UN gyűléseken bizonyos esetekben a Szovjetunió oldalán fog állást foglalni. Sajnos, jelenleg a Vörös Kína és az Egyesült Államok viszonyának légköre nem kedvező ahhoz, hogy Reagan elnök komolyan tárgyaljon arról a stratégiai összefogásról, amelyet Nixon elnök kezdeményezett 1970-ben. Érdekes, hogy Vörös Kína vezérei nem állnak elő fegyverkezési követelésekkel és a gazdasági együttműködésre vonatkozó tervük is mérsékelt. Látva a mexikói, brazil, argentin és sok más példát, Kína vezetői rájöttek, hogy gazdasági életük üteme nem tudna megemészteni egy nagyobb szabású gazdasági segélyt. Azt is tudják, hogy modern US fegyverek kezelésére nincs megfelelő számú képzett katonájuk. Reagan elnök kínai útjának legfontosabb célja: Rámutatni a szovjet földalatti és nyílt terjeszkedés veszélyére, amely már behálózza az egész világot. Ezen a téren Reagan elnök fáradozása nem lesz eredménytelen, mert Vörös Kína népe kezdettől fogva gyanús szemmel figyeli a Szovjetunió világhatalmi törekvéseit és erre vonatkozó aggodalmait a világ fórumai előtt lépten-nyomon hangoztatja.

Next