Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. augusztus (26. évfolyam, 29-32. szám)

1984-08-04 / 29. szám

DEMOKRATA ELNÖK ÉS ALELNÖK­JELÖLT: MONDALE EL MRS. BERRARO ÚJABB KOMMUNISTA REMEKET DOBTAK KI BELGIUMBAN A GOO milliós India belforradalma “Hős szovjet’’ hogy aprítja az afgánokat? WITELORSZÁGBA A 18 ÉVES IFJÚT AGYONVERŐ RENDŐRÖK ártatlanok Amikor az elmúlt esztendő májusában az egyik varsói közkórház sebésze a műtőasztalon fekvő 18 esztendős Grzegorz Przemyk fölé hajolt, hogy megvizsgálja sérüléseit, olyasmi történt vele, ami hivatásának hosszú esztendei óta csak először, sírva fakadt. A fiatalembernek egyetlen egy belső szerve sem maradt épen. A sebész tudta, hogy a fiatal fiú menthetetlen. Hogy mi történt vele, hogyan szenvedte el halálos sebesülését, az Lengyelországban senki előtt sem titok. A tragédiával az elmúlt esztendő során több ízben és részletesen foglalkoztunk, előzményeit elégséges néhány mondatban összefoglalni. Grzegorz Przemyk a fia volt Barbara Szadowszka lengyel költőnőnek, aki a rendkívüli állapot meghirdetését követően tevékenységet folytatott az egyház égisze alatt működő társadalmi szervezetben. Ez az intézmény az internált és bebörtönzött politikai foglyok, a Szolidaritás munkatársainak családtagjait segítette, támogatta,ahogyan tudta.A hatóságot ennek a szervezetnek a működése fölöttébb bosszantotta, Szadovszka asszonyt átmenetileg őrizetbe vették, bántalmazták is, majd azzal helyezték szabadlábra, hogy “módot találnak a Szolidaritást támogató működésének megtorlására.” És a “módot” csakugyan hamarosan megtalálták. Röviddel ezt követően Szadovszka asszony fia sikerrel letette érettségijének írásbeli vizsgáját, amit egy estén két volt iskolatársával egy-két pohár bor elfogyasztásával megünnepelt. Az úton hazafelé a diákokat rendőrök állították meg, igazoltatták őket, közülük kettőt bekísértek az őrszobára. Grzegorz­ t a rendőrök egy belső szobában vették “kihallgatás” alá. A külső szobában tartózkodó társa néhány pillanat múlva már hallotta barátja jaj­veszékelését. Egy órával később a mentőket hívták az őrszobára. Grzegorz Przemyk­et elszállították, egy kórházban rövidesen megvizsgálták, majd lakására vitették. Félig már önkívületben mondotta el édesanyjának, hogy milyen rémségek történtek vele. A kétségbeesett anya orvost hívatott, aki a fiatal fiút azonnal kórházba szállította. Ekkor és ott játszódott le a drámai jelenet, amelyet e beszámolónk elején felidéztünk. A 19 éves fiatalember másnap meghalt. Elkezdődött az a szégyenteljes procedúra, amely most a vád alá helyezett két rendőr fölmentésével ért véget. Először is: körmönfont módon a rendőrök “tisztára mosását” tervezték meg. Ennek alapján a mentőszolgák vállalták magukra, hogy ők bántalmazták Przemyk-et, amikor ellen akart állni a kórházba szállításnak. Később ezt az úgynevezett beismerő vallomásukat visszavonták. Azután a Przemyk-et először megvizsgáló ügyeletes orvosokat vádolták meg gondatlansággal. De azért a fiatal fiút letartóztató és - idézőjelbe tett - “kihallgató” két rendőrt sem lehetett minden további nélkül futni hagyni, a két mentőszolgával és a két ügyeletes orvossal együtt őket is a vádlottak padjára ültették. Nem a rendszer “igazságérzete” indította őket erre, hanem a lengyel társadalom mélységes felháborodása, a nép együttérzése a gyászoló anyával, és fájdalma a meggyötört, ifjúsága virágjában elveszejtett fiú miatt. Grzegorz Przemyk sírhelye a varsói temetőben nemzeti kegyhely lett, virágok borítják. Szadowszka asszony a tárgyalás első napján levelet adott át a tárgyalást vezető bírónak, amelyben megírta: nem bízik az igazságos ítéletben, nem hiszi, hogy a bíróság valóban megtorolja fiának halálát. A lengyel költőnő keserű jóslata beigazolódott. Mint hírünkből tudják a rendőrök, akik halálos ütéseket mértek a 18 éves fiúra, szabad emberként távoztak az épületből. A két mentőszolgát találta a bíróság bűnösnek, és ítélte el két és fél, illetve két esztendei börtönre. A két orvos “nem­szándékos” gondatlanságát megállapította ugyan, de egyúttal azt is, hogy az amnesztia rendelet reájuk is vonatkozik. A tragikus ügyből levonható az alapvető következtetés: rendőrállamban rendőr nem lehet bűnös. A varsói bíróság ítéletet hirdetett­­ önmaga fölött.

Next