Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. szeptember (26. évfolyam, 33-37. szám)

1984-09-01 / 33. szám

Mr. Louis Szathmary _ ^ — Lej: 84.12.31. + . ^ ^ i 24 oldal ARA: USA 60 $ 1 cy4merícari* Canadiari^ungaríari^ife AMERICA S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE EGYETLEN ORSZÁGOS MAGYAR NYELVŰ HETILAP AMERIKÁBAN. . . Vol.26.No.33.XXVI.évf.33.szám NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT*FLORIDA September 1, 1984 « amerikai-kanadai * & 3 Magyar Élet | REAGANÉ MINDEN SZAVAZAT Közel egy évig cirkuszi előadásokat láthatott Amerika népe egyik pártjának előválasztási bohóckodásaival. A sok ígérgetéstől az óriási országunk másnap émelygéstől, a másik fele kacagásban dühöngte ki magát. Utána jött az Olimpia és az egész ország örült, hogy a Kaledont fogkrémet kenyérre kenő ruszki katonák leszármazottaival nem kell egy szmogot szívni Los Angelesben. Aztán a győzelmi mámor, a kisebbik párt alelnökjelölt legközelebbikének adó­botránya, akit törvény szerint az adófizetők pénzén “külön védtek mint adót nem fizetőt”. Ja kérem itt Amerikában minden lehetséges. Még az is, hogy aki 8 évvel ezelőtt szeretett elnökünk ellen volt, akkor a konvención megfúrt, most egy könnyekig ható beszédet mondott az 1984-es konvención, de csak azért, hogy feleségével eljátsszák a győzelmi “éljeneztetést”. KODÉ, MIKDEK JÓ, HA A VÉGE JÓ! 1984. augusztus 22-én Amerika Republikánus pártjának konvenciója megválasztotta Elnökét és alelnökét. A novemberi választáshoz 1118 szavazatra lett volna szükség. A szavazat nyilvános volt és Amerika népe televízión láthatta a választók boldog nyilatkozatait, örömmámorát. Az összszavazatok száma 2335 volt, így Reagan és Bush­ nem 92%-ot, nem 99%-ot, mint a komcsiknál szokás, hanem 100 %-ot kapott ellenjelölt nélkül. A végkifejlődéshez csak két hónap kell. Egy pillanatig nem kétséges, hogy Amerika népe a közszeretetben álló Reagant és Bush­t választja vissza elnöknek és alelnöknek a tippelésünk szerint 80%-20%-ban. ELLOPOTT KÍNAI GÉP TERRORISTÁIT HŐSÖKNEK ÜNNEPELTÉK Az elmúlt év májusában váratlanul egy kínai utasszállító­ repülőgép érkezett a söuli repülőtérre. A gépet öt felfegyverzett férfi és egy nő kényszerítette arra, hogy a belföldi járat útvonalát elhagyva Dél-Koreába repüljön. A söuli rendőrség azonnal őrizetbe vette a légikalózokat és pár hét múlva bíróság elé kerültek. Négytől­ hat évig tartó börtönbünte­tésre ítélték őket. A hat kínai légikalóz szabadlábra került. Hátralévő büntetésüket kegyelemből elengedték, de kiutasították őket Dél-Koreából. Választhattak, hogy hová kívánnak menni, és ez a választás nem esett nehezükre. Szabadonbocsátásukban ugyanis nagy szerepet játszott a taiwani nagykövet, aki vállalta, hogy mind a hatot elszállítja Tejpejba és ott új életet kezdhetnek. A nemzeti kínai szigetre érkezve a hat légikalóz vezetője, a 37 éves Cse Tang Jen elmondotta, hogy amikor a gépet hatalmukba kerítették, fogalmuk sem volt arról, hogy Dél- Koreában is érvényben van az a törvény, amely szigorúan bünteti a légikalózkodást.­­ Nekik csak egyetlen vágyuk volt, hogy szabadon élhessenek, és maguk építhessék fel jövőjüket. Könnyeig meghatotta őt is és társait is, hogy Taiwanon nemzeti hősként ünnepelték őket és új életük megkezdéséhez 46 ezer dollárt kaptak, amelyet részben a sziget lakossága gyűjtött számukra, részben az a szervezet adta, amely a Kínából menekülők segélyezésével foglalkozik. Legnagyobb vágya, hogy Peking engedje hozzá Kínában hátrahagyott feleségét és három gyermekét. Egyébként ennek a repülőgéprablásnak kedvező következményei is lettek. Ez adott alkalmat arra, hogy Kína és Dél-Korea, amelyeknek nincs diplomáciai kapcsolatuk egymással, felvegye a közvetlen érintkezést. Peking küldöttséget menesztett Söulba, hogy tárgyaljon az odairányított utasszállító visszatéréséről. Ezzel megtört a jég a két ország, egyelőre csak sportvonalon, további kapcsolatba lépet egymással. Mindkét részről remélik, hogy ezeket a kapcsolatokat továbbfejlesztik. OTTAWA A Niagara Falls nevű városkában egy kanadai férfi a bolgár csomagolóművész példájára plasztikfóliával becsomagolta családi házát. De nem a művészeti hatás kedvéért, hanem a környezetártalom ellen. Miután többször hiába panaszkodott az illetékes környezetvédő hatóságnál azért, mert a szomszédos smirglipapír-gyár szennyezi a levegőt és lármájával zavarja a környéket, önvédelemhez fordult és becsomagolta otthonát.­ ­ ANKARA Egy török szultán leégett isztambuli palotájából luxusszállodát és szórakoztató központot akar építtetni az idegenforgalmi minisztérium. Augusztus végére várja a török vagy külföldi tőkések ajánlatát. A szálloda, a kaszinó és a többi épület renoválása, illetve felépítése 35 és 50 millió dollár közötti összegbe kerül. Aki megnyeri a pályázatot, 49 évre bérbe kapja az egészet. A palotát, amely 1910-ben égett le, Abdullaziz szultán építtette 1866-ban.

Next