Amerikai Magyar Népszava, 1976. január-június (86. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-02 / 1. szám
2. OLDAL AMERIKAI__________________________MAGYAR N ÉPSZAVA AHCRICHH HUNOARIAN RCORtl't VQICt S • AN AMERICAN NEW1PAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANOUACE • fUMmwe Ivnv FAIPA* Editor: ZOLTÁN GOMBOS Published every Friday Second Clöss Postage Paid At Cleveland, Ohio AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1736 EAST 22nd STREET, CLEVELAND, OHIO 44114 ___________________Telefon: 241-5905___________________________ Előfizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada Egy évre (one year) $15.00 Félévre (half year) $8.00 Más országokban (other countries) egy évre (one year) $20.00 félévre (half year) $12.00 Az Amerikai Magyar Népszava és az Amerikai Magyar Világ (vasárnapi lap) együttes előfizetési ára: 1 évre 25 dollár; félévre 13 dollár. Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1579 SECOND AVENUE, NEW YORK, N. Y. 10028 Telefon: RE 7-9370 HETI FÓRUM »................................................. NEW YORK: DEKADENCIA A dekadencia, pompás vagy undorító — attól függően, hogy mi a néző álláspontja — úgy tűnik általánosan elfogadott New Yorkban, pontosabban Manhattanban manapság. Legalábbis azok akiknek van rá pénzük, hogy átvészeljék, s még arra is, hogy a dekadenciából valóságos divatot csináljanak. Ha vannak is sokan akik érzik a válságot, a legújabban megnyitott luxusállatszálloda soha nem látott konjunktúrát él át. A város egyik legjelentősebb pénzügyi válsága kellős középen! S igaz, hogy 46 fontos építkezési tervet le kellett állítani , köztük iskolák és rendőrségi épületek építését, viszont a VilágkereskedelmiKözpont hatalmas felhőskarcolója tetején egy 7 milliós kupolát terveznek. A New York Times nemrég egy 31 fogásos vacsorát mutatott be első oldalán. A vacsora, amelyre Párizsban került sor, de amelyet két New York-i fogyasztott el, “csupán” $4,000-be került. Az ilyen példák elgondolkoztatóak. Lehetséges, hogy azoknak a levélíróknak volt igazuk, akik az ország minden részéből a város jelenlegi pénzügyi válságát vitatva megírták, hogy New York hanyatlása lényegében ugyanaz a morális és kulturális hanyatlás amely a nagy Római Birodalom végső hanyatlását csupán kis idővel előzte meg? Lehetséges, hogy e vélemények talán túlzóak. Az azonban egy félreismerhetetlen tény, hogy miközben a szegény, a munkásosztály és a középosztály fizeti a “Bűnös Város’’ hatalmas adósságait — magas adókkal, túltelített földalattikon utazva, szembenézve a növekvő bűnözéssel és a csökkenő rendőrségi létszámmal, a gazdag valahogy teljesen függetlenné vált mindezektől a problémáktól. A gazdag 13 ezer dolláros szőrme hirdetése előtt áll, s csupán azon gondolkozik, hogy tetszik-e neki, s nem azon, hogy drága-e. Abnormálisnak tűnő divatok ütik fel a fejüket, szexuális perverzitás és mazochista orgiák, s egyre több hirdetés szól azokhoz, “akiknek már mindenük meg van, kivéve . . .” Még a leggyakorlotabb nézők is olykor megrökönyödnek néhány újabb szokás és darab láttán. “Szadomazohizmus” a divatos szó újabban, s ez nem meglepő. Még néhány hirdetés is ízléstelenné és dekadenssé vált. Dekandencia — pompás vagy undorító — csak dekadencia marad. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Péntek, 1976. január 2 WASHINGTON . Pénzügyi szakemberek megállapítása szerint Dél-Korea adóssága 6 billió dollárt tesz ki és amennyiben nem kapnak lényeges amerikai anyagi segítséget, akkor nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek. MILLIÓKAT PAZAROLNAK TANULMÁNYI KÖLCSÖNÖKRE WASHINGTON — 1973. június 11-én három férfi 278.000 dollárt vágott zsebre. A három férfi, aki kisétált a bankból e hatalmas összeggel, nem bankrabló volt, nem, hanem iskolaigazgató. A pénz, amit zsebre vágtak s amit máig sem fizettek vissza, nem egy bankrablás eredménye volt, csupán szabályos iskolai kölcsön és a magániskoláknak járó állami támogatás egy része. Ez az összeg csak egy kis része volt annak, amit az állam elveszített, mert a csődbe jutott és bezárt iskolák több száz diákja már régebben tanulmányi kölcsönt vett fel. A West Coast Schools magánvállalkozás 1970 óta 2 millió dollár támogatást kapott szövetségi kölcsön és szubvenció formájában. Ezen kívül kb. 8 millió dollárt fizettek ki államilag garantált tanulmányi kölcsönök címén. A 278 ezer dollár teljes egészében a West Coast Schools egykori elnökének zsebében kötött ki. Ugyanazon a napon, amikor a leköszönt magániskolai igazgató testület tagjai a pénzt zsebre vágták, egyik volt alkalmazottjuk levelet írt a kormányhatóságoknak, amelyben figyelmeztette őket, hogy az általuk nyújtott támogatás magánszemélyek zsebébe vándorol. Azonban ez a levél semmit sem segített: az illetékes főhatóság hivatalnokai a kisujjukat sem mozdították. Jóval később, egy szenátusi vizsgáló bizottság úgy találta, hogy a West Coast Schoools társulat elnöke, Peters már jóval ezelőtt is számos pénzügyi kihágást követett el igazgatói posztján. Lehetséges, hogy ez a kirívó eset nem tipikus. A Department of Health, Education and Welfare hivatalnokainak magatartása azonban tipikusnak mondható. Hogyan lehetséges, hogy évekig állami szubvenciót juttattak intézményeknek, amelyekben ilyen hatalmas összegeket loptak el az állami támogatásból? Hogyan lehetséges, hogy a West Coast Schools minden felső ellenőrzés nélkül évekig folytathatta mindezt. Szintén tipikus, hogy az államilag garantált tanulmányi kölcsönök jelentős részét nem fizetik vissza. Körülbelül 24 százalékát, ha nem többet. Ennek egyik fő oka az, hogy számos diák nem talál munkát, miután az egyetemet elvégezte és csődöt jelent, így nem kötelezhető a kölcsön visszafizetésére. Szintén gyakori eset, hogy a Department of Health, Education and Welfare jelentős összegű kölcsönt juttat nem megfelelő iskolák számára, amelyek közül több csődbe kerül és bezár, mielőtt diákjai befejezhették volna tanulmányaikat. Hatalmas összegek kerülnek olyan iskolák támogatására, amelyeknél indokolatlan a támogatás. A kormányhatóságok újabban komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy megvonják a támogatást azoktól az iskoláktól, amelyek nem alkalmasak és amelyek nem szorulnak ilyen támogatásra. KÖZÉPKORI KMPADOK BRAZÍLIÁBAN RIO DE JANEIRO — Brazíliai politikai foglyok azzal vádolták a biztonsági erőket, hogy idáig 55 társukat kínoztak halálra 1969 óta. Egy terjedelmes dokumentumot állítottak össze és csempésztek ki a Sao Paolóban levő börtön elítéltjei, akik tanúsítják, hogy ők maguk látták vagy hallották 16 társuk kínzását. A dokumentum szerzői több mint 25 különféle kínzást írtak le részletesen, amelyeket legtöbbször úgy ismertek, hogy azokat rajtuk is gyakorolták. 233 személy nevét sorolták fel akik a kínzást végezték, köztük egy tábornok és több más magasrangú katonai személyiség nevét. A dokumentum szerint az esetek többsége 1969 és 1972 között történt. Ez az eddigi legrészletesebb ilyen irányú dokumentum, amely nyilvánosságra került. A brazíliai hatóságok teljes mértékben tagadják, hogy ilyen esetek történtek. 35 elítélt elmondta, hogy ők maguk is kínzások áldozatai voltak, s elmesélték hogyan kínozták őket elektromos árammal, extrém fagypont és forrási pont között váltakozó hőmérsékletű cellákban, víz alá nyomva őket és egyéb módszerekkel. Az egyik esetben, 1971-ben Joaquim Alencar de Seixast órákig kínozták, mindenki hallhatta, ahogy az elektromos sokktól szenvedve órákig ordított. Végül, 16 éves fia szeme láttára kínozták halálra. Egy másik halálos áldozatot öt napig kínoztak, mielőtt meghalt. A dokumentum szintén megemlíti 19 személy nevét, akik nyomtalanul „eltűntek”. A dokumentum aláírói között vannak diákok és hivatásos szakemberek, szakszervezeti vezetők és mások, akik 4-től 82 évig terjedő börtönbüntetésüket töltik. ROBBANNAK A BOMBÁK MIAMIBAN MIAMI • Az elmúlt 10 napban kilenc nagyerejű bomba robbant itt. Egy rendőrnő megsérült, több kormányépület szenvedett kárt, köztük a „Federal Bureau of Investigation” épülete is. A robbanások közül hét akkor történt, amikor a külügyminiszter-helyettes William D. Rogers járt a városban. Kívül a hotel előtt, ahol Mr. Rogers beszélt, kubai menekültek táblát hordtak, amelyeken őt és Mr. Kissingert „árulónak” titulálták, mert vissza akarják állítani a kapcsolatokat Kubával. A teremben ülőket „vörös disznóknak” nevezték. „Amikor megláttam azokat a táblákat a televízióban, olyan mérges tettem, hogy nem tudtam egyenesen ülni sem” — mondotta egy szövetségi tisztviselő, aki kérte, hogy nevét ne nyomtassák ki. „Én éppen olyan komimalistaellenes vagyok, mnt amilyennek ők megjátsszák magukat. De milyen jogon töltik ki haragjukat amerikai tisztviselőkön. Nekünk jogunk van barátságban lenni bármelyik országgal, ha akarjuk. Ha nekik ez nem tetszik, el is mehetnek innen” — tette hozzá az állami alkalmazott. A rádió és tv is sok hívást kapott és a betelefonálók mind élesen elítélték a kubaiak viselkedését. Kubai-amerikaiak teszik ki Miami lakosságának 53 százalékát. „A kubaiak itt semmi mást nem csináltak, csak bajt” — mondja egy munkás Hialeah(Folyt, a 3. oldalon)