Amerikai Magyar Népszava, 1976. július-december (86. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-02 / 27. szám

OLDAL AMERIKAI_________________________M­5ATYAR N­ÉPSZAVA V AMERICAN HUNGARIAN PEOPU­S VOICE • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN l ANGUAGF • *y»»i»h*o «*•*» »hpo«y Editor. ZOLTÁN GOMBOS Published every Friday Second Class Postaié Paid At Cleveland. Olüo AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1736 EAST 22nd STREET, CLEVELAND, OHIO 44114 Telefon: 241-5905 Előfizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada e­gy evre ioné year) $15.00 Félévre iliali year) $8.00 Más országokban leth­er countries) egy evre ioné year) $20.00 félévre iliali year) $12.00 Az Amerikai Magyar Népszava és az Amerikai Magyar Világ (vasárnapi lap) együttes előfizetési ára: 1 évre 25 dollár, félévre 13 dollár. Editorial and Circulation Office Szerkesztőség és Kiadóhivatal AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1579 SECOND AVENUE, NEW YORK, N. Y. 10028 Telefon: RE 7-9370 HETI FÓRUM AMERIKAI POLITIKA: „A NIXON TÉNYEZŐ” WASHINGTON­­ A mozi­látogatók manapság a Water­­gate kommersz változatát nézik Tarzan helyett. A Watergate­­ügyből végül is Hollywood szóra­koztatóipari terméke lett. Az elnök utolsó napjairól egy könyv, ,,Az utolsó napok” számol be már-már gusztustalan „precizi­tással”. Gerard Ford önök egyik első akciója volt, hogy elnöki jogánál fogva teljes bocsánatot gyakorolt Nixon felett. Annak idején ezt számos republikánus párti kép­viselő és a volt elnök támogatói úgy tekintették, mint egy talán szimpátiából, vagy sajnálatból eredő aktust. A demokraták viszont már akkor is teljesen ellenezték az elnöki pardont, különösen arra hivatkozva, hogy Nixonnál sok­kal kevésbé bűnös Watergate­­figurákat a börtönbe küldtünk, miközben Nixon legfeljebb San Clemente-be vonult vissza. A film ma, az elnökválasztás évében, még inkább nyilvánvaló­vá teszi, hogy annak idején volt egy republikánus elnök, aki megbocsátott Nixonnak, ugyan­akkor voltak mások, a demokra­ták, akik ellenezték az elnöki pardont. Az elnök, aki annak idején Nixonnak „megbocsátott”, ma­ga Gerald Ford, akit Nixon nevezett ki alelnökévé, majd Nixon lemondása után ő lett az elnök, most meg ugyanez a Ford az elnökségért indul, méghozzá nem is kis eséllyel. Nézzük csak, mi történt volna, ha nem bocsátott volna meg az elnök Nixonnak? Termé­szetesen neki is börtönbe kellett volna mennie. Ez esetben inkább a republi­kánusok nyertek volna, feltehe­tően a közvélemény mégiscsak furcsának találta volna, hogy tegnapi elnöküket mint egy közönséges bűnözőt, a bíróság előtt lássák, így tulajdonképpen a demokraták esetleg veszítettek volna, amikor ezt követelték. A Watergate ügy, ahogy történt, az elnöki pardonnal együtt, így végül is a demokra­tákat segíti. UJ ELEM TALLAHASSEE— A tudósok azt jelentették, hogy legalább 3, de lehet, hogy hat új elemet fedeztek fel. Ezzel az atomfizika egy újabb korszaka kezdődik, állítják. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Egy világ élemiszer alap” felé ROMA — A/ olajban gaz­dag, valamint az élelmiszerben gazdag (ez utóbbinak legjobb példája maga az­­ Egyesült Államok) országok együttes erő­feszítése sokat segíthet a világ ma első számú gondja, az éhezés problémájának megoldásában. Rómában múlt héten kezdő­dött az Egyesült Nemzetek konferenciája, melynek során egybillió dolláros nemzetközi alapot állítanak fel, hogy segít­sék a szegény országok mezőgaz­daságának fejlődését. Az alap negyven százalékát az Organization of Petroleum Exporting Countries (OPEC, azaz Petróleum Exportáló Or­szágok Szervezete) szolgáltatja, amíg a fennmaradó hatvan százalékot, azaz 600 millió dollárt, a leggazdagabb ipari országok. Köz­lük­ -Az Hevesiaít Álla­mok viszonylag magas hozzájá­rulással, 200 millió dollárral vesz részt. Jelenleg még mindig hiányzik 1(X) millió dollár, de remélik, hogy például Franciaország, Olaszország vagy más fejlettebb országok hozzá fognak járulni az alaphoz nagyobb összegekkel. A fejlett ipari országok közül Nyugat-Németország és Japán 50 50, Anglia és Kanada 30-30, Svédország 25 millió dollárral járul hozzá az alaphoz. Kurt Aldheim, az ENSZ főtitkára mondotta: ,,Hacsak nem fejlődik jelen­tősen az elmaradott országok mezőgazdasága, ezeknek az országoknak a gazdasága to­vábbra is a bizonytalanság és a nem kielégítő ipari növekedés stádiumában lesz.” KISSINGER A NYUGAT—KELET KERESKEDELMET SZORGALMAZZA PÁRIZS — Henry Kissinger Párizsban azt javasolta, hogy a nyugati ipari országok szorosab­ban működjenek együtt a szoci­alista és a Harmadik Világ országokkal történő kereskede­lemben. Kissinger az „Organization for Economic Cooperation and Development” (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet) megnyitóján beszélt. Az amerikai külügyminiszter felvetette az energiatermeléssel kapcsolatos kutatás fontosságát és az energiakonzerválás kérdé­sét is a nyugati országokban. Politikai megfigyelők szerint 23 külföldi delegáció tagjait kissé meglepte Kissinger a kommunista országokkal való kereskedelmet érintő kitétele, hogy olyan nagy súlyt fektetett arra. A kelet-nyugat közötti kereskedelemről a legutóbbi években nem sokat mondottak a nyugati konferenciákon, leg­alábbis nem formális keretek között. Kissinger azonban megje­gyezte, hogy az OECD tagálla­mainak a Szovjetunióval és Kelet-Európával kapcsolatos ke­reskedelme 400 százalékkal nö­vekedett meg a legutóbbi négy év során, így tehát fontos, hogy a nyugati országok, illetve az OECD egyes tagállamai valami­lyen formában kooperáljanak egymással. A beszédben, ha nem is mondta ki Kissinger explicite ezt, halvány utalás volt arra nézve, hogy a nyugati országok kooperációja a Harmadik Világ és a szocialista országok felé irányuló külkereskedelmükben bizonyos politikai előnyökkel járna, tekintetbe véve, hogy a Harmadik Világ és Kelet-Euró­­pa országai gyakran bírálják a Nyugatot. Titkárnők WASHINGTON — Hetente 200 személy jelentkezik titkárnői állásra a Kongresszusban. Vala­mennyien jól tudnak gépelni, állítják. Legtöbbjük középisko­lát végzett és húsz éven aluli. Péntek, 1976 július 2 CARTER ÉS A DEMOKRATÁK PROGRAMJA (Folytatás a­. 1. oldalról) Jackson a párton kívüli kenyér­­törésig is kész elmenni, amennyi­ben Carter nem csatlakozik ehhez a szépen hangzó, de tartalmában végül is a katonai kiadások növelésére utaló állás­ponthoz. Számos kisebb-nagyobb kér­dést kellett tisztázni, annál is inkább, mert Carter már igen gyakran állást foglalt a nagy nyilvánosság előtt ezekben a­­ kérdésekben. A demokrata párt programja (amelynek egyoldalas kivonatát többek között a New York Times is közölte) állást foglal Amerika valamennyi alapvető kérdésé­ben. Mivel a párton belül, az elnökjelöltek és más vezéregyé­niségek már többször kifejtették véleményüket e kérdésekben, amikor végül is Carter kifejtett álláspontját mérlegelték elsősor­ban, ezzel azt is kifejezték a program végső megfogalmazói, hogy őt tekintik az elnökjelölt­nek, akit a Nemzeti Konvenció meg fognak választani. CARIL FUGATE 1958-ban a fél országot tartotta rettegésben barátjával, Charles Starkweatherrel együtt, amikor 10 személyt öltek meg. Starkweathert kivégezték, az akkor 14 éves Carilt pedig életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Caril most kegyelemért folyamodott, miután 15 évet töltött a börtönben.

Next