Amerikai Magyar Népszava, 1976. július-december (86. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-02 / 27. szám
OLDAL AMERIKAI_________________________M5ATYAR NÉPSZAVA V AMERICAN HUNGARIAN PEOPUS VOICE • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN l ANGUAGF • *y»»i»h*o «*•*» »hpo«y Editor. ZOLTÁN GOMBOS Published every Friday Second Class Postaié Paid At Cleveland. Olüo AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1736 EAST 22nd STREET, CLEVELAND, OHIO 44114 Telefon: 241-5905 Előfizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada egy evre ioné year) $15.00 Félévre iliali year) $8.00 Más országokban lether countries) egy evre ioné year) $20.00 félévre iliali year) $12.00 Az Amerikai Magyar Népszava és az Amerikai Magyar Világ (vasárnapi lap) együttes előfizetési ára: 1 évre 25 dollár, félévre 13 dollár. Editorial and Circulation Office Szerkesztőség és Kiadóhivatal AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1579 SECOND AVENUE, NEW YORK, N. Y. 10028 Telefon: RE 7-9370 HETI FÓRUM AMERIKAI POLITIKA: „A NIXON TÉNYEZŐ” WASHINGTON A mozilátogatók manapság a Watergate kommersz változatát nézik Tarzan helyett. A Watergateügyből végül is Hollywood szórakoztatóipari terméke lett. Az elnök utolsó napjairól egy könyv, ,,Az utolsó napok” számol be már-már gusztustalan „precizitással”. Gerard Ford önök egyik első akciója volt, hogy elnöki jogánál fogva teljes bocsánatot gyakorolt Nixon felett. Annak idején ezt számos republikánus párti képviselő és a volt elnök támogatói úgy tekintették, mint egy talán szimpátiából, vagy sajnálatból eredő aktust. A demokraták viszont már akkor is teljesen ellenezték az elnöki pardont, különösen arra hivatkozva, hogy Nixonnál sokkal kevésbé bűnös Watergatefigurákat a börtönbe küldtünk, miközben Nixon legfeljebb San Clemente-be vonult vissza. A film ma, az elnökválasztás évében, még inkább nyilvánvalóvá teszi, hogy annak idején volt egy republikánus elnök, aki megbocsátott Nixonnak, ugyanakkor voltak mások, a demokraták, akik ellenezték az elnöki pardont. Az elnök, aki annak idején Nixonnak „megbocsátott”, maga Gerald Ford, akit Nixon nevezett ki alelnökévé, majd Nixon lemondása után ő lett az elnök, most meg ugyanez a Ford az elnökségért indul, méghozzá nem is kis eséllyel. Nézzük csak, mi történt volna, ha nem bocsátott volna meg az elnök Nixonnak? Természetesen neki is börtönbe kellett volna mennie. Ez esetben inkább a republikánusok nyertek volna, feltehetően a közvélemény mégiscsak furcsának találta volna, hogy tegnapi elnöküket mint egy közönséges bűnözőt, a bíróság előtt lássák, így tulajdonképpen a demokraták esetleg veszítettek volna, amikor ezt követelték. A Watergate ügy, ahogy történt, az elnöki pardonnal együtt, így végül is a demokratákat segíti. UJ ELEM TALLAHASSEE— A tudósok azt jelentették, hogy legalább 3, de lehet, hogy hat új elemet fedeztek fel. Ezzel az atomfizika egy újabb korszaka kezdődik, állítják. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Egy világ élemiszer alap” felé ROMA — A/ olajban gazdag, valamint az élelmiszerben gazdag (ez utóbbinak legjobb példája maga az Egyesült Államok) országok együttes erőfeszítése sokat segíthet a világ ma első számú gondja, az éhezés problémájának megoldásában. Rómában múlt héten kezdődött az Egyesült Nemzetek konferenciája, melynek során egybillió dolláros nemzetközi alapot állítanak fel, hogy segítsék a szegény országok mezőgazdaságának fejlődését. Az alap negyven százalékát az Organization of Petroleum Exporting Countries (OPEC, azaz Petróleum Exportáló Országok Szervezete) szolgáltatja, amíg a fennmaradó hatvan százalékot, azaz 600 millió dollárt, a leggazdagabb ipari országok. Közlük -Az Hevesiaít Államok viszonylag magas hozzájárulással, 200 millió dollárral vesz részt. Jelenleg még mindig hiányzik 1(X) millió dollár, de remélik, hogy például Franciaország, Olaszország vagy más fejlettebb országok hozzá fognak járulni az alaphoz nagyobb összegekkel. A fejlett ipari országok közül Nyugat-Németország és Japán 50 50, Anglia és Kanada 30-30, Svédország 25 millió dollárral járul hozzá az alaphoz. Kurt Aldheim, az ENSZ főtitkára mondotta: ,,Hacsak nem fejlődik jelentősen az elmaradott országok mezőgazdasága, ezeknek az országoknak a gazdasága továbbra is a bizonytalanság és a nem kielégítő ipari növekedés stádiumában lesz.” KISSINGER A NYUGAT—KELET KERESKEDELMET SZORGALMAZZA PÁRIZS — Henry Kissinger Párizsban azt javasolta, hogy a nyugati ipari országok szorosabban működjenek együtt a szocialista és a Harmadik Világ országokkal történő kereskedelemben. Kissinger az „Organization for Economic Cooperation and Development” (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet) megnyitóján beszélt. Az amerikai külügyminiszter felvetette az energiatermeléssel kapcsolatos kutatás fontosságát és az energiakonzerválás kérdését is a nyugati országokban. Politikai megfigyelők szerint 23 külföldi delegáció tagjait kissé meglepte Kissinger a kommunista országokkal való kereskedelmet érintő kitétele, hogy olyan nagy súlyt fektetett arra. A kelet-nyugat közötti kereskedelemről a legutóbbi években nem sokat mondottak a nyugati konferenciákon, legalábbis nem formális keretek között. Kissinger azonban megjegyezte, hogy az OECD tagállamainak a Szovjetunióval és Kelet-Európával kapcsolatos kereskedelme 400 százalékkal növekedett meg a legutóbbi négy év során, így tehát fontos, hogy a nyugati országok, illetve az OECD egyes tagállamai valamilyen formában kooperáljanak egymással. A beszédben, ha nem is mondta ki Kissinger explicite ezt, halvány utalás volt arra nézve, hogy a nyugati országok kooperációja a Harmadik Világ és a szocialista országok felé irányuló külkereskedelmükben bizonyos politikai előnyökkel járna, tekintetbe véve, hogy a Harmadik Világ és Kelet-Európa országai gyakran bírálják a Nyugatot. Titkárnők WASHINGTON — Hetente 200 személy jelentkezik titkárnői állásra a Kongresszusban. Valamennyien jól tudnak gépelni, állítják. Legtöbbjük középiskolát végzett és húsz éven aluli. Péntek, 1976 július 2 CARTER ÉS A DEMOKRATÁK PROGRAMJA (Folytatás a. 1. oldalról) Jackson a párton kívüli kenyértörésig is kész elmenni, amennyiben Carter nem csatlakozik ehhez a szépen hangzó, de tartalmában végül is a katonai kiadások növelésére utaló állásponthoz. Számos kisebb-nagyobb kérdést kellett tisztázni, annál is inkább, mert Carter már igen gyakran állást foglalt a nagy nyilvánosság előtt ezekben a kérdésekben. A demokrata párt programja (amelynek egyoldalas kivonatát többek között a New York Times is közölte) állást foglal Amerika valamennyi alapvető kérdésében. Mivel a párton belül, az elnökjelöltek és más vezéregyéniségek már többször kifejtették véleményüket e kérdésekben, amikor végül is Carter kifejtett álláspontját mérlegelték elsősorban, ezzel azt is kifejezték a program végső megfogalmazói, hogy őt tekintik az elnökjelöltnek, akit a Nemzeti Konvenció meg fognak választani. CARIL FUGATE 1958-ban a fél országot tartotta rettegésben barátjával, Charles Starkweatherrel együtt, amikor 10 személyt öltek meg. Starkweathert kivégezték, az akkor 14 éves Carilt pedig életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Caril most kegyelemért folyamodott, miután 15 évet töltött a börtönben.