Amerikai Magyar Népszava, 1978. július-december (79. évfolyam, 28-52. szám)

1978-07-14 / 28. szám

28 OLDAL % st. Ára: 50 cent AMERIKAI__________________________MAGYAR • AM AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN 1ANOUAOE • 28. SZÁM NEW YORK, NEW JERSEY Péntek, 1978 július 14 79. ÉVFOLYAM 79. YEAR AGGODALMAK: PANGÁST HOZHAT AZ INFLÁCIÓ WASHINGTON­­ Az árak további jelentékeny emelkedése mind komolyabb aggodalmakat okoz közgazdasági és pénzügyi körökben. Tekintélyes szakértők beszélnek arról, hogy az infláció további terjedése recessziót, vagy egyenesen depressziót hozhat magával a belátható jövőben. Kisebb-nagyobb intézkedésekre sürgetik a Carter-kormányt, de attól visszariadnak, hogy ár- és munkabér „fogyasztást" ajánl­janak. A habozást azzal okolják meg legtöbben, hogy új, nagy­mértékű bürokráciára lenne szükség ellenőrzés céljából. Carter elnök álláspontja még mindig az, hogy önkéntes korlátozásra van szükség a különféle ipari és kereskedelmi ágakban. Az un. fogyasztási index május folyamán csaknem 1 teljes százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ha évi alapra vetítik az áremelkedést, az már két számjegyből állhatna, tehát legalább is 10 százalék lenne átlagban. A legnagyobb áremel­kedés most nem az élelmiszerek terén történt, mint előzetesen. Például a marha- és borjúhús ára alig mutatott lényeges emelkedést. Főként a közhasz­nálati árucikkek árai emelked­tek. Az elmúlt 6 hónap alatt az index emelkedése akkora volt, hogy már erre az évre is, annak egész kiterjedését tekintve, 7 százalékon felüli a drágulás. Robert Strauss, a kormány gazdasági főtanácsosa, mind­emellett megismételte azt a kijelentést, hogy a majd kimuta­tandó július-augusztusi adatok csökkenést fognak jelezni , és előrevetni. Ellenzéki körökben hangoz­tatják, hogy az infláció az őszi választásokra erősen ki fog hatni. „Ha addig nem sikerül a kormánynak kézzelfogható ered­ményt felmutatni", mondja Baker szenátor, a szenátusi republikánusok hangadója, nemcsak a fogyasztó nagyközön­ségre, hanem politikailag a demokratákra nézve súlyos kö­vetkezmények várhatók." MOSZKVÁBAN HALASZTÁS A VÁDLOTTAK NÉLKÜL MOSZKVA — L.E. Alma­­zov bíró július 18-ára halasztotta Piper és Whitney ügyének tár­gyalását — de a két amerikai ri­porter azon nem hajlandó meg­jelenni. Mindketten szabadlá­bon vannak, az amerikai nagy­követ védnöksége alatt — és az ő felelőssége mellett. Erre nézve sikerült szovjet engedélyt kierő­szakolni; a múltban ez nem si­került hasonló esetekben. Harold Piper a New York Times, Craig Whitney pedig a Baltimore Sun munkatársa. Ri­portokat küldtek haza szovjet ellenálló egyénekről és csopor­tokról, a helsinki egyezmény be nem tartásáról. A szovjet kor­mány előállíttatta őket azzal, hogy rágalmazást követtek el. Nyilvánvaló, hogy szovjet részről külpolitikai okokból csi­náltak a dologból valóságos krí­zist amerikai-szovjet vonalon. A szóbanforgó cikkeket a szovjet újságolvasók nem is olvashatták: a két újságnak nincs szabad be­bocsátása a Szovjetúnióba. A megfigyelők úgy spekulálnak, hogy Almazov bíró esetleg lefoly­tatja a tárgyalást a vádlottak nélkül is és büntetést szab ki, amelyet azonban nem lehet majd végrehajtani. Egy másik feltevés szerint emiatt fel fogja függeszteni a büntetést. Egy harmadik szerint Brezsnyev ke­gyelmi úton eltörli az ügyet, de figyelmeztetést fog kiadni az összes amerikai tudósítóknak. Piper és Whitney írásban tu­datta a bíróval, hogy sem július 18-án, sem egy esetleges későbbi időpontban nem jelennek meg. Egyrészt semmiben sem tart­ják bűnösnek magukat és ezt az álláspontot a washingtoni kor­mány is támogatja. Másrészt pe­dig a tárgyalás hivatalosan be­­bocsátott közönsége — mint ez már más esetekben megtörtént — fenyegető magatartást tanú­síthat velük szemben. OHIO MIATT NEHEZEBB A HALÁLBÜNTETÉS KÉRDÉSE WASHINGTON­­ A Leg­felső Bíróság egyik legújabb döntése jóval bonyolultabbá tette a halálbüntetések amúgy is nehéz kérdését. Az egész vona­lon új problémákat okoz az, hogy egy Sandra Locknett nevű ohiói 21 éves elítélt ügyében az alsóbíróság döntését megváltoz­tatták. A döntés lényege abban áll, hogy mostantól kezdve „minden tényezőt, minden szempontot, minden közvetlenül felmerült körülményt” tekintetbe kell ven­ni a halálos ítélet meghozatala előtt. Ez nem történt meg a Locknett-ügyben. Ha megtör­tént volna, úgy a főbíróság sze­rint nyilvánvaló lett volna, hogy „nem követte el és nem is akarta elkövetni” a bűntényt, amely miatt halálra ítélték. A döntés következtében nemcsak Sandra Locknett-et nem végzik ki, ha­­em 98 más ohiói rabot sem. Jelenleg ország­szerte összesen 487 halálraítélt kivégzése esedékes; ezek egy­ötöde kerülte el a halált a végle­ges határozat következtében. A halálbüntetés kérdése több államban okoz éles vitákat és áll döntés előtt. Némely államban a jövő ősszel fog eldőlni a kérdés, a választásokhoz kapcsolt javas­latok alapján. Az ohiói ítélet főbírósági megváltoztatása ezek­re is kihat. Kínai vezér Romániában BELGRÁD — Hua Kuo­­feng, a kínai kommunista párt elnöke, néhány héten belül Ro­mániába utazik, Jugoszláviába is el fog látogatni. Ezideig még csak egyszer járt külföldön: 1976-ban Észak-Koreában. Carter nem fogadja Castrót WASHINGTON­­ A Fehér Ház elutasította Fiedel Castro kubai elnöknek azt a javaslatát, hogy találkozás jöjjön létre közte és Carter elnök közt. A javasla­tot Castro egy csoport amerikai képviselő előtt tette Havanná­ban, majd ezt követőleg több amerikai polgármester előtt, akik szintén oda látogattak. Kennedy győzne PRINCETON, N.J.­­ A legú­jabb Gallup-féle közvélemény­kutatás eredménye szerint Ed­­ward Kennedy szenátor, „az u­­tolsó Kennedy”, fölényes győzel­met aratna, akár Gerald Ford, akár Ronald Reagan lenne az el­lenfele a legközelebbi elnökvá­lasztáson. A csehek is lecsapnak PRÁGA • A csehszlovák kormány kiutasította az ország­ból Helmut Clemens nyugatné­met riportert, a legismertebb rádiótudósítók egyikét. A vádak hasonlóak azokhoz, amelyeket Moszkvában most emeltek a New York Times és a Baltimore Sun egy-egy tudósítója, Piper és Whitney ellen. N­éhány sorban... JERUZSÁLEM — Az izraeli kormány elvetette Sadat egyip­tomi elnök legújabb béketerve­zetét, de részt vesz a londoni kon­ferencián. A londoni tanácsko­zás Dayan izraeli és Ibrahim Kamel egyiptomi külügyminisz­ter, valamint Cyrus Vance rész­vételével július 18-án kezdődik. NEW YORK — A CBS-New York Times próbaszavazásában Carter népszerűsége 38 %-ra csökkent. Csak a szavazók 29 %-a helyesli az adminisztráció külpolitikáját. RÓMA — Sandro Pertini, az új olasz elnök beiktatási beszédé­ben fokozottabb harcot ígért a terroristák ellen. A 82 éves Per­tini első hivatalbeli feladata lesz egy új kormány összeállítása. Valószínűleg marad az eddigi kormány. WASHINGTON - 50,000 főnyi tömeg tüntetett a Capitolium előtt az amerikai nők egyenjogú­­sításáért. Az ország minden ré­széből többszáz női szervezet képviseltette magát a hatalmas felvonuláson. BÉCS — Anwar Sadat, Egyip­tom elnöke Kreisky osztrák kan­cellárral folytatott megbeszélése után, az újságíróknak kijelentet­te, hogy nem sok kilátás van a közel-keleti békeegyezményre. WASHINGTON — A National Wild Life Association vizsgálata megállapította, hogy az Egyesült Államok 20 nagy­városa között Los Angelesben a legrosszabb, legpiszkosabb a levegő. Második helyen Denver áll. GENF — Geri Dneprovsky szov­jet diplomata egyelőre nem lesz kinevezve az Egyesült Nemzetek genfi osztályának élére, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy a Szovjetúnió javára kémkedik. Állítólag tagja a hírhedt KGB szovjet titkosrendőrségnek.

Next