Amerikai Magyar Népszava, 1979. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-05 / 1. szám

T iVAJi^WQ'’tA f,x?;í 2. OLDAL AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Péntek, 1979 január 5 m AMEHKAI ______________MAGYAÍR Of fiPSZARA) • AN AMERICAN NCWSRARCR IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGF • Editor: ZOLTÁN GOMBOS Published evpr> Friday Serond CUrr Postaié Paid At Cle\eland. Ohio The Liberty Publishing Co. 1736 EAST 22nd STREET, CLEVELAND, OHIO 44114 _______________Telephoné: (216) 241-5905________________ Elő fizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada U.S. $ Egy évre (one year): 20.00 U.S. $ Fél évre (hali year): 11.00 U.S. S Más országokban (other countries) egy évre (one year) S2S.00 fél évre (half year) $15.00 Editori* 1 and Circulatíon Office Szerkesztőség és Kiadóhtvatal AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1579 SECOND AVENUE, NEW YORK. N Y. 10028 — Telefon: (2121 HK 7-937(1 -HIO— 1 rezsim egyik vezetője jön ide. A hírek mögött Sorsdöntő háromszög Valószínű, hogy az év — és talán az utóbbi évek — legnagyobb politikai, illetve diplomáciai eseményének az fog bizonyulni, ami most Washing­ton és Peking közt történt. Megváltozott az egész „színpad” képe. Az egész emberiség sorsa abba a háromszögbe esik, amely most már formálisan Washing­ton, Peking, Moszkva, nem pedig a Washington-Moszkva vonal. Érdemes, sőt szükséges visszatekinteni: hogyan jutot­tunk el idáig? 1949: Két évi polgárháború után Csang Kaj-sek elvesztette Kínát és megmaradt erőivel átvonult Formosa (Taiwan) szigetére. Létrejött Mao Ce-tung vezetése alatt a kommunista Kina. 1950: Kínai hadosztályok nyomultak Koreába, támogatva az északi koreai betörést, amely a déli tartományok ellen kezdő­dött és amely az Egyesült Államok katonaságát és légiere­jét koreai háborúba sodorta. 1955: Tárgyalások kezdődtek a kommunista kínai vezetőség és az Egyesült Államok megbízottai közt Genfben: ezek megszakad­tak két évvel később, folytatód­tak Varsóban három évvel később, de végleg megszakadtak 1970-ben — eredmény nélkül. 1963: A Taiwan-i delegációt, amely az Egyesült Nemzetekben továbbra is helyet foglalt, kommunista kínai delegációval akarták felváltani, de ez, főként amerikai ellenzés miatt, nem sikerült. 1969: Nixon elnök tapogató­zik Kina felé. Az Egyesült Államok kormánya, nagy késés­sel az angolok és franciák mögött, igyekszik kapcsolatokat létrehozni. 1971: Kissinger, Nixon kép­viseletében, Pekingben megbe­széléseket folytat Csu En-láj külügyminiszterrel. Ugyanekkor az Egyesült Nemzetek keretében kizátják a Taiwan-i képviseletet. 1972: Kissinger meghívót kér Nixon számára, ez megérkezik és Nixon Pekingbe utazik. 1973: U.n. „Liaison Office”-t állít fel a két kormány, Pekingben és Washingtonban. 1975: Ford elnök is Pekingbe utazik. 1977: A Carter-kormány jelenti, hogy megbeszéléseket kezd a pekingi kormánnyal a diplomáciai viszony rendezése céljából. 1978: Az év zárta előtt Washingtonban és Pekingben egyidejű jelentést adnak ki arról, hogy a két kormány közt kialakult a normális diplomáciai viszony. Nem Carter utazik Pekingbe, hanem az ottani Taiwan-nal érvényben marad­nak az amerikai egyezmények, kivéve a katonai természetű szerződéseket, a sziget bizton­sági garanciáját, viszont fegyver­szállításokat továbbra is lebo­nyolít az Egyesült Államok — és ■bár Peking ezt nem hagyja jóvá, _ nem is avatkozik bele; a kérdést 5 t,,műsoron kívül” hagyják. Vance külügyminiszter kije­lentette, hogy Washington nem egyszerűen felmondja, hanem kikötheti lejárati dátumnak megfelelően feladja Taiwan diplomáciai elismerését. „Lehe­* * jtetlen továbbra is el nem ismernünk az emberiség egyne- ; gyedét képező Kínát”, mondta. ■,. A lépés az egész emberiség I számára előnyös, mert megerősi­• ti az általános béke kilátásait.” A sorsdöntő háromszög, a nukleáris korban mindenkit fenyegető megsemmisüléssel szemben, Washington szerint nem háborús esélyeink javításá­ra, hanem a béke szilárdítására irányul. A nagy kérdés az, hogy ezt a felfogást mennyiben osztják — Moszkvában... Dióhéjban.. HONG KONG - A mai rendszer rehabilitálta Tao Chut, vörös kínai vezért, aki a kulturális forradalom idejében, Mao rezsimje alatt, ki lett közösítve a pártból. WASHINGTON - A Posta Szolgálat januárban három nagyvárosi körzetben luxus-kéz- besitést vezet be. Sokkal maga­sabb díjszabás mellett ugyanaz­nap kikézbesitik a levelet, vagy csomagot, amelyik nap a küldők feladják a postán. PRINCETON, N. J. - A neves Princeton egyetem hivatalos t lapja szerint, a tanári kar 50 százaléka marihuánát szív, vagy kábítószert élvez. Elég nagy a száma a kokaint és hasist kultiváló tanároknak. CHICAGO — A háziasszonyok az új évben sokkal többet fognak fizetni az őrölt husért, amiből a népszerű „hamburger” készül. BANGKOK, Thaiföld — Cam- bodia az ősi Angkor Wat templom meglátogatását enge­délyezi a turistáknak. A kom- | munista kormány ezáltal is • demonstrálni akarja békés szán- i dékait. Polgárosodók új szabályzata WASHINGTON — A Be vándorlási és Polgárosító Hivatal fontos reformot jelentett be. Megváltoztatják a szabályzatot azokra nézve, akik házasodás révén polgárosodnak, vagy ál­landó tartózkodásra kérnek engedélyt. A szabályzat alapján ezideig döntést lehetett hozni arra nézve, hogy a házasság mennyi­ben „igazi", illetve „életképes”. Most Harold H. Greene szövet­ségi biró kimondta, hogy ilyen megítélésre a Hivatalnak nincs joga: az egyetlen kérdés az, hogy törvényesen kötötték-e meg a felek a házasságot. A biró döntése fellebbezhető ugyan, de a Hivatal köreiben azt mondják, hogy a kormány nem fog fellebbezéssel élni, mert kicsiny a kilátás arra, hogy az eddigi eljárást vissza lehetne-e állíttatni. A biró ugyanis magára a törvényre helyezte a hangsúlyt, nem véve tekintetbe adminiszt­rációs szabályzatokat, amelyeket a Hivatal a saját keretében dolgozott ki. „A kérdés csupán maga a törvényesség”, mondta Greene. A reform rendkívül nagy jelentőségű, mert évente közel félmillió az állandó lakosokká váló idegenek száma és ezek közül legalább évi 50,000 köt házasságot amerikaiakkal azért, hogy itt maradhasson, majd polgárosodhasson. A Bevándor­lási Hivatal nyomozóinak adatai szerint legalább 2000-re tehető évente a csalárd házasságok száma. Ezek „látszat-házassá­gokon”, csak ideig-óráig tartó és legtöbbször pénzügyi megegye­zéssel járó „forma-házasságo­kon" alapszanak. A romániai helyzetkép elriasztó BUDAPEST - Egyre több nyugati laptudósitó Írja, hogy Románia nagy gazdasági bajok­kal küszködik., A látványos külpolitikai kötéltánc ezt egyál­talán nem enyhíti és megfigyelők szerint nagyrészt a nyomor és elégedetlenség levezetésére, el­kendőzésére szolgál. Nem szokatlan látvány most, hogy a pékségek előtt hosszú sorban állanak az emberek. A napi benzin adagot négy gallon­ra korlátozták. Az elnyomás — terror — még jobban fokozódott, pedig eddig is az egyik legerősebb volt a kommunista tömb országai közül. A bizalmatlanság minden külföldi diplomata iránt meg­nyilvánul, amióta Ion Pacepa, barátja, bizalmasa Ceausescu- nak disszidált. Mint a kémelhá- ritó feje, belügyminiszter, min­denről tudott és ezt most „vendéglátóinak" el is mondja. A nyugati újságírókat, diploma­tákat a nyomozók serege követi és ügyelnek arra, hogy ne álljanak szóba a lakossággal. A zsidóság kivándorlását is korlátozták, arra hivatkozva, hogy „nincs jelentkező", holott ez nem igaz. Az 1977-es zsilvölgyi sztrájk óta mindennaposak a hiányzá­sok, kimaradások, — a termelés lassítására irányuló törekvés. Az árak igen magasak és sok esetben megfizethetetlenek. Egy négyajtőc Dacia gépkocsi 70.000 lej, ami 6000 dollárnak felel meg és egy munkás három évi keresetével egyenlő. Maga Ceausescu is panasz­kodott, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés egyaránt alacso­nyabb volt a tervezettnél. Az energia-ellátás is akadozik; sok utca és városnegyed sötétségbe borult a takarékoskodás miatt. A betakarított termés elszállítása késik. A román pártvezetőség mindezért a Szovjetuniót okolja, amely nem ad segítséget, de hozzáfűzik — gőggel — ezt nem is kértek, mert ha a gazdasági élet bajban is van, de legalább „román". Persze ez a tény egyre kevesebb vigaszt nyújt az elnyomott és éhező tömegeknek, még kevésbé az eltiport nemzeti­ségeknek, elsősorban a magya­roknak. Brazíliai útra vizűm kell RIO DE JANEIRO — Bra­zíliába utazó amerikaiak eddig a beutazási vízumot rövid úton a határon kaphatták meg. Most közli a brazil kormány, hogy a vízumot jóelőre kell megszerezni a washingtoni brazil nagykövet­ségen, vagy a konzulátusokon. i

Next

/
Thumbnails
Contents