Amerikai Magyar Népszava, 1980. július-december (81. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-04 / 27. szám

OLDAL TCMEHTKAI ftGTftft-NHPgZAVA­A HÍREK MÖGÖTT ÉLETBEVÁGÓ KÉRDÉS ANKARA — A török fővárosban került sor a nyugati katonai szövetség külügyminisz­tereinek szokásos évi konferenci­ájára, ahol, akárcsak Velencé­ben, a NATO államok egysége­sen felsorakoztak az Egyesült Államok mögött. A konferencia a világbéke érdekében feltétlenül szükségesnek nyilvánította a szovjet csapatok mielőbbi és feltétel nélküli kivonását Afga­nisztánból, s felszólította a .szovjet kormányt Afganisztán függetlenségének, területi sért­hetetlenségének tiszteletben tar­tására, s az afgán nép önrendelkezési jogainak biztosí­tására. A konferencia végeztével kiadott zárójelentés megállapí­totta, hogy a Szovjetunió az afganisztáni invázióval súlyos károkat okozott a détente politikának, de ennek ellenére szükségesnek tartja a kelet­nyugati kapcsolatok „érintkezé­si csatornáinak nyitva tartását.” A zárójelentés hiánytalan össz­hangban állt a hét legfejlettebb nyugati ország velencei tanács­kozásáról kiadott nyilatkozattal. Muskie amerikai külügymi­niszter a konferencia végén rendezett sajtótájékoztatón a nyugati szövetség alapvető egysé­géről beszélt. Kétségtelen, hogy az afganisztáni kérdésben zavar­talan a nyugati országok egysége, de ugyanez nem mondható el a palesztin kérdés­ről, amelyben az amerikai és a nyugat-európai állásfoglalás kö­zött jelentős eltérések mutatkoz­nak. A szó legszorosabb értelmé­ben életbe vág az a kérdés, amellyel a Legfelső Bíróság megbirkózni igyekszik már hosz- szabb ideje. Előbb-utóbb végleg rendezni kell a halálbüntetés kérdését: igazuk van-e azoknak, akik szerint a halálbüntetés Alkotmányellenes, mert „ke­gyetlen és szokatlan” (az alapokmány nyelvét idézve)? Vagy pedig éppen azért kell még szigorúbban alkalmazni, mint eddig, mert csak ez riaszthatja el a bűnözőket? Jelenleg több, mint 600 halálra Ítélt váija a kivégzést ebben az országban, köztük 7 nő. A Legfelső Bíróság kebelé­ben is megoszlanak a vélemé­nyek. Brennan és Marshall szerint el kell törölni a halálbüntetést. White és Rehn- quist, valamint Burger főbíró, azt az álláspontot foglalja el, hogy a végső határozatot az egyes államokra kell bízni. Stewart, Blackmun, Powell és Stevens olyan megoldást igyek­szik kidolgozni, amely ugyan helybenhagyná a halálbüntetés alkalmazását, de erősen megszi­gorítaná annak feltételeit. Szükségtelen hangoztatni, hogy milyen súlyos a kérdés. Egy kiváló szövetségi biró, a legna­gyobbak egyike, Learned Hand, akit úgy szoktak emlegetni, mint a 9-tagú Legfelső Bíróság „tizedik tagját”, ezt mondta egyszer: „A halálbüntetéssel járható ügyet a biró a hátán hordja, le nem teheti, viszi az asztalhoz és az ágyba, alig képes elaludni miatta. Képtelen meg­szabadulni tőle — csak éppen leteszi* mert mindjárt egy másiknak a szörnyű terhe hárul rá...” Valóban borzasztó felelős­ség egy emberélet kioltását okozni — még olyankor is, amikor arra egy másik emberélet kioltása miatt kerül sor. Az államokra hárítani sem könnyű a megoldást. Georgia államban 97, Floridában 139, Texasban 122, Alabamában 38, Californiában 32 halálraítélt ül és vár... Azok, akiknek véglege­sen dönteniük kellene, semmivel sem képzettebbek, vagy lelkiis­meretesebbek, mint a főbírók, akik ezt az áthelyezést, a probléma körzeti vállalását, sürgetik. A kérdés olyan régi, mint a civilizáció. Halálbüntetéssel mindig is sújtották a „főbenjáró bűn” elkövetőjét. De az volt a kérdés, hogy igazságos-e a büntetés. Most viszont arról beszélünk, hogy még akkor is, ha a bűn minden tekintetben beigazolódik, emberséges do­log-e, és a jogrenden belül elfogadható-e, hogy egy életet, amelyet nem mi adtunk, mi oltsunk ki? Az csak súlyosbítja a problémákat, hogy nem egyszer Madridban, Lisszabonban is támogatják Cartert LISSZABON — Carter euró­pai kőrútjának utolsó és rövid állomásán, Lisszabonban köszö­netét fejezte ki Francisco sa Carneiro portugál miniszterel­nöknek az Egyesült Államok iráni és afganisztáni politikájá­hoz nyújtott támogatásáért. Carter elnök hat órás lisszaboni tartózkodása után kiadott közös kommüniké megállapítja: „a két ország stratégiai érdekei meg­egyeznek, beleértve a Szovjet­unió afganisztáni inváziója elle­nében hozott politikai, gazdasá­gi és kereskedelmi intézkedése­ket.” A tiszteletére adott diszebé- den Carter elnök magabiztosan jelentette ki, a NATO államok képesek szembeszállni minden fenyegetéssel, s hogy ebbeli meggyőződését csak megerősítet­ték az Európában folytatott megbeszélései. Eanes tábornok, Portugália elnöke, válaszbeszédében támo­gatásáról biztosította Carter elnököt az iráni tuszkérdésében, kijelentve, hogy nemzetközi összefogásra van szükség a probléma gyors és végleges megoldásához. Eanes elmondta azt is, hogy Portugália sohasem felejtheti el, hogy az Egyesült Államok gazdaságilag segítette az országot akkor, amikor a fiatal portugál demokrácia ve­szélybe került. — A világ jelenlegi veszélyes és felkavart helyzetében különö­sen fontos a nyugati egység és szolidaritás — mondotta Eanes tábornok, majd igy folytatta: — A mi részünkről ez sohasem lehet kétséges. Portugália min­dig eleget fog tenni szövetségese­ivel szebben vállalt kötelezettsé- geinel Carter elnök a lisszabonihoz hasonló meleg fogadtatásban részesült európai kőrútjának utolsó előtti állomásán, Madrid­ban is. Az amerikai elnöknek Juan Carlos király adott diszebé- det. Ezen mondott beszédében Carter elnök elismeréssel nyilat­kozott a spanyol demokrácia eddig elért eredményeiről. A megbeszélések központi témája Madridban is az afganisztáni invázió volt, amellyel szemben tanúsított Carter álláspont itt is egyetértésre talált. Zongoraművész halála LOS ANGELES — 84 éves korában meghalt Jose Iturbi zongoraművész a komoly zene népszerűsítője, aki maga is szá­mos musicalben vállalt szerepet. Egy Chopin polonaise feldolgo­zásából 1945-ben készült lemez egy millió példányban kelt el. fordul elő igazságtalanság, sőt tévedés. Éppen elég a hely a nehéz kérdés keretében többféle véle­ményre. Előbb-utóbb minden jogásznak, sőt minden öntudatos polgárnak álláspontot kell elfog­lalnia — és a többség nézetének kell érvényesülnie. Attól tartunk azonban, hogy még hosszú idő fog eltelni addig, amig ez kialakul. Dióhéjban... WEST PALM BEACH ­Összbüntetésként 180 évi rab­ságra ítélték azt a Hastings nevű embercsempészt, aki tavaly a parti őrségtől való félelmében öt gyermekével együtt a tengerbe kényszerített egy haiti asszonyt. Mind a hatan vízbe fulladtak. WASHINGTON — Észak Koreába készül Stephen Solarz new yorki demokrata képviselő, aki valószínűleg Kim II Sung észak-koreai elnökkel is találko­zik majd. A koreai háború kez­dete óta amerikai politikus nem járt Észak-Koreában. BALTIMORE — Hatalmas tornádó söpört végig Maryland államon. 34 ember megsérült, s Baltimoreban 61,000 ház volt hat órán keresztül áramszolgál­tatás nélkül. EAGLE, Colo. — 320 tűzoltó viaskodik a Coloradóban pusztí­tó erdőtűzzel, mely ezidáig 14 négyzetmérföldes területre ter­jedt ki. Ilyen hatalmas erdőtűz még nem szerepelt a századfor­duló óta vezetett colorádói nyilvántartásban. NEW YORK — Zsarolásban találták bűnösnek Douglas La Chance-ot a new yorki újságkéz­besítő szakszervezet vezetőjét. A 12 éves börtönbüntetés mellett 100,000 dollár pénzbírságot rót­tak ki rá. TOKYO — Tengerbe zu­hant és felrobban egy szovjet, TU-16-os bombázógép, amely kémrepülést hajtott végre Japán közelében. A gép legénysége el­pusztult, a japán tengerészek­nek mindössze két holttestet si­került kihalászni. LONDON — A BBC jelenlé­se szerint Damascusban merény­letet követtek el Ássad szíriai elnök ellen. A kocsijára dobott bomba felrobbant, de Ássad je­lentéktelen sérüléseket szenve­dett. VANCOUVER, Wash. — A tudósok ismét lávamozgást ész­leltek a St. Helens tűzhányóban. A tűzhányó három legutóbbi ki­törését szintén lávamozgás előz­te meg. WASHINGTON — A Ke­nyával kötött, s már érvénybe lépett szerződés feljogosítja Amerikát a kenyai légi és tenge­részeti támaszpontok használa­tára. NEW YORK - 79 éves ko­rában meghalt Helen Gahagan Douglas koncerténekesnő, aki 1950-ben Richard Nixonnal ma­radt alul a szenátori székért vívott küzdelemben. szovjet Ktvonutast sürget a NATO konferencia AMERKAl MASM»P (NÉPSZAVA)1 (USPS 023-960)’ Editor: ZOLTÁN GOMBOS Publlshed ever) Friday Second Class Postage Paid At Cleveland, Ohio The Liberty Publishing Co. 1736 EAST 22nd STREET, CLEVELAND, OHIO 44114 Telephoné: (216) 241-5905 Előfizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada U.S. $ Egy évre (one year): 20.00 U.S. $ Fél évre (hali year) : 11.00 U.S. $ Más országokban (other countries) egy évre (one year) $ 25.00 __________fél évre (hali year) $ 15.00_________________ Ed itorial and Clrculatlon Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal j AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 303 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10021 . • *. Telefon: (212) 737-9370 —tZaíWUzi?-.

Next

/
Thumbnails
Contents