Amerikai Magyar Népszava, 1981. július-december (82. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-03 / 27. szám

Brezsnyev üzenet a világ kormányaihoz MOSZKVA — A szovjet parlament ülésszakának meg­nyitásán Leonyid Brezsnyev fel­szólítást intézett a világhoz, hogy tiltakozzanak a fegyverke­zési hajsza ellen. Ez a felszólítás az eddigi legélesebb megnyilvá­nulása a Kreml azon törekvésé­nek, hogy megakadályozza a Nyugat katonai erejének növelé­sét. — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ünnepélyesen kijelenti: a Szovjetunió nem fenyeget sen­kit, nem akar összetűzésbe ke­rülni akár a Nyugat, akár a Ke­let egyetlen országával sem. A Szovjetunió nem törekedett és ma sem törekszik katonai fölényre. Eddig sem volt és ezu­tán sem lesz fegyverkezési hajsza elindítója vagy okozója. Nincs a földön olyan típusú fegyver, melynek használata korlátozá­sához vagy teljes eltiltásához, más országokkal kötött egyez­mények alapján a Szovjetunió ne járulna hozzá — mondotta a szovjet államfő. A nyugati megfigyelők sze­rint nyilvánvaló, hogy felszólítá­sával Brezsnyev a Reagan kor­mánnyal folytatandó fegyverkor­látozási tárgyalások megkezdé­sét sürgeti. Mint az amerikai le­szerelési bizottság vezetője. Eugene Rostow a Szenátus egyik bizottsága előtt elmondotta, a tárgyalások megkezdése jövő március előtt nem várható. A Kreml attól tart, hogy ez időt biztosít az Egyesült Államoknak egy masszív fegyverkezésre, amely mögött a Szovjetunió nem akar elmaradni, ám ez a verseny a szovjet gazdaság jelenlegi álla­potában túlságosan sokba kerül­ne. A felszólítás másik célja két­ségtelenül az, hogy biztatást ad­jon azoknak a nyugat-európai csoportoknak, amelyek ellenzik az amerikai középhatótávolságí rakéták Európában való elhelye­zését. Mint ismeretes, ezek a nukleáris töltettel ellátott raké­ták a szovjet SS-20 rakétákat hi­vatottak ellensúlyozni. — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a világ országainak ve­zető szerveihez fordul és felszó­lítja azokat, hogy szánjanak sík­ra a fegyverkorlátozási tárgyalá­sok mellett, mely megakadályoz­hatja a nukleáris fegyverek vetél­kedésének újabb fordulóját — mondta Brezsnyev. A nyugati diplomaták termé­szetesen és joggal tekintik ezt a felszólítást szovjet propagandá­nak. mely a szokáshoz híven a világban keletkezett minden fe­szültségért a Nyugatot okolja és ügyesen igyekszik átsiklani afö­lött, hogy a jelenlegi feszültséget éppen Afganisztán szovjet meg­szállása, az SS-20 rakéták felál­lítása okozta. Rohamosan emelkednek a Medicaid költségei WASHINGTON — A Kong­resszusi • Költségvetési Iroda becslése szerint a Medicaid program, amelynek költségei 1967-ben 1.5 billió dollárra rúg­tak, 1986-ban 24 billió dollárba fog kerülni. Az iroda által kia­dott 59 oldalas jelentés megálla­pítja, hogy a Medicaid költségek emelkedése aggodalommal tölti el a honatyákat, akik most vál­toztatni akarnak ezen a helyze­ten. Mintegy elismerve a progra­mot ért bírálatok jogosságát, a jelentés megállapítja, hogy az eredeti célkitűzés — a szegények orvosi ellátásának biztosítása — megvalósítását gyakran akadá­lyozzák a jogosultság megítélését szolgáló bonyolult, s nem ritkán ellentmondásosnak bizonyuló követelmények. A program magas költségei ellenére, áll a jelentésben, a szö­vetségi kormány által megállapí­tott létminimumnál is kevesebb jövedelemmel rendelkező csalá­dok fele nem részesül Medicaid juttatásokban, ugyanakkor na­gyon sok, a létminimumnál ma­gasabb jövedelemmel rendelke­ző ember kap Medicaid támoga­tást. Körülbelül 12 millió ember él az országban, akik a Medic­aid követelményeknek nem felel­nek meg, bár jövedelmük jóval alatta marad a megállapított évi 8.450 dollárnak. (Megjegyzen­dő, hogy ez egy négytagú család­ra vonatkozik.) A Medicaidet 1965-ben ab­ból a célból hozták létre, hogy egészségügyi támogatást nyújt­son a rászoruló gyermekes csalá­doknak éppúgy mint az idős em­bereknek, a vakoknak és a mun­kaképteleneknek. Ilyenformán nagyon sok rászoruló magányos ember vagy gyermektelen házas­pár nem jogosult a Medicaidre. A követelmények minden államban változók, s igy lehet­séges, hogy egyes államokban olyanok is részesülnek Medicaid támogatásban, akik egy másik államban erre nem lennének jo­gosultak. Csak egyetlen példa: akad olyan állam ahol a Medic­aid biztosítja a fogorvosi ellátást is, más államokban ez nem áll fenn. A Medicaid magas és tovább emelkedő költségei, s az, hogy a program valóban azokat segíti-e akik erre a segítségre leginkább rá vannak szorulva, a központi kérdései a jelenlegi Medicaid krízisnek. Reagan győzelme a költségvetési csatában WASHINGTON — Reagan elnök kétségtelen személyes be­folyására a republikánusok és a konzervatív demokraták koalíci­ója — annak ellenére, hogy a Képviselőház a többség révén demokrata vezetés alatt áll — megalapozta a kormány költség- vetés csökkentési programjának megvalósítását. A Házban előbb 217—210 arányban leszavazták azt a demokrata kísérletet, mely arra irányult, hogy a költségve­tés csökkentés Reagan elnök által kért 5.2 billió dolláros ki- terjesztéséről hat részletben sza­vazzanak. Ezt követően 214-208 arányban megszavazták az elnö­ki tervezetet, mely a demokraták ^ által támogatott 37.8 billió dolláros költségcsökkentést még 5.2 billió dollárral megtoldotta. Ez a szavazat kétségtelenül Reagan elnök győzelmét jelenti, hiszen 31 konzervatív demokra­ta szavazott a republikánusok­kal együtt, s ebből könnyen lehet következtetni arra, hogy a Kép­viselőház demokrata többsége a gyakorlatban nem feltétlenül je­lenti a demokraták ellenőrzését a Ház felett. Mindazonáltal ez a győzelem nem volt könnyű. A Képviselőházban parázs vita követte a szavazást, s a demok­raták egy része a republikánu­sokkal szavazókat Júdásnak, árulónak nevezte. Reagan elnök a szavazást megelőző este kampányhadjára­tot folytatott, s szinte kivétel nélkül az összes konzervatív de­mokrata képviselőt felhívta tele­fonon, személyesen kérve őket. hogy támogassák tervezetét. Mint a tények igazolják, az elnök fára­dozása nem volt hiábavaló. A képviselőházi vitát követő­en a Kaliforniában tartózkodó Reagan elnök meleg szavakkal dicsérte meg a demokrata párt 31 „bátor” képviselőjét. A Cali- fornia Taxpayers Association 1500 tagja előtt a következőket mondotta: — Huszonnégy órával koráb­ban bizonyosnak látszott a vere­ségünk. Az igazság az, hogy a Kongresszus megértette a nép szavát, s a nép óhajának megfe­lelően cselekedett. Néhány sorban... PÁRIZS — Bush alelnök egy napot töltött a francia főváros­ban. ahol találkozott Mitterrand francia elnökkel. Bush és Mii- terrand a két országot érintő kérdésekről tárgyalt, tekintettel arra, hogy Washingtont aggaszt­ja a francia kormányban helyet kapott négy kommunista minisz­ter. VARSÓ — Lengyelország kelet-európai szövetségesei ha­talmas élelmiszer szállítmánnyal igyekeznek enyhíteni a lengyelek helyzetén. Kedvező hitelfeltéte­lek mellett Kelet-Németország 20. Magyarország 19, Románia 18. Csehszlovákia 17 és Bulgária 16 millió dollár értékű élelmi­szert szállít. MADRID — A • spanyol Kongresszus döntése ismét lehe­tővé teszi az ország polgárai számára a válást. Negyven évvel ezelőtt Francisco Franco a katolikus többségre való tekin­tettel, a nagyhatalmú katolikus egyház nyomására törvénybe tiltotta meg. hogy a spanyol házaspárok elváljanak. JOHANNESBURG — A zambiai hatóságok két amerikai diplomatát utasítottak ki az. országból, arra hivatkozva, hogy CIA ügynökeiként Kenneth Ka- unda elnök uralmának megdön­tésére szervezkedtek. John Fin- ney és Michael O'Brier. 48 órát kapott Zambia elhagyására. GENF — A Genfben székelő Intergovemmental Committee fór Migration jelentése szerint júni­us hónapban több mint ezer len­gyel disszidált és kért Nyugaton politikai menedékjogot. WASHINGTON - A Fehér Házhoz közel álló jól értesültek szerint j. Clifford Wallace san diegói bírónak van a legtöbb esélye arra. hogy a Legfelsőbb Bíróságon a nyugdíjba vonuló Potter Stewart helyét elfoglalja. i«^a Ára: 50 ccnt AMERIKAI __________MAGYAR (N ÉPL AVA) • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE •-^4 ULDAL PUltSHEP EVEÜY FHIOAV ________________________________________ 27. SZÁM NEW YORK-NEW JERSEY Péntek, 1981 julius 3 82. évfolyam 82nd Year

Next

/
Thumbnails
Contents