Amerikai Magyar Népszava, 1984. január-június (85. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-06 / 1. szám
Péntek, 1984 január 6. EMBEREK, TÖRTÉNETEK A csontolvasó WASHINGTON — A Smithsonian Institute Természettudományi Múzeumának homályosan megvilágított, véget nem érő folyosóin található számtalan iroda és laboratórium egyike J. Lawrence Angel csontszakértőé, aki az ókori görög csontvázak szaktudósa és gyakran vállal munkát a rendőrség részére is, ha talányos bűnügyek megfejtésében használhatják tudását. Az interjút megelőző hetekben például egy doboz megégett csont érkezett laboratóriumába, melyet egy kigyulladt benzinszállító tankautó mellett találtak a virginiai Front Royal városka közelében. A feltételezés szerint a csontok egy Montgomery megyei, Md., borkereskedő maradványai voltak, akit Román M. Leimernek hívtak. ,,Az első pillantásra, a másodperc tört része alatt nyilvánvaló volt, hogy a csontok nem emberi maradványok”, meséli Angel. „Ráadásul a csontokat feldarabolták, ami ugyan emberi csontokkal is megtörténhet, de mégiscsak nagyon ritkán.” Egy állatcsont-kutatóhoz vitte a maradványokat, aki megállapította, hogy sertéscsontokról van szó. A rendőrség ezek után arra a következtetésre jutott, hogy Leimer, akinek borkereskedése a csőd szélén állt, maga főzte ki a „disznó” tréfát. „Csacsi próbálkozásnak tűnik fel a szememben, ha csakugyan ezt tette volna”, említi Angel. A biológiai antropológus számára, aki úgy olvas a csontokban, mint más az újságban, egy efféle trükk leleplezése bosszantóan egyszerű feladat. A Smithsonian Institutenál töltött 21 éve alatt a biológiai antropológia kurátoraként Angel több mint 400 személy maradványainak azonosításában működött közre, akik közül sokan gyilkosságnak estek áldozatul. Szakértő tanúként 13 gyilkossági ügy tárgyalásán vett részt, közülük 11 esetben találták bűnösnek a gyanúsítottat. Irodájában több mint 29 ezer csontváz található, egy latin felirat pedig a következőkre figyelmeztet: „Itt a holtak tanítják az élőket.” A 68 éves Angel Londonban született, egy angol szobrász és egy klasszika-filológiával foglalkozó amerikai hölgy gyermekeként, 13 évesen került Amerikába. A Harvardon végezte felsőbb tanulmányait. A csontok iránti érdeklődése kisgyerekkorába nyúlik vissza, meséli, mert rémülettel töltötte el az apja szobrász műtermében álló csontváz. A Harvardon eleinte a klasszikusokat tanulta, mivel azonban „egyszerűen unalmasnak találta ezt a területet, másnak találtam ezt a területet, az antropológiára nyargaltam át. A klasszikusok nem tudták kielégítően megmagyarázni nekem, miért olyanok az emberek, amilyenek.” Saját csontjairól egy hozzá hasonlóan jól felkészült ember a következőket tudná megállapítani, meséli: „Csontjaim elárulnák, hogy szívós, de sovány ember voltam. Amikor először látogattam el Görögországba, egy ottani antropológus kollega, John Koumaris a koponyámra pillantva a következőket mondta, meglehetősen sértő hangnemben: ,Ha a koponyád hozzám kerülne, nem tudnám, hogy férfié volt-e vagy nőé’.” „Arról is árulkodnék a csontvázam, hogy valami baj volt a bal lábammal. Könnyen kiderülne, hogy gyermekbénulásról van szó. Az sem kerülné el a figyelmemet, hogy a bal kulcscsonton parányi kidudorodás található, hasonló ahhoz, mely a szoptató nőknél fordul elő. Azt persze már képtelenség lenne kitalálni, hogy 8 éves koromból származik, amikor boxolni tanultam Londonban.” Mivel egészségi állapota nem engedi, hogy utazzon további ősi csontvázak után kutatva — tavaly szívműtéten esett át —, élete tudományos tapasztalatainak összefoglalásán, rögzítésén dolgozik. Az emberek egészségi állapotáról, táplálkozásáról és életkedvéről szóló könyvet ír — csontszakértői tapasztalatai alapján — az ókortól napjainkig terjedő érvénnyel. Az intézeti tevékenységen kívül antropológiát tanít a George Washington University-n, szemináriumokat tart halottkémeknek és vizsgálja azokat a csontmaradványokat, melyek havonta kétszer érkeznek a rendőrségtől, az ország legkülönbözőbb pontjairól. A Smithsonian-nál végzett kurátori tevékenysége évi 60 ezer dollár jövedelmet biztosít számára. Nemrég néger rabszolgák csontmaradványait kellett fényképeznie az intézet számára, melyek az 1700-as évek végéről származtak, és a marylandi Catochin környéken bukkantak rájuk 1978-ban. „Ezt a nőt például, aki úgy 50 éves kora körül halhatott meg, valósággal agyondolgoztatták”, mondja egy felső karcsontra mutatva. J. Lawrence Angel AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 3. OLDAL Kelet-európai disszidensek százai Jugoszláviában BELGRÁD — ENSZ és jugoszláv források szerint többszáz kelet-európai kért politikai menedékjogot Jugoszláviában az utolsó két évben. A 2,919 disszidens nagy része — 1,830 román —, a többi magyar, bulgár, orosz, csehszlovák és albán. A jelentések szerint a románok legtöbbje átússza a két országot elválasztó Dunát. A magyarok és csehek nagy része turistaként érkezik Jugoszláviába. Az idevágó adatok az ENSZ menekültekkel foglalkozó szervezeteitől származnak, ugyanis a jugoszlávok nem akarják dobra verni, hogy menedéket nyújtanak kelet-európai disszidenseknek. A menekültek nagy része Amerikába, Ausztráliába és Nyugat-Németországba tart, addig is két tranzit táborban várakozik, vagy belgrádi szállodákban. ■ ■■kSiLLLLZUJJLzmmmWrn WWIiliin—PWTB1WI1WMI _____Meg akarja tudni, hogy milyen köze! áll_____repüln'! a finn, és a magyar? Repüljön .ludtpes.re New Yorkból a REPÜLŐJEGY ÁRA a finn fővárosban egy nap ingyenes részletekor keresse fel utazási Ügynökét. 5. átló tár, frve rost ezo köri TaT táp? va, .y ti yfá r801-727-57 TV-á f. /■ ír i / . (New York City-ben hhia a — írj tcsoita jí ijenezes tesz ~u ~ _ _ ■--------~ ~ ^ birát.,ágosság ikrái és egyszerű ~r Wj ^AJI'iO’i^3 eleganciájukra közismert finnekké' egy. tt H