Amerikai Magyar Népszava, 1984. július-december (85. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-06 / 27. szám

2. OLDAL AMERIKAI ____________MAGVAR NÉPSZAVA AMERICAN HUNGÁRIÁN WO»li S »OtCI • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE • »U«U»HID IVf «V MIDlf (USPS 023-0960) Editor: ZOLTÁN GOMBOS Publlihed tvtry Frldaj Second Cüua Póttagé Pald at Cleveland, Ohlo Edltoríal and Circulatlon Office Szerkesztőség és Kiadóhivatal The Liberty Publishing Co. 4527 MONTICELLO BLVD. CLEVELAND, OHIO 44143 Sobscrlptlons and Payments Előfizetések és egyéb pénzkttldemények P.O. Box 72073-U, CLEVELAND, OHIO 44192 Előfizetési árak — Subscrlption rates United States of America and Canada US $ Egy érre (one year): 20.00 US S Fél évre (half year): 11.00 US S Más országokba (other countries) egy évre (one year): S25.00 fél évre (half year): $15.00 POSTMASTER: Send address changes to THE LIBERTY PUBLISHING CO., 4527 Montlcello Blvd. So. Euclld, Ohlo 44143 Advertising Office — Hirdetési Iroda AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 303 EAST 80TH STREET, NEW YORK, N.Y. 10021 Telefon: (212) 737-9370 A HÍREK MÖGÖTT „Beteg, fizess!” A kezelőorvosi és kórházi költségek állandó emelkedése már krízishez vezet, mint ille­tékes kormánykörök is beisme­rik. Megoldás egyelőre nem mutatkozik: mindenki beszél a dologról és senki nem áll elő tervekkel — a Kongresszus sem, különösen a mostani vá­lasztási szezonban. Egyre több olyan esetről ér­kezik jelentés, amelyben a sú­lyos beteg nem kapott kezelést idejében — és előfordult, hogy meg is halt, — mert nem tettek le érte jóelőre pénzt, vagy nem garantálhatták, hogy a szám­lák ki lesznek fizetve. Most megszólalnak az orvo­sok és a kórházi vezetők is, hogy a nagyközönség az ő ál­láspontjaikat is tekintetbe ve­gye. A legnagyobb kórházak egyikének igazgatója kijelenti, hogy „hiába, be kell látni, hogy nekünk is szükségünk van segítségre. Őszintén szólva ezt a jeligét használhatnám: .Gyógyítunk, de — beteg, fi­zess!’ Nem várható el az orvos­tól, a kórháztól, hogy a rend­kívül drága felszerelések és a mind magasabb orvosi díjak fedezésére ne legyen biztosíté­ka.” „Amikor bemegyek egy élelmiszerüzletbe”, folytatja, „és vásárolok egy doboz kávét, az árát meg kell fizetnem. Az sem megoldás, hogy csak úgy felületesen megígérjem, hogy majd fizetek. Fizetnem kell. Az orvos elvégzi munkáját, azt meg kell fizetni — de lehet részletekben is. A kórház ellát­ja feladatát, azt ugyanígy meg kell fizetni, de az előbbi eset­ben úgy, mint ebben, biztosítás állhat fönn, amely megkönnyíti vagy olykor mentesíti a beteget pénzügyi szempontból.” „Tény, hogy ez az anyagias kereskedelmi eljárás valamen­nyire sérti az érzelmeket , az orvosét éppúgy, mint a bete­gét, és bizony a kórházi veze­tőség sem büszke az előfordu­ló pereskedésre a költségek esedékessége miatt, a nem­ fi­zetőkkel szemben. De mit te­hetünk? Bennünket is szoríta­nak mindenfelől... Egy olyan társadalomban, ahol az egész­ségügyi rendszer tele van hi­bákkal, hiányokkal — és min­den demokratikus rendszer el­kerülhetetlenül ilyen, mint egyéb előnye mellett, — ott joggal panaszkodik az orvos AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA éppúgy, mint a beteg, az egész­ségügyi eljárások anyagi rende­zéséből eredő problémák miatt”. Mind többen sürgetik a problémák rendezését, ami fő­ként a nemzeti költségvetés­sel kapcsolatos — és ezen a té­ren még mindig olyan beruhá­zások egész sora áll fönn, ame­lyek nem a polgár egészségi problémáit szolgálják. De megoldások csak akkor lehet­ségesek e téren is, ha a Kong­resszus a betegek érdekeit és az orvosok és kórházak igényeit valamiképpen egyensúlyba hozhatja. ELHALASZTOTTÁK A DISCOVERY ELSŐ ÚTJÁT Fizető vendég az űrrepülőn HOUSTON­­ Discovery — a harmadik amerikai „űr­ingajárat” — első útja előtt áll. Ha minden tervek szerint tör­ténik, már el is indult volna, de lapzártáig az időjárás, egy komputer, és egy szelep koope­rációjának hiányában fellövése többször meghiúsult. Pedig a „Discovery” sok újdonságot hoz a már szinte szokványossá vált űrlaboratóri­umok történelmébe. Tervek szerint egy védelmi célokat szolgáló távközlési mű­holdat fog kivetni magából, akárcsak egy frisbeet. Egy 102 láb hosszú napele­met fognak kibocsátani a te­­hertérségből egy kísérlet kere­tében, amely azt vizsgálja, hogy hogyan lehet az űrrepülőt különböző szerkezetek bázisá­ul használni. De mindennél jelentősebb, hogy a Discovery utasai között lesz a világ első „fizető vendé­ge”, Charles Walker, a McDonnell Douglas alkalma­zottja. Walker feladata az lesz, hogy működtessen, teszteljen és — ha kell — megjavítson egy olyan felszerelést, amely rendkívül tiszta gyógyszert állít elő úgy, hogy súlytalansági ál­lapotban választ széjjel bio­kémiai anyagokat. Az űrkorszak kezdete után negyedévszázaddal, az űr meg­nyílt olyanok számára is, akik nem állami alkalmazottak. Ettől függetlenül minden rutinmunka lesz: nincs beter­vezve látványos űrséta, nem kell megmenteni haldokló mű­holdat. Inkább azt kell meg­mutatni, hogy úgy működik mint egy Föld és űr közötti autóbusz és mint egy földkörüli pályán mozgó igásló. Henry Hartsfield parancs­nok és Michael Coats pilóta in­kább buszvezetők feladatát látja el, mint pionírokét. A munkát négy specialista végzi majd el, Walkeren kívül Judit Resnick, a második amerikai női űrrepülős, Richard Mullane, és Steven Hawley, Sally Ride asztronauta férje. McDonnell Douglas a NASA-nak 80 ezer dollárt fizet Walker „jegyéért”. Ebben benne van az a rövid űrhajós ki­képzés is, amire az úthoz szük­sége van. A Discovery érdekességei közé tartozik, hogy egy új, sztereo filmkamerát visz magá­val, amely egy keretben képes akkora területeket felvenni, mint Massachusetts állama, olyan élesen, hogy az egyes há­zak megkülönböztethetők lesznek rajta. Ennek a fényké­pezési technikának különösen nagy jelentősége lesz a geoló­giai feltérképezésben. Mindez eddig csak szép terv maradt, mert pár másod­perccel a kilövés előtt, amikor már a levegőbe kellett volna az űrrepülőnek emelkednie, a komputerek felfedeztek egy hibás szelepet és leállították az indítást. A Discovery fellövésére még nem tűztek ki új időpontot, le­het, hogy hetekbe telik, amíg a műszaki problémákat meg­oldják. Dióhéjban... MANILA — Benigno Aquino Fülöp-szigeti ellenzéki vezető meggyilkolásával kapcsolatos bizottsági megbeszélésekről két „megfigyelő” ügyvéd vonult ki. Azt állítják, hogy a bizottság a kormány álláspont­ját védő hamisított bizonyíté­kok alapján végzi a kihallgatá­sokat. A bizottság előtt Ferdi­­nánd Marcos elnök egyik gaz­dag barátja jelent meg igen gyanús tanúvallomással. SAN FRANCISCO - Oliver Sipple, aki 1975-ben megaka­dályozott egy Ford elleni me­rényletet, „magánügyeibe való beavatkozás” címén pert indí­tott, mondván, hogy az esettel kapcsolatban több újságcikk nyilvánosságra hozta, hogy homoszexuális. A kaliforniai legfelsőbb bíróság nem hagyott helyet keresetének. Sipple ki­jelentette, hogy nem érdemes heroikus tettet véghez vinni olyannak, akinek magánéleté­ben titkolnivalója van. DES MOINES - A nagy eső­zések és áradások legalább 80 millió tonna gazdag iowai ta­lajt mostak el. Négymillió holdnyi farmterület esett áldo­zatul a rendkívüli időjárásnak. PHARA, Tex. —­33 Salvador­ból, Hondurasból és Colombi­­­ából érkezett illegális beván­dorlót tartóztattak le, miután az azokat Amerikába csempé­szők otthagyták őket bezárva egy teherautóban. A közép­amerikaiaknak sikerült egy szerszámmal felfeszíteni az aj­taját, mielőtt megfulladtak volna. PEKING — A kínai gazdasági reformok értelmében ezentúl a kínai vállalatok megtarthatják a profitjukat és adót fizetnek. Ezzel véget vetettek a Mao ál­tal bevezetett egyenlősdinek, amely szerint a szorgalmas és a lusta ugyanannyit keresett. Az állami vállalatokat vezetőik ezentúl önállóan kezelhetik, a hasznot beinvesztálhatják, vagy a dolgozókat jutalmaz­hatják meg belőle. ANN ARBOR, Mich. — Szív­­átültetést hajtottak végre egy kétéves kislányon. Az ország eddigi legfiatalabb szívátülte­­téses páciense jól van, az ope­ráció komplikációmentes volt. Discovery az óriás napelemmel (rajzi Péntek, 1984 július 6.

Next