Királyi főgimnázium, Arad, 1879
tosabb eseményét, de mindezeket nem a képzelet fényével világítja meg, nem az alakítás vésőjével domborítja ki, hanem egyéni pathosa hangjainak kíséretében, mint a hazafias erények vagy vétkek képviselőit dicsőíti vagy kárhoztatja. Ezért elbeszélő költészete is alapjában fontos jellemű. — De épen a lyrai, a pathetikus hevülés, a lágy érzés, a mely egész költészetén elárad, pótolni tudta a valódi költői érték hiányát. Garay költői egyéniségére az ihlettség bélyegét nyomta s a közönséget meghatotta. Volt azonban Garay költészetének hatásában reálisabb motívum is, t. i. nyelvének szépsége. Bár nem oly művészettel, mint Vörösmarty, de bizonyos mesteri könnyűséggel bánik a nyelvvel; az ő nyelve nem oly erőteljes, mint a Vörösmarty-é, ennek dallamos zenéjét meg se közelíti, de van bizonyos bája és kellemes lágysága; nem oly gazdag, mint amaz, de változatos és nem kevésbbé magyaros, sőt néha népies színnel és zamattal lep meg. — Ehythmusi érzéke gyakorlott, verselése tiszta, a szemnek correctebb a Vörösmartyénál; mégis erőltetés nélkül való s egyik másik alakban virtuozitást tud felmutatni. Költészete formáin és hangjain, mint az epigonokéin általában , bizonyos biablonszerűségnek nyűge van. Modorában és formáiban részint Vörösmartyt, részint a német romantika egyik kiváló képviselőjét utánozza; tárgyai a magyar költészet hagyományos alakjai és eszméi. * * * A költészet iránti fogékonysága és vers meg nyelvbeli ügyességének érzete korán fölébredt benne. — Már pécsi diák korában nagy hévvel és kedvvel versel, főkép Virág hazafias ódáin buzdúlva; később pedig, a mint Pestre lő, csakhamar elhatározza, hogy kizárólag a költészetnek és az irodalomnak él. 1834-ben lépett föl első művével a „Csatár“-ral. Hős költemény IX. képben. Vörösmarty „Zalán“-jának utánzása és semmi hatást sem tett. Az I. Ulászló választásakor dúlt viszályokat, a Gara nádor nagyravágyása által szított pártharczokat és Hunyadi János önzetlen hazafiságának diadalát tárgyazza. Cselekvénye egészen külsőleges, merő harczok és párbajok leírásából áll; szorosan véve nem is egységes; nincsen tulajdonképeni főhőse, a ki a cselekvényt vállain hordaná, sem a cselekvénynek egy főbb kimagasló mozzanatja, fordulópontja. Külsőlegesek és sekélyek a jellemek is. Hunyadi abstract hős, az önzetlen hazafiság példaképe. Garában van némi benső mozgalom, lelki küzdelem s jellemének némi egyéni színezete, de ez annyira túlzott, hogy elveszti érdekét. A csodás elemet a keresztyén mythosból vette a költő. Hunyadi ügyét az Isten angyala védi, Garát a sátán támogatja. Alakjaik azonban