Ars Hungarica, 1992 (20. évfolyam, 1-2. szám)

2. szám - Tanulmányok - Vadas Ferenc: A királypavilon

Vadas Ferenc A KIRÁLYPAVILON Az 1885-ös budapesti országos kiállítás királypavilonja YBL Miklós kevéssé jelentős alkotásai közé tartozik. Ha mégis méltó a figyelemre, annak két oka lehet : az egyik az életmű egésze, melynek minden részletét érdemes felderíteni, a másik az épület jellege, melynek vizsgálata a 19. század uralkodói reprezentációjának egy eddig nemigen vizs­gált területére vezet. Ferenc József 1883. március 9-én szentesítette az abban az évben elfogadott XII. törvénycikket, mely végleges döntést jelentett a már régóta tervezett kiállítás megtar­tásáról. Napokon belül megalakult az országos kiállítási bizottság, az előkészítés és le­bonyolítás irányító szerve. 63 tagja között egyetlen építész volt: Ybl Miklós. Egyike azon 17 személynek, akit a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium dele­gált a bizottságba. 1 Tagja, majd alelnöke lett az építészeti kérdésekért felelős szakbi­zottságnak, melyben rajta kívül tucatnyi ismert építész kapott helyet (Steindl, Pártos, Czigler, Petschacher, Weber, Bukovics, Kauser stb.). 2 Itteni tevékenysége nem doku­mentálható, de tisztségéből adódik, hogy szerepe lehetett mindabban, amit a bizottság végzett. Tehát a kb. 100 kiállítási épület terveinek ellenőrzésében, az építőanyagok vizsgálatában, a kész épületek átvételében és minden építészettel kapcsolatos kérdés megvitatásában. 3 A közreműködésnek ez a mértéke nem tűnik jelentékenynek a kor legtekintélye­sebb építészétől, akinek ekkor készült el főműve, az Operaház, vezetésével zajlott a főváros legnagyobb templomának építése, és akit nem sokkal korábban bíztak meg a királyi palota nagyszabású átépítésével és bővítésével. Kiállítóként sem szerepelt tehetségének és elismertségének megfelelő súllyal. A ha­zai architektúráról a képzőművészeti csoport építészeti osztálya adott áttekintést — Ybl ott semmit sem állított ki. Távolmaradása, amit a hivatalos jelentés Pártos Gyula által írt fejezete is fájlalt, 4 arra utal, hogy nem volt fontos számára kiállítóként bemu­tatkozni a közönségnek. Talán úgy gondolta, hogy erre a reklámra neki nincs szüksége. Ybl-művekkel a főváros külön pavilonjában találkozhatott a látogató: a ferencvá­rosi templom 3 fényképével és a bazilika távlati képével, valamint Marchenke Vilmos által készített gipsz modelljével. 5 És a kiállítási terület egyik hangsúlyos pontján ott állt az ő tervei szerint épített Királypavilon, mely által mégiscsak látványosan volt je­len az első országos általános kiállításon. A Királypavilon ideája meglehetősen későn merült föl. Amíg az országos bizottság által emelendő tucatnyi épület tervpályázatára az év (tehát 1883) nyarán-őszén sor került, addig a külön uralkodói pavilon létesítése — hivatalosan legalábbis — csak 1884 kora tavaszán került szóba. 6 Március 6-án, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet helyi­ségében tartott értekezletükön határozták el a budapesti építő iparosok, hogy saját költségükön királypavilont építenek. 7 Rögtön végrehajtó bizottságot is választottak, melynek elnöke Ybl, alelnöke Pucher József, jegyzője pedig Czigler Győző lett, tagjai pedig többek között Thék Endre, Wechselmann Ignác és Zellerin Mátyás. Más forrás szerint Matlekovits államtitkár, az országos kiállítási bizottság elnöke volt a kezdemé­nyező, 8 aki úgy referált a témáról a bizottság május 2-i ülésén, hogy „... már körűibe-

Next

/
Thumbnails
Contents